Készült: 2024.04.26.04:37:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 97. felszólalás
Felszólaló Fülöp Attila
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 10:00


Felszólalások:  Előző  97  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több szakterület módosító javaslatait tartalmazza, így én először a szociális és családügyi törvényekről beszélnék, és utána államtitkár úr a munka törvénykönyvét érintő módosításokról. (Bodó Sándor megérkezik az ülésterembe.) A törvényjavaslat számos törvény módosítását tartalmazza, melyek érintik többek között a gyermekvédelmi szakellátást, az idősgondozást, a rehabilitációs szolgáltatást és a családpolitika területét is. A törvényjavaslat a kormány 2010 óta fennálló társadalmi céljait szolgálja, azaz a gyermeket nevelő családok helyzetének további javítását, a valóban rászorulók megsegítését, valamint a nagyszülői gyermekgondozási díjban részesülő munkavállalók védelmét. Habár az elmúlt időszakban számos eredményt sikerült már elérni, mint például a gyermekek otthongondozási díjának bevezetését vagy a családok támogatására fordított források eddig példátlan bővítését, de a munkának és a fejlődésnek mindig van és mindig lesz helye, ebben a szellemben született meg ez a törvényjavaslat, amely további előremutató törekvéseket és intézkedéseket tartalmaz.

Először, engedjék meg, hogy a szociális területet érintő fontosabb rendelkezéseket ismertessem. Először is, törvényi szintre szeretnénk emelni az elemi látásrehabilitáció szolgáltatását. Ez az a típusú rehabilitáció, amely az egészségügyi rehabilitáció után, a foglalkoztatási rehabilitáció előtt jelenik meg. Magyarországon ma körülbelül 90 ezer látássérült honfitársunk van, minden évben 4-5 ezer fővel növekszik ez a szám, ezért a jelen törvény elfogadásával a magyar Országgyűlés lehetőséget tud biztosítani azoknak az embereknek, akik elveszítik a látásukat, arra, hogy visszailleszkedjenek a többségi társadalomba.

A látássérült személy az elemi rehabilitációs szolgáltatás keretében azokat az alapvető készségeket sajátítja el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lehető legnagyobb önállósággal tudjon élni, és munkát is tudjon a későbbiekben vállalni. Ezzel pedig egyenesen csatlakozik ahhoz a kormányzati törekvéshez, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember kapjon munkát, minél több megváltozott munkaképességű embernek legyen saját jövedelme, mert ez egyrészt gazdasági érdek, másrészt pedig a fogyatékosságügy alapvető célja nem lehet más, mint hogy az önálló életet próbáljuk meg segíteni, az önálló élethez pedig akadálymentesítés, majd önálló jövedelem szükséges.

A rehabilitációs szolgáltatás keretein belül megtanítják a klienseknek a közlekedést, a háztartásvezetést, az informatikai eszközök használatát vagy a Braille-írást és más olyan kvalitásokat, amelyek megkönnyítik a mindennapokat.

A törvényjavaslat 16 éves kortól biztosítja ezt a lehetőséget, hogy a látássérült személy az ország bármely területén egyenlő feltételekkel juthasson térítésmentesen a szolgáltatáshoz.

A második módosítás a gyodra és az ápolási díjra vonatkozik, méghozzá az adminisztráció könnyítésére. A családtagjaikat ápoló és gondozó hozzátartozók megbecsülése fontos, ezért az ezen tevékenységet végzők támogatása, családjaik szociális biztonságának erősítése érdekében az elmúlt évek során is több pozitív intézkedést hozott már a kormány, 2019-ben bevezetésre került a gyermekek otthongondozási díja, illetve döntés született arról, hogy az ápolási díj minden évben meghatározott mértékben emelkedjen 2022-ig. Célunk továbbra is az, hogy a gyodban és az ápolási díjban részesülők érdekében eddig megtett intézkedések folytatásával a beteg gyermekeikről, szüleikről gondoskodó hozzátartozókat fokozatosan támogassuk.

Ennek keretében adminisztrációs terhek csökkentésére teszünk javaslatot ebben a jogszabályban. Egyrészt a gyod vagy ápolási díj igénylése iránti eljárásban kiállított, legalább még egy évig hatályos szakvélemény elfogadható lesz az ápolási díj iránti új eljárásban, továbbá, ha az ügyfél a gyodkérelmének elutasítását követő 30 napon belül ápolási díjat szeretne igényelni, akkor az ápolási díj iránti jogosultság a gyod iránti kérelem benyújtásának időpontjától jár. Tehát ez egy kedvező módosítás jelent.

A harmadik pontban informatikai támogatás bevezetése. A szociális gyermekvédelmi területen kettő új informatikai rendszer bevezetésére tesz javaslatot a törvény. Az egyik a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai, a másik pedig a javítóintézetekben, az ottani szakszolgálatásban javítóintézeti informatikai rendszer bevezetése. Ezzel a meglátásunk szerint korszerű és már nélkülözhetetlen informatikai feladatellátással lehet a hatékonyságot növelni, a jogalkalmazást pedig egységesíteni. Ezek a rendszerek 23 ezer gyermek és felnőtt gondozását, az ott dolgozó 5200 szakember munkáját fogják segíteni.

Negyedik módosításként kiemelném módszertani intézmények kijelölésének lehetőségét az egyházak vonatkozásában, és a finanszírozás szabályainak módosítását, egyszerűsítését. A törvényjavaslat személyes gondoskodást érintő módosításai közül kiemelendők azok, amelyek az egyházak szociális ellátórendszerben való szerepvállalásának növelését szolgálják. Ennek érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy egyházi módszertani intézménnyé kijelölhető legyen a nemzetközi szerződés alapján egyházi kiegészítő támogatásban részesülő nem állami fenntartó is.

Továbbá segítséget szeretnénk abban is nyújtani, hogy rugalmasabb legyen a finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályrendszere. A módosító rendelkezés biztosítja, hogy az egyházi fenntartók egyszerűbben szerezzenek jogosultságot a finanszírozásra, ha ellátási szerződéssel látnak el önkormányzati szociális feladatot, vagy más fenntartótól vesznek át ilyen feladatot.

(16.00)

Az ötödik fontos elemként szeretném kiemelni a támogatott lakhatás bevezetését a gyermekvédelemben. A gyermekvédelmet eddig is kifejezetten és előtérben támogatta a kormány, gondoljunk csak arra, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetésre került 2014-ben, vagy hogy a jövő év január 1-jétől nevelőszülői gyedet, új családtámogatási formát tudnak igényelni a nevelőszülők. De fontos az is, hogy a gyermekotthonok és a nevelőszülők között legyen egy új  mint otthont nyújtó  ellátási forma, ez a támogatott lakhatás formája, amely reményeink szerint segítséget fog jelenteni azoknak a gyerekeknek, akik különleges szükségletűek vagy kettős szükségletűek, és több erőfeszítésre, támogatásra van szükségük.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A hatodik módosításként az idősotthonok vonatkozásában szeretnék egy fontos módosítást kiemelni, ez pedig azt jelenti, hogy a módosítás elfogadásával egy új intézménytípus tud létrejönni, amely azoknak az idős embereknek kínál majd megoldást és hosszú távú gondoskodást, akik szélesebb körű szolgáltatást szeretnének igénybe venni. Az új szabályok bevezetését az a jogos igény és érzékelhető kereslet indokolja, hogy az időskorukra önmaguk ellátásáról gondoskodni kívánó, jelen pillanatban viszont gondozási szükségletük alapján idősotthoni elhelyezésre nem jogosult idős honfitársaink szabályozott keretek között tudjanak igénybe venni ilyen szolgáltatást. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy az új ellátási forma a meglévő idősotthonokban gondozottak ellátását és az államilag támogatott férőhelyeket nem érinti semmilyen formában, mert jelenleg működő idősek otthona nem alakulhat át ilyen szolgáltatóvá, csak újként létrehozott intézmény működhet így, és az állami támogatást nem vehet igénybe.

Befejezésül pedig engedjék meg, hogy röviden a családpolitikát érintően a nagyszülői gyedről mondjak két mondatot, és átadjam a szót az államtitkár úrnak a munkajogi szabályozással kapcsolatban. A nagyszülői gyermekgondozási díj munkajogi pillére lenne megteremtve 2020. január 1-jétől a javaslat szerint, amelynek a lényege, hogy a nagyszülő a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra lesz jogosult, ezen időtartam alatt felmondási védelemben fog részesülni.

Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Az előzőekben elmondottakra figyelemmel kérem, hogy a törvényjavaslatot majd támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen egyben, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.  Hohn Krisztina tapsol.)




Felszólalások:  Előző  97  Következő    Ülésnap adatai