Felszólalás adatai

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, minden összefügg mindennel, ismerős ez a kétpercezési műfaj. Mégis, az utánam jövők érdekében azt szeretném javasolni önöknek, hogy legalább két-három normál felszólalást engedjünk el, és utána lehet kétpercezni. Tudom, hogy az a műfaj éppen arra való, hogy rögtön reagáljunk, de talán a témákat összefogottabban tudjuk így majd kezelni.

Talán nem meglepő, hogy ellenzéki létemre a 2005-ös agrárjelentésnek inkább a kritikai részét próbálom kezelni, de őszintén mondom, valamennyi képviselőtársammal együtt a Fidesz-frakcióból jobbító szándékkal. Hiszen a jövő héten fogjuk tárgyalni a költségvetést, annak is az agrárrészét, és remélem, hogy azok az észrevételek, amelyeknek egy részét az Agrárgazdasági Tanács is megfogalmazta, a másik részét mi itt együtt, közösen próbáljuk megfogalmazni, majd aprópénzre lesznek válthatóak a költségvetési vita folyamán.

Egy eredményt elértünk már. A régebbi képviselőtársaim tudják, hogy az agrártémák általában késő éjszaka szoktak napirendre kerülni, és magunk között beszélgetünk - hát most legalább még egy ideig a tévénézők előtt. Remélem, tudunk olyan dolgokat mondani, amelyek felkeltik a mezőgazdasággal nem foglalkozók érdeklődését is.

(15.20)

Itt szeretném elmondani, amit Kis Zoltán képviselőtársamnak mondtam, hogy a Fidesz kezdeményezte, hogy a GMO-témát külön vitanapon vitassuk meg és beszéljük meg.

Nagyon jó dolognak tartom, hogy a határidő betartásra került, tehát hogy október 15-ével benyújtásra került az előterjesztés, hiszen ahogy mondtam, még a költségvetés előtt talán tudunk ebből valamit profitálni.

A jelentés elfogadásával kapcsolatosan egyértelmű volt, itt nem akarok erre visszamenni, hogy a bizottság 12 tagja támogatta, az ellenzék nem vett részt; ha részt vett volna, akkor nyilván más lett volna az arány. Az indoklás egyébként magyarázza is ezt, hogy mi miért nem támogatjuk; nem a jelentéssel van gondunk, hanem bizonyos agrártendenciákkal. Itt elhangzott, illetve felsorolásra került, hogy azért vannak még gondok, persze azon túl, hogy kedvező folyamatok is elindultak, ez kétségtelen. Tehát ilyen gondok vannak, hogy állandóan változik a gazdasági környezet, és ehhez az alkalmazkodás nem mindig történik meg; a természeti, geopolitikai adottságok kihasználása, érdekképviselet együttműködése, agrárinnováció, gazdaságdiplomácia, szakoktatás, ágazat versenyképessége, az uniós források minél teljesebb felhasználása. Gyakorlatilag tehát minden, ezen kívül nem is tudom, milyen témát lehetne még idehozni. De elég, ha arra utalok, hogy maga Gráf miniszter úr is azt mondta, hogy a magyar agrárpotenciál jelenleg körülbelül 60 százalékon van kihasználva, sőt Demendi képviselőtársam pedig 50 százalékot mondott a bizottsági ülésen. Tehát egyértelmű, hogy van probléma. Jó lenne elérni az EU 15-öknek a 90 százalékos kihasználási fokát. Ezért vagyunk itt, és ezért beszélünk most erről a témáról.

Engedjék meg, hogy a jelentésből egy mondatot szó szerint felolvassak. Ez a kedvenc mondatom, és ezt nem ironikusan mondom, hanem nagyon is komolyan gondolom. "A magyar agrárgazdaság multifunkcionális szerepéből következően a nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulásánál sokkal jelentősebb gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak." Ezt a mondatot egyébként az államtitkár úr is elmondta, Jakab úr is idézte - sőt énszerintem, ha visszanéznénk az előző nyolc agrárjelentést, mindegyikben szerepel ez a mondat -, és ezzel szerintem, aki itt van, mindenki egyet is ért. Szerintem még azok közül is sokan vannak, akik ezzel egyetértenek, akik nincsenek itt a parlamentben, de az agrárgazdaság iránt elkötelezettek. Az a baj, hogy kevesen vagyunk.

Itt ez a támogatási terminológiai vita is, hogy most támogatás, jövedelemkiegészítés, hogy hogy van, meg a nagypolitika hogyan próbál ebből tőkét kovácsolni. Minden bántó szándék nélkül mondom Kis Zoltán barátomnak, hogy az is döbbenetes volt, amikor élő tévéműsorban a főpolgármester úr azt mondta, hogy az agrártámogatás mértéke ugyanannyi, mint Budapestnek a költségvetése. Na, itt van a probléma, hogy ha ezt... (Dr. Kis Zoltán: Neki mondjad!) Neki mondom, csak házon belül rendezzük le ezt a kérdést. Szóval tényleg nagyon fontos dologról van szó.

A GDP-arányt is nagyon sok képviselőtársam említette. Egyértelmű, hogy a tendencia a részarányt tekintve csökkenő, de még mindig magasabb, mint az EU 15-ök átlagában, és szerintem magasabb is lesz majd mindig. Az agrobiznisz néhány évvel ezelőtt valóban 20-25 százalékon mozgott, ez is csökken folyamatosan.

Az állattenyésztésről nagyon sokan beszéltek. Egyértelmű, hogy az állatállomány létszáma folyamatosan csökken. Ez az egyik gond. Ennél szerintem nagyobb gond az, hogy ez a tendencia folytatódik, tehát tovább fog csökkenni az állatállomány. Én nem látom, hogy mi fogja ezt most megállítani, a közeljövőben legalábbis. És csökken a tej ára, az importhúsproblémát ismerjük. Az én környezetemben most éppen a Ceglédtej van felszámolás alatt, és nyilván magával fog rántani egy csomó termelőt. Szóval nagyon sok gond van azzal, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés szerkezete helyreálljon majd.

Az agrárollót is érintette majdnem mindenki. Szóval úgy van ez valahogy, mint az egyik barátom, aki állandóan fogyókúrázik, és örömmel újságolja, hogy most az utóbbi három év alatt öt kilót fogyott, majd utána hozzáteszi: igaz, hogy négy héttel ezelőtt tíz kilót híztam. Tehát tendenciájában nem fogy, hanem hízik. Az agrárolló is olyan, hogy amikor zárul, akkor picit zárul, amikor meg nyílik, akkor nagyon nyílik, és ráadásul hektikus az egész, igazából teljesen spontán folyamatok zajlanak le.

Az agrárnépesség anyagi megbecsülése szerintem vérlázító; nemhogy nem éri el a 75 százalékot, hanem 65 százalék, benne van egyértelműen a számokban. Ez véleményem szerint tűrhetetlen.

A beruházásokról: a befektetők számára továbbra sem vonzó az ágazat. Nem tudom, hogy mikor lesz az.

Külkereskedelem. Összességében pozitív az egyenleg - ez egy jó dolog. Az export viszont nagyobb mértékben csökken, mint ahogy az import bővül - ez viszont már nem jó. Itt szeretném megjegyezni - erről talán még ma nem volt szó -, hogy az Agrármarketing Centrum költségvetési tételei 2005-ben gyakorlatilag megszűntek. Nem tudom, a jövő évi költségvetésben még nem néztem meg, hogy mi lesz. Jó bornak is kell cégér. Itt vannak például, hogy a bortémát említsem, a dél-amerikai, dél-afrikai, ausztrál borok. Meg kell nézni, hogy milyen marketingtevékenységet, országimázst építettek föl erre a témára. Ráadásul a külkereskedelmi tevékenységünk szerkezete is nagyon rossz, hiszen a kivitelnek mindössze 38 százaléka magasan feldolgozott készítmény, az importnak ugyanakkor gyakorlatilag a fele, tehát nem mindegy, hogy milyen hozzáadott értéken importáljuk, illetve exportáljuk a termékeket.

Most a forintárfolyamról talán nem beszélek, mert arra már nincs idő. Az is olyan dolog, hogy ha csak exportoldalról nézzük, akkor egyértelmű, hogy mi a jó, ha a másik oldalról nézzük, akkor meg onnan is egyértelmű, hogy mi a jó. Énszerintem összesenjében kell nézni, és az az érdekünk, hogy egy erős és stabil forinttal minél előbb áttérjünk az euróra, és akkor az árfolyammal kapcsolatban nem lesz ilyen vitánk.

A megállapítások természetesen támogatandóak, és azok is azt mutatják, hogy azért nincs minden rendben az ágazatban. Ezeket nem ismertetem.

Talán az EU-val kapcsolatban még néhány gondolatot. Nem vagyok EU-ellenes, és nem vagyok EU-szkeptikus. De azért ha megnézzük, most három témát ragadok ki, hogy ez hogyan érintette a magyar mezőgazdaságot, kíváncsi lennék ország-összehasonlításban, hogy másokat is ilyen kedvezőtlenül érintett-e például a cukorreform. A kabai termelőket nem tudom, mennyire vigasztalja, hogy ott majd bioetanolgyár fog valamikor épülni, illetve hogy mennyire sikeresen harcolt a kormány, hogy nem 40 százalékkal, hanem csak 36 százalékkal fog csökkenni a cukorrépa ára. Szerintem semennyire nem vigasztalja őket.

Vagy a szőlő-bornál, amit külön egy agrárbizottsági ülésen megbeszéltünk, hogy milyen fenyegetések vannak.

Vagy itt van az intervenció, amit más aspektusból itt többen is fölhoztak, és szerepel a jelentésben két helyen is: Magyarország az uniós gabonaintervenció legnagyobb haszonélvezője. Hát azért ezt nem kéne nagyon mondani meg reklámozni, mert egyrészt most már nem így van; ha eddig így is volt, most már nem így van. Másrészt pont ennek kapcsán, az intervenció finanszírozása kapcsán van az, hogy a top up, a nemzeti kiegészítés most, ha jól tudom, 25 milliárd forinttal fog csökkenni. Ugye, almát az almával, körtét a körtével - semmi köze a kettőnek egymáshoz! Az intervenciót majd valamikor az Unió ki fogja fizetni, amikor letelik az idő. Kíváncsi vagyok, hogy akkor majd visszajön-e ez a 25 milliárd forint azoknak, akik érintettek most az elvonásban.

Összesenjében még egy pontra szeretném fölhívni a figyelmet. A 10. pont azt mondja: "A magyar társadalomnak tudatában kell lennie annak, hogy a fogyasztó és a termelő hosszú távú érdekei lényeges pontokon azonosak." És itt van az élelmiszer-biztonság, a minőség, a környezetmegóvás, a jó hagyományok, "...és ezek szolgálatához szükség lesz a jövőben is itthoni mezőgazdaságra, termőföldjeink hasznosítására". Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez a lényeg, ez lenne a lényeg: hogy ha ez ügyben tudunk együttműködni, tudunk a jövő héten olyan költségvetési irányszámokat elfogadni vagy megtámogatni minden oldalról, amelyek ezt a célt segítik - akkor már nem éltünk hiába.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)