Készült: 2024.04.29.15:58:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.), 220. felszólalás
Felszólaló Dr. Vejkey Imre (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:39


Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló T/2923. számú törvényjavaslat célja, hogy egyedi jogvédelmet adó megoldással járuljon hozzá az emberi jogok és az alapvető szabadságokjogok védelméről szóló egyezményben előírt, észszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülésével kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségeink maradéktalan teljesítéséhez.Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény 6. cikk (1) bekezdése mondja ki a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot, vagyis azt, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott, független és pártatlan, tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyaló bíróság tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogai és kötelezettségei tárgyában, illetve az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Ez az úgynevezett fair trial alapelv. Ezt az alapelvet a 1993. évi XXXI. törvény emelte be a magyar jogrendszerbe. Ennek alkotmányi megjelenése Magyarország hatályos Alaptörvényének XXVIII. cikk (1) bekezdésében tükröződik vissza.

Az eljárás hosszának észszerűsége az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga alapján négy szempont együttes vizsgálatával történik.

Az 1. szempont az ügy bonyolultsága, ami azt jelenti, hogy az ügy bonyolultsága igazolhatja a hosszú eljárást, az eljárás hosszát, de akkor is egy adott időtartamon túl az ügy bonyolultsága mégsem lehet kimentési alap a tárgyalás rendkívüli elhúzódásához.

A 2. szempont a fél közrehatása, ami egyrészt annak a vizsgálatát jelenti, hogy a felet terheli-e felelősség az időtartam elhúzódása miatt, másrészt pedig annak a vizsgálatát, hogy a fél megfelelő gondossággal járt-e el az egyes eljárási cselekményekben.

A 3. szempont a szerv eljárása, ami azt jelenti, hogy az eljáró bíróságnak betudható, időhúzó magatartását vizsgálják.

A 4. szempont az ügy tétje, ami annak a vizsgálatát jelenti, hogy az ügy tétje alapján úgymond különleges ügyek esetén a fél érdekei alapján soron kívüli eljárást folytattak-e le vagy sem.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt évtizedekben rendszeresen ítélt meg magyar bírósági eljárások elhúzódásával összefüggésben úgynevezett igazságos elégtételt az eljárásban részt vevő felek kérelmére.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 157. és 158. §-ai szerint lehetőség van kifogás benyújtására, amennyiben a bíróság elmulasztotta a perek észszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét. A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál lehet előterjeszteni, a fél vagy a terhelt terjesztheti elő.

A jelen törvényjavaslat továbbá egyrészt megállapítja azt az időtartamot, amelynek feltétlenül elégségesnek kell lennie a bírósági eljárás befejezéséhez, másrészt kimondja azt, hogy a bírósági eljárásban pusztán az elégséges időtartam meghaladása már vagyoni elégtétel megállapítását teszi indokolttá.

A törvényjavaslat a polgári peres eljárások befejezéséhez ötéves időtartamot nyilvánít feltétlenül szükségesnek, közigazgatási perek, illetve az első- és másodfokon befejezett büntetőeljárások befejezéséhez pedig három évet, mint ahogy ezt kollegáim is már elmondták. A törvényjavaslat az észszerű idő határát annak mentén is differenciálja, hogy hány szinten folyt a bírósági eljárás. A törvényjavaslat egy bírósági szint esetén átlagosan 2-3 évet, két bírósági szint esetén átlagosan 3-4 évet tart elfogadhatónak oly módon, hogy a számítás időpontja polgári jogi közigazgatási peres eljárás esetén a keresetlevél benyújtásának a napja, büntetőeljárás esetén pedig a vádemelés napja, befejező időpontja pedig az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésének napja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat mindezt úgy kívánja biztosítani, hogy közben a felet ezen bírósági nemperes eljárás tekintetében illetékmentesség illetné meg. A KDNP parlamenti frakciója ezért támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai