Felszólalás adatai

LÉVAI TIBOR (Fidesz): Elnök úr, legközelebb gyorsabb lesz a reakcióidő. Köszönöm.

Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan megfogalmazódott az, hogy mint foglalkoztatási forma teljesen idegen a munkahely társadalmi rendeltetésétől, és eddig, ha a munkaadóknak idegen munkaerőre volt szükségük, akkor megoldhatták ezt különböző megbízás alapján. Egyébként a munkavállalók bérbeadási célzattal történő foglalkoztatása iránti igény eddig fel sem merült. Megfogalmazódott már olyan is korábban, hogy ez cselédsorba, fogságba kényszerítheti a munkavállalókat, ha ilyen adom-veszem munkaerő-kölcsönzés indulhat meg.

Nos, azt gondolom, világjelenség az, hogy a foglalkoztatásnak az általánostól eltérő formái jogi szabályozás nélkül is megjelennek a gyakorlatban. A jogbiztonság érdekében az atipikus munkavégzéseket szabályozni kell.

A javaslat részletes szabályokkal védi a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló érdekeit. Az új szabályok bevezetésétől olyan munkavállalók időleges foglalkoztatása várható, akik a munkaerő-piac perifériáján helyezkednek el. Ez valóban kiválthat foglalkoztatáspolitikai szempontból is kedvező hatást.

A javaslat, amely ebben a csomagban szerepel, a munkaerő-kölcsönzésről, és nem a hatályos jogunkban már részletesen szabályozott munkaközvetítésről szól. A javaslat egyébként kifejezetten tilalmi rendelkezést tartalmaz, amikor kimondja: semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevővel való jogviszony-létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő, vagy amely alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást, közvetítési díjat kell fizetni, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni.

Azt gondolom, ha kialakult már egy rendszer a jogalkotóktól függetlenül is, akkor az a legpraktikusabb megoldás, ha megpróbálja a törvényhozás ezt a formát valamilyen jogi keretek közé szorítani, és ezzel is védi a munkavállalót. Azt gondolom, hogy a munka törvénykönyvének és tisztelt képviselőtársaimnak velem együtt az a legfontosabb célja, hogy védjük azokat a munkavállalókat, akik bekerülhetnek ebbe a rendszerbe.

Megfogalmazódtak képviselőtársaim hozzászólásában olyan vélemények is, amelyek kifogásolták a szabályozást, hogy a tervezet csak a gazdasági társaságoknak adja meg a lehetőséget a kölcsönzéssel kapcsolatosan, és ezek szerint egyéni vállalkozó, szövetkezet, alapítvány nem folytathat ilyen tevékenységet. Az is megfogalmazódott, hogy súlyosan diszkriminatív lehet ez a javaslat. Azt gondolom, ha átnézzük a törvényt és a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szakaszt, akkor éppen a munkavállalói érdekek védelme céljából kell ezt korlátozni. Tehát miért nincs kiterjesztve az egyéni vállalkozók számára is? - ahogy elhangzott képviselőtársamtól. Azért, mert ez kifejezetten a munkavállalói érdekek védelmét célozza, és abból a célból kell korlátozni ezeket a lehetőséget.

(20.50)

A munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatók körét, amennyire lehet, átlátható, belátható keretek közé kell szorítani. A kölcsönbeadó a munkavállalót ért esetleges károk tekintetében a kölcsönbevevővel egyetemlegesen felel. Ezért megfelelő tőkével vagy a tagok mögöttes felelősségével kell rendelkeznie ahhoz, hogy esetleges helytállási kötelezettségét teljesíteni tudja.

A szabályozás nem diszkriminatív, hiszen az eltérő szabályok alkalmazásának a munkavállalói érdekeket védő, alapos jogpolitikai oka van.

Tisztelt Képviselőtársaim! A munkaerő-kölcsönzés tulajdonképpen a magyar gazdaságban már korábban is szerepelt, és ez a gyakorlat működik. Ezzel mi, a parlament, a jog, a törvényhozás tulajdonképpen jogi keretek közé tennénk, és egy biztonságot adnánk azoknak, akik ebben a munkaerő-kölcsönzésben részt vettek, vállalták, egyáltalán ebben az ágazatban szerepeltek, akár saját választásukból, akár más választásából. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezzel a korlátozással pontosan a munkavállalói érdekek védelmét célozhatjuk meg.

Köszönöm tisztelt figyelmüket.