Felszólalás adatai

LÉVAI TIBOR (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosítására, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló T/3468. számú törvényjavaslattal kapcsolatosan az első szakasz vonatkozásában a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a következőket kívánom hozzáfűzni.

A rendszerváltás óta a munkavállalók kölcsönzése jelenleg is élő gyakorlat, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat nem létrehoz egy intézményt, hanem a már kialakult társadalmi viszonyokból kiindulva szabályozza, jogi keretek közé tereli. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1994-es határozata szerint az államnak a magánmunkaerő-közvetítő és munkaerő-kölcsönző cégekre speciális szabályokat kell alkotnia, a magatartásukat feltétlenül szabályoznia kell. Az Európai Unióban a magánmunka-közvetítés és a munkaerő-kölcsönzés nagyon pontosan szabályozott intézmények, míg Magyarországon ez csak a közvetítésre igaz.

Tisztelt Ház! A munkaerőt kölcsönbe adó cégek a foglalkoztatás érdekében két szerződést kötnek. A kölcsönbeadók általában adatbankban tartják a munkavállalók adatait, és a konkrét munkafeladat felmerülésekor kötnek munkaszerződést a munkavállalóval. Ezt megelőzően vagy ezzel egyidejűleg történik a polgári jogi megállapodás megkötése a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég között, amely biztosítja a foglalkoztatást. A kölcsönbe adó munkáltató a törvény 106. § rendelkezései alapján a kirendelés intézményének az alkalmazása útján biztosítja a kölcsönvevő cég számára a munkaerőt. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek tehát a törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazásával próbálják megoldani a foglalkoztatást. Ez a gyakorlatban több problémát vet fel.

Az egyik leglényegesebb ezek közül, hogy a munka törvénykönyve a tipikus munkaviszonyt szabályozza, a munkaerő-kölcsönzés azonban a jogalanyi oldalon jelentkező három pólus, illetve a munkavégzés jellegéből adódó fokozottabb rugalmasság iránti igény miatt atipikus jogviszonynak tekinthető.

Az atipikus foglalkoztatás esetén a munkavállalói érdekek védelmében más garanciarendszerre van szükség, mint a tipikus foglalkoztatás során. Ezt a munka törvénykönyve tipikus munkaviszonyra vonatkozó szabályai nem képesek biztosítani.

A fentiekből látható, hogy jelenleg Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák közül a munkaerő-kölcsönzés a leginkább szabályozatlan. Elterjedését a jogalkotó nem hagyhatja figyelmen kívül, jogbiztonsági okok és a munkavállalók érdekeinek a védelme miatt. Az Alkotmánybíróság határozatai alapján a jogbiztonság a jogállamiság egyik nélkülözhetetlen eleme. A 14/1993. (III. 9.) számú központi bírósági határozat, illetve a jogbiztonság magában foglalja azt, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit világos, egyértelmű jogszabályok rendezzék, és a jogalanyoknak legyen lehetőségük a jogkövetésre.

Tisztelt Ház! A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó nyugat-európai szabályozások általános tendenciái a következők.

a) A munkaerő-kölcsönző cégek működéséhez az ellenőrzés és a nyomon követés érdekében szükséges állami jóváhagyás. A javaslat ennek megfelelően leírja az ilyen cégnek az illetékes munkaügyi központ által lefolytatandó nyilvántartásba-vételi eljárását.

b) A hárompólusú jogviszonyrendszer szabályozása elsősorban a kölcsönadó és a munkát végző személy közötti munkaviszony atipikus jellegéből adódó tartalmi jegyeinek a részletes szabályozása, amelyre a javaslat is kellő súlyt fektet.

c) A megfelelő tartalmi követelményeknek eleget tevő munkaszerződés írásba foglalásának szükségessége, melyet a javaslat a tipikus munkajogviszonyt alapul véve, de azt a munkavállaló érdekében bizonyos garanciákkal kiegészítve vesz át.

d) Az úgynevezett ekvivalenciaelv, amely szerint egyenlő munkáért egyenlő díjazás illeti meg a munkavállalókat. A javaslat 3. §-a, a munkatörvény 5. §-a és 15. §-a, a munkatörvény 142/A. §-a a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és ennek a munka díjazására való kihatását nem zárja ki, ezért a jogalkalmazás során háttérjogszabályhelyekként funkcionálhatnak.

e) A munkaerő-kölcsönző cégnek tőkeerősnek kell lennie a helytállási kötelezettség teljesítése miatt. Ezért a javaslat szerint csak gazdasági társaságok folytathatják e tevékenységet, egyéni vállalkozók nem, továbbá vagyoni biztosítékot kell letétbe helyezni a munkavállalói igények kielégítésére.

Tisztelt Ház! A munkaerő-kölcsönzésnek a javaslatban foglalt koncepciója tehát illeszkedik a már működő nyugat-európai szabályozásokba. Amellett, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel a munkáltatók időszakosan jelentkező munkaerőigényüket ki tudják elégíteni, a munkaerőpiacon marginális helyzetű munkavállalók számára foglalkoztatási lehetőséget jelent. Önmagában a szabályozás ténye növelheti az alacsony képesítésű vagy képzetlen munkanélküli emberek foglalkoztatásának az esélyeit. Ugyanakkor a munkavállalók másik kiemelt köre, a pályakezdő fiatalok számára széles körű szakmai tapasztalatszerzés lehetőségét teremti meg azzal, hogy viszonylag rövid idő alatt több munkáltatóval kerülnek kapcsolatba.

Tisztelt Ház! A szabályozás önmagában fokozza a jogbiztonságot azáltal, hogy a felek jogait és kötelezettségeit, a munkavégzés feltételeit megfelelő garanciák nyújtásával részletesen szabályozza.

Tisztelt Ház! A T/3468. számú törvényjavaslatot az 1. §-ában szereplő munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan megfelelőnek tartom, és azt gondolom, hogy a részletes vitát folytassa le a Ház, elfogadásaként megfogalmazható és elfogadható a törvényjavaslat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)