Felszólalás adatai

DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyon fontos törvényt tárgyal most az Országgyűlés. Olyan törvényt, amit szívesen támogatnánk, ha pusztán azokat az elemeket tartalmazná, amelyek valóban a kiszámítható, szakszerű, jól megfizetett köztisztviselői kar létrehozására irányulnak. Ezzel szeretném rögzíteni azt, hogy az SZDSZ a javaslatból egyetért mindazokkal az elemekkel, amelyek növelik a köztisztviselői kar tagjai életpályájának kiszámíthatóságát, amelyek növelik annak a lehetőségét, hogy ez a köztisztviselői kar szakszerűen végezze tevékenységét, emelik a szakmai követelményeket ezzel a karral kapcsolatosan, és támogatjuk azokat az elemeket is, amelyek a köztisztviselők jobb megfizetését, jobb anyagi megbecsülését szolgálják. Sajnos, az ilyen típusú rendelkezések csak viszonylag elenyésző kisebbségét alkotják annak a törvénycsomagnak, amelyet az Orbán-Torgyán-koalíció a parlament elé nyújtott.

Melyek azok az elemek, amelyekkel nem értünk egyet a benyújtott törvényjavaslatban? Nem értünk egyet a főtisztviselői kar létrehozására irányuló szabályokkal, nem értünk egyet azzal a törekvéssel, hogy egy ilyen, viszonylag korlátozott létszámú mameluksereget hozzanak létre, olyan sereget, amely kizárólag a mindenkori miniszterelnök kegyétől függően kerül egészen kiemelt anyagi és egzisztenciális helyzetbe.

Nem értünk egyet azokkal a lépésekkel, amelyek a korrupció elleni fellépés jelszavát használva valójában álmegoldást szolgálnak az úgynevezett vagyonnyilatkozatok kapcsán. És nem értünk egyet azokkal a törekvésekkel, amelyek több éve fennálló hatpárti konszenzus egyértelmű és egyoldalú felrúgásával tovább gyengítik a parlament ellenőrző szerepét, és tovább gyengítik azokat a szervezeteket, amelyek a kormányzatot ellenőrizni tudnák.

Ez a törvényjavaslat ugyanis az Országgyűlés Hivatalában, az Állami Számvevőszéknél és az ombudsman hivatalában dolgozó köztisztviselők anyagi helyzetét lényegesen rontja a mostani körülményekhez képest. Ezeken a területeken 2004. január 1-jéig érdemi fizetésemelést nem irányoz elő, ezzel gyengíti ezeknek a szervezeteknek a szakmai apparátusát.

Nézzük részletesen, mi az a három terület, amivel kapcsolatban a Szabad Demokraták Szövetsége kritikáját fogalmazza meg. Az első a főtisztviselői karra irányuló előterjesztés. Ez a főtisztviselői kar kizárólag politikai lojalitás alapján összeválogatott 300 fős elit gárda, amely gyakorlatilag elmozdíthatatlanul kerül rendkívül magas fizetésekkel a pozíciójába. Mi bizonyítja azt, hogy ezt kizárólag a politikai lojalitás alapján választják ki? Olvassák el, tisztelt képviselőtársaim a törvényjavaslat benyújtott szövegét!

Miközben a köztisztviselői kar különböző pozícióiban, a nagyon szigorúan kötött hierarchiában részletesen szabályozza a törvény azokat a feltételeket, amely feltételek megléte esetén valaki előreléphet ebben a köztisztviselői karban, megköveteli a szakmai képzettségi követelményeket, megköveteli a nyelvvizsgát, megköveteli a szolgálati időt, a kiemelt főtisztviselői kar esetén egyetlen differentia specificát, egyetlen kinevezési feltételt szab meg, azt a feltételt, hogy a miniszterelnök kiemelje ezt a személyt, aki egyébként - ennyi a javaslat javára szól - legalább felsőfokú végzettséggel kell hogy rendelkezzen, de itt sem a nyelvvizsga-követelményt nem szabályozza, sem a szakmai gyakorlati időt nem szabályozza, sem a szakmai képzettséget nem szabályozza. Olyan személyi kart, mamelukgárdát hoz létre, amely tovább erősíti azt a folyamatot, amit az Orbán-Torgyán-koalíció a parlamentáris rendszer szétverése irányában az elmúlt két évben tett.

Eddig megkettőzte a minisztériumok irányítását: a Miniszterelnöki Hivatalban leképezte az egyes minisztériumokat, és ezzel minden egyes tárcára kettős felügyeletet hozott létre minden egyes szakmai kérdésre. Ez a javaslat pedig ezzel a 300 fővel a tárcákon belül is a miniszterelnökhöz lojális személyeket nevez ki. Ebben a tekintetben a koalíciós partnerek figyelmét is érdemes felhívni, hogy a koalíciós miniszterek által irányított tárcák fölött ezentúl már nemcsak egy miniszterelnöki hivatali szakreferens fog állni, hanem a tárcán belül is ott lesznek azok a főtisztviselők, akik egzisztenciálisan, előmenetelükben és minden tekintetben kizárólag, egyedül a miniszterelnök személyétől függenek.

Azok a kifejezések, hogy ezek távlatokban gondolkodni képes, stratégiában gondolkodni képes emberek legyenek, ezek a jogi kifejezések gyakorlatilag csak blablát jelentenek, semmiféle normatív követelmény ezen a területen nem alkalmazható. Mit jelent az, hogy valaki távlatokban képes gondolkodni? (Dr. Kóródi Mária: Fideszes politikus!) Hogyan lehet ezt mérni? A távlatokban gondolkodás képességét ez a javaslat csak abban méri, hogy a miniszterelnökkel kellő időben jó barátságba kerül-e az illető, és ha ezt megteszi, akkor az nyilván távlatosan gondolkodik, és hat évre ott marad a pozíciójában.

(10.20)

Álságos és képmutató az a kormánypárti érvelés, hogy nem kell minden kormányváltásnál nagy körben leváltani a tisztviselői kart. Ezt el tudnánk fogadni akkor, hogyha a mostani kormánykoalíció nem úgy jött volna, ahogy jött, hogy nagyon sok minisztériumban a főosztályvezetői szintig kitakarította az előző vezetést. Ezt a gyakorlatot lehet követni, de az nem működik, hogy befelé jövet elküldünk mindenkit, kifelé jövet ott kell hagyni mindenkit, akit mi távlatos gondolkodónak tartunk.

A második kérdéskör, amivel nem értünk egyet: a vagyonnyilatkozatok abszurd szabályozása. Az előttem szóló fideszes képviselő is kritizálta az ellenzéket, hogy hány főről beszél. Itt szeretném a kritikát továbbítani a kormánynak. A kormány nem vette a fáradságot arra, hogy kiszámítsa, tájékoztassa a parlamentet arról, hogy hány főre gondol, kikre gondol, milyen körben hány embert érintene ez a vagyonnyilatkozat. Kovács képviselő úr, a Fidesz mai szónoka azt mondta, hogy ez 40-50 ezer köztisztviselőt érintene, érintene körülbelül 6-8 ezer ügyészt, ügyészségi alkalmazottat, érintene, nem tudom, hány szolgálati viszonyban állót - ezt nem közli változatlanul, ezt titokban tartja -, végső soron ő mondott egy számot, hogy mintegy 150 ezer. Induljunk ki ebből a számból, mert ez az, ami legközelebb van ahhoz, amiben konszenzust kötnék.

Tisztelt Ház! Összegyűjtenek 150 ezer köztisztviselőről és hozzátartozóról adatokat, ezeket a Belügyminisztériumban összerakosgatják az úgynevezett közszolgálati ellenőrzési hivatalnál, és ott a Belügyminisztériumban turkálnak ezekben az adatokban, anélkül, hogy a javaslat bármiféle garanciális szabályt rögzítene arra nézve, hogy mi van akkor, ha valaki gyanúba keveredik, ő hogyan tudja bizonyítani a saját állításait, ki tekinthet bele az eljárás során, mit csinálhat a munkaügyi vezető, amikor ezeket az iratokat tanulmányozza.

De ami a legnagyobb probléma, tisztelt képviselőtársaim, az az, hogy mi van akkor, ha igazolhatatlan, megmagyarázhatatlan vagyongyarapodással találkoznak ebben az eljárásban. A munkaügyi vezető, a közszolgálati ellenőrzési hivatal talál egy köztisztviselőnél egy megmagyarázhatatlan vagyongyarapodást. Mi fog akkor történni? A köztisztviselő azt mondja, hogy nem tudom megmagyarázni ezt a vagyongyarapodást; amikor köztisztviselő lettem, volt egy panellakásom, most van két panellakásom, és ez nem fedezhető a jövedelemgyarapodással - jelenlegi szinten a köztisztviselők többségének a vagyongyarapodása ebbe a kategóriába tartozik. Mi van akkor, ha nem tudja megmagyarázni? Egy árva szó nincs erről ebben a törvényben! Mi van akkor, ha a panellakás után négy spanyol tengerparti villája lesz a köztisztviselőnek? Akkor mi fog történni? Elindul ellene egy büntetőeljárás? Milyen alapon? És ha elindul a büntetőeljárás, milyen alapon fogják felelősségre vonni? Ki hogyan bizonyítja azt be, hogy a köztisztviselő vagyongyarapodása illegálisan származott? Erről az egész törvényjavaslat nem szól semmit.

Nem szól arról sem, hogy mi van akkor, ha nem a közös háztartásban élő gyermek vagyona gyarapodik, hanem a külön háztartásban élő gyermek vagyona. Az elmúlt években vagy hónapokban az Orbán-Torgyán-koalíció körül előálló korrupciós vagy korrupciógyanús ügyletekben a testvérek, a szülők és a külön háztartásban élő gyermekek voltak érintve. (Dr. Kóródi Mária: Na meg a meny!) Bocsánat, a menyről elfelejtkeztem - igen, a meny. Egyikre sem vonatkozik ez a törvényjavaslat, sem a testvérre, sem a szülőre, sem a külön háztartásban élő gyerekre, sem a menyre. Mit csinál ez a törvény? Létrehoz egy 150 ezer emberre vonatkozó nyilvántartást, amit a központi ellenőrzési hivatal kezelget a belügyminiszter irányítása alatt, amivel kiszolgáltatottá teszi a köztisztviselőket és hozzátartozóikat - és közben az égvilágon semmit nem használ a korrupció elleni fellépésnek.

Az egész egy nagy átverés. Arról szól, hogy ki lehet pipálni, hogy a kormány, lám, vagyonnyilatkozatot tett a köztisztviselői karban is, most már a köztisztviselők közül 40 ezren vagyonnyilatkozatot tesznek, tudjuk az ő vagyonukat, a feleségük, az élettársuk, a közös háztartásban élők vagyonát - és közben teherautóval lehet kihordani a pénzt a papához, a külön háztartásban élő gyerekhez, az összes többi testvérhez és másokhoz. Akik viszont tisztességesen élnek, azok számára pedig semmifajta garanciát nem szolgáltat ez a javaslat.

Mi az, amit lehetne tenni ebben az ügyben? Mi az, amivel ha a kormány tényleg a korrupció ellen akarna fellépni, és nemcsak ködöt akarna fújni ezen a területen, fel lehetne lépni? Egyfelől lehetne normális szabályokban rögzíteni, pontosan, garanciálisan megjelölni, hogy pontosan melyik az a kör, amelyiknek vagyonnyilatkozatot kell tenni. Az ezen a körön kívül lévőkre, tehát a törvényben meghatározott garanciális szabályokkal körülvett körön kívül a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem kell előírni, hanem egy olyan szabályt kell alkalmazni, amely szabály abban az esetben, ha korrupció gyanúja áll fenn, akkor szabályozza, hogy a bizonyítási teher megfordul; ha tehát köztisztviselővel szemben korrupció gyanúja miatt eljárás indul, akkor ezekben az eljárásokban forduljon meg a bizonyítási teher, és a gyanúba keveredett köztisztviselőnek kell igazolni, hogy a vagyongyarapodás nem illegális forrásból származott.

Miben különbözne ez a megoldás a kormány által előterjesztettől? Abban, hogy csak azokat tekinti gyanúsnak, akivel szemben tényekkel alátámasztható valószínűsége van a korrupciónak. Nem az egész köztisztviselői kart, nem a 40-50 ezer fős kart, és egyébként a bírói, az ügyészi kart, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálat tagjainak egy meghatározhatatlan körét általában a korruptság vélelmével illeti, hanem azokkal szemben nyújt hatékony eszközt, akikkel szemben erre indokot ad saját cselekedetük, tehát az, hogy ők maguk lebuknak, ők maguk korrupt praktikák gyanújába kerülnek.

Ebben az esetben a vagyonnyilatkozat valóban csak segítene a köztisztviselőnek, hiszen ha tudná bizonyítani, hogy az ellene indult eljárás előtt már korábban legális forrásból rendelkezett vagyonnal, akkor ezt a vagyonnyilatkozata alapján igazolhatná. A hozzátartozói kör pedig nemcsak arra a körre irányulna, amit a kormány benyújtott, hanem a Ptk., tehát a polgári törvénykönyv értelmében megfogalmazott hozzátartozói körre.

Végül: mi az, amivel nem értünk egyet a kormányzatot ellenőrző szervezetek gyengítése terén? Az előző ciklusokban hatpárti egyetértéssel, Szájer József és Áder János aktív közreműködésével sikerült az alkotmányügyi bizottságban az országgyűlési hivatal, az Állami Számvevőszék alkalmazotti köre és az ombudsman hivatalában dolgozó köztisztviselők fizetését kiemelt fizetéssé tenni, abból a megfontolásból, abból a célból, hogy ezek a szervezetek ellenőrzik a mindenkori kormányzatot, ezért jobb, ha kiemelt fizetéssel dolgoznak ott a szakapparátus tagjai. Tehát itt nem a képviselői fizetésekről van szó, hanem az apparátusi fizetésekről. Ezeket a fizetéseket azért emeltük meg, hogy az ellenőrző funkció érvényesüljön. Ezt a mostani kormányzat egyoldalúan felrúgja, minden indokolás nélkül tovább gyengíti a kormányzat ellenőrzését.

Mindezek alapján az SZDSZ képviselőcsoportja nem tudja támogatni a kormány előterjesztését.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)