Felszólalás adatai

DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon nehéz az ön vádjait értelmezni, ugyanis az ÁPV Rt., és ezt ön nagyon jól tudja, egyike a legszigorúbb politikai és szakmai felügyelet, állandó, szigorú politikai és szakmai felügyelet alatt működő intézményeknek. Az ÁPV Rt. működését számos szervezet folyamatosan ellenőrzi, és a média is kitüntetett figyelemmel kíséri. Az Állami Számvevőszék szakemberei részt vehetnek például az ÁPV Rt. igazgatósági ülésein, minden előterjesztést megkapnak, és félévente részletesen ellenőrzik a szervezet működését, amit az ÁSZ által kijelölt független könyvvizsgáló is folyamatosan nyomon követ.

Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága tagjainak, így az ellenzéki pártok delegáltjainak is mindenbe betekintési joguk van. Tevékenységéről, döntéseiről, a vagyon helyzetéről az igazgatóság negyedévente jelentést készít az fb-nek. Azt gondolom, mindez alátámasztja, hogy feleslegesek és megalapozatlanok az ön azzal kapcsolatos aggodalmai, hogy itt egy ellenőrizetlen szervezetről volna szó.

Konkrét kérdésére válaszolva, hogy megengedhető-e, hogy Gansperger Gyula nem számolt be tevékenységéről az Országgyűlés bizottságai előtt, azt gondolom, itt valami félreértésről van szó. Az elmúlt közel három évben mind az ÁPV Rt. vezetője, mind a felügyelő kancelláriaminiszter több parlamenti - a gazdasági, a foglalkoztatási, a számvevőszéki és két ízben a költségvetési - bizottság előtt is részletesen beszámolt az ÁPV Rt. tevékenységéről és stratégiai terveiről. A költségvetési bizottságban a meghallgatásra alig egy hónapja került sor, és itt számos, az ön által is említett kényes kérdés is felszínre került. A meghallgatás 32 oldalas jegyzőkönyve természetesen bármelyik képviselő, az ön számára is hozzáférhető.

Teljesen alaptalan képviselő úr azon állítása is, hogy a kormány nem teljesítette a privatizációs törvényben előírt feladatokat. A privatizációs törvény ugyanis nem arról rendelkezik, hogy mit kell eladni, hanem arról, hogy mely cégek maradnak meg tartós állami tulajdonban. A törvény az értékesíthető vagyon eladásának ütemezéséről semmi részletes leírást nem ad természetesen. A polgári kormány csupán egy lehetséges hipotézisnek tekinti, amit ön állított - és megfellebbezhetetlen igazságként állított be -, nevezetesen, hogy az állam minden körülmények között rossz tulajdonos. Azt gondolom, számos magánvállalat csalárd csődje és számos nyugat-európai állami vállalat kiváló működése némileg mintha ellentmondana az ön feltételezésének.

A polgári kormányt semmi sem kényszeríti arra, hogy megalapozatlan feltevésekből kiindulva erőltesse a még meglévő állami vagyon akár áron aluli kiárusítását. Erre már csak azért sincs szükség, ezt ön nagyon jól tudja, hogy a magyar gazdaságban a magánszektor részesedése ma már jóval magasabb, mint a legfejlettebb nyugat-európai országokban.

Az ÁPV Rt. az értékesítések mellett felmérte, leltárba szedte, és nem utolsósorban gyarapította az állami vagyont. Az éves jelentések jelzik: a vagyongyarapítás oka az, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő társaságok összességében eredményesen működtek.

Érthető persze, hogy egy ellenzéki képviselő, jelesül ön, nem erről beszél, hanem azt a néhány esetet, azt a néhány céget emeli ki, ahol az örökölt helyzet rendezetlensége vagy a külső helyzet jelentős romlása következtében kétségtelenül nehézségek adódtak. Ezek működését természetesen a kormány sem tekinti sikertörténetnek, de elődeitől eltérően konkrét stratégia alapján hozzálátott helyzetük rendezéséhez.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)