Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Két konkrét szabályozási kérdésről szeretnék szólni, egyrészt a frakcióalakítás kérdéséről, másrészt a kitiltott képviselő helyettesítéséről. A frakcióalakítással kapcsolatban a módosítás a következőt mondja: a független és függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat. Emögött az elv, a logika, hogy ha csak a választáson 5 százalékot elért pártlistához kapcsolódóan lehetséges a frakcióalakítás, ez jobban tükrözi a választói akaratot. Ebben persze van logika, de úgy tűnik, hogy a Fidesz ezt is a pillanatnyi politikai érdekeihez kapcsolódva alkalmazza vagy nem. 1998-ban a Magyar Igazság és Élet Pártja 5,5 százalékot ért el, átlépte a bizonyos 5 százalékos küszöböt.

Ugyanakkor abban az időben a frakcióalakítás másik lehetőségére, amit a parlament a megfelelő munkaszervezés miatt határozott meg, 15 volt a létszám. A Fidesz semminemű hajlandóságot nem mutatott arra, hogy a létszámot megváltoztatva a most természetesen a legfontosabbnak tekintett okot teljesíteni tudja, hogy a MIÉP megalakíthassa a frakcióját, bizottsági helyeket nem akartak adni. Végül természetesen az Alkotmánybírósághoz fordultunk, amely visszamenő hatállyal az előzetes tárgyalások napjára megsemmisítette a házszabálynak azt a rendelkezését, amely nem tette lehetővé egy 5 százalékot meghaladott párt frakciójának létrehozását. Tehát akkor másképp ítélték meg ezt, akkor a létszámot tekintették alapvető oknak. Egyébként hadd mondjam el, hogy az Alkotmánybíróság, amikor meghozta a határozatát, ahogy szokta, 12 oldalon indokolta és az egész kérdéskört körbejárta.

Az, hogy most én erre hivatkozom, természetesen tudom, hogy 2011-től új alkotmány van, ugyanakkor azok az alkotmányos elvek, amelyeket akkor az Alkotmánybíróság figyelembe vett, változatlanul érvényesek. Az Alkotmánybíróság ezt mondta az indoklásban: „A szabad mandátum a képviselői jogállás alapja. A pártból kilépett vagy kizárt képviselő országgyűlési képviselői jogállása sértetlenül fennmarad, a megválasztott képviselő szabad mandátuma gyakorlása részeként vesz részt valamelyik pártfrakció munkájában.” Tehát a csatlakozás lehetőségét az alkotmányos elvek alapján tette világossá.

A szabad mandátum mellett az Országgyűlés működésének másik alapja a politikai pártok parlamenten belül szervezett tevékenysége, és ennek kapcsán világossá tette az Alkotmánybíróság indoklása, hogy ilyen módon határozhat meg és határoz meg a parlament egy olyan létszámot, aminek elérése esetén az egyébként adott eseten független, de bizonyos módon együttműködő képviselők részére lehetővé teszi a frakció alakítását.

Félreértés ne essék! Én nem azért kardoskodom most, hogy a független képviselők összeállásával  ha egyébként a párthoz tartozás kohéziója nem működik  mindenképpen létrejöjjön a frakció lehetősége. Csak arra hívom fel a figyelmet, hogy önök egy 1990 óta, az akkori házszabály óta létező lehetőséget akarnak megszüntetni, amellyel kapcsolatban komoly alkotmányos aggályok merülnek föl.

A másik kérdés a kitiltott képviselő helyettesítése. A kitiltott képviselő kitiltásának teljes időtartamára megbízást adhat képviselőtársának arra, hogy helyette és nevében, szándékának megfelelően  ezt idézőjelben mondom  szavazzon. Ez elfogadhatatlan! Egyrészt sérti a képviselői mandátum egyenlőségének elvét, másrészt elsősorban egyéni választókerületben megválasztott képviselő a választóktól személyre szólóan kapott megbízását átruházza egy másik személyre, amit nem lehet megtenni.

A megbízást kapott személy két szavazattal bír. Egyet gombnyomással, és egyet, ha jól értelmezem, nyílt szavazással fog jelezni, hogy az, aki neki megbízást adott, egyébként hogy szavazna. Megkérdezem, hogy ebben az esetben, ha úgy szavaz, ami nem egyezik meg mégsem a megbízást adóval, akkor milyen szankciót kap. Semmilyen szankcióról nincs szó.

A másik lényeges kérdés: egy hónapra vagy 30 napra vagy 60 napra kitiltott képviselőnek ilyen esetben mit jelent a szándéka? Hogy bonyolult szavazási forgatókönyveket fog a kitiltott képviselő átadni annak, aki helyettesíti? És hogyan működik egy szavazás? Adott esetben egy előző módosító javaslat elfogadása vagy elutasítása meghatározhatja, hogy mi legyen a végszavazás. Tehát az nem egyszerűen úgy működik, hogy szavazz nemmel vagy szavazz igennel. De mindenképpen két szavazattal bír az, aki a meghatalmazást megkapta. Önök mondhatják azt, hogy végül is a frakcióhoz tartozó képviselők, ha róluk van szó, úgyis egy közös frakciójavaslat alapján szavaznak.

Csak van egy nagy különbség. Először: nem mindig tartják be a legfegyelmezettebb frakcióban sem ezeket az utasításokat. A tegnapi napon egy nagyon érzékeny kérdésben, az ügynöklisták kapcsán is, ahol a Fidesz-KDNP-nek egy határozott, elutasító álláspontja volt, két képviselő ezzel szembe szavazott. És az is más, amikor én hallok egy javaslatot a frakció felelősétől, hogy igen vagy nem, és ennek alapján én itt eldöntöm, hogy ezt a javaslatot követem vagy nem. És ez nem ugyanaz, mint amikor valaki helyett a frakciónak a közös javaslata az ő szavazataként megnyilvánul.

A megbízó szándékai szerint, még egyszer mondom, itt valami extra szavazási forgatókönyveket kellene átadni a megbízottnak, és még egyszer mondom: semmi szankció nincs arra, ha ő mégis másként szavaz. Egyébként önök mondhatják azt, hogy a bizottsági helyettesítéseknél most ugyanez a helyzet, kétkezes szavazások vannak.

(23.20)

A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordult ennek az alkotmányellenessége kimondása érdekében, csak sajnos önök közben úgy változtatták meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, hogy ennek megfelelően már nem volt alkalmas arra egy parlamenti frakció, hogy az általa benyújtott indítvánnyal foglalkozzanak. Ha jól tudom, most 50 képviselő aláírása kell, többek között ez is az oka annak, hogy adott esetben az ellenzéki pártok között egy együttműködés létrejöjjön. De beadtam a házszabály-módosítást arra vonatkozóan, hogy töröljük el ezt a kétkezes szavazást, amely aztán tényleg az egyenlő mandátum elvét sérti, hiszen a bizottságban adott kétharmados többséggel föl lehetett venni új javaslatot, arra nem adhatott megbízást az, aki ezt egyébként sokszor biankóban kitöltötte.

Nos, ez bekerült az Igazságügyi bizottságba. Önöknek mi volt ezzel kapcsolatban az álláspontja? Nem szóltak hozzá. Mi volt a szavazás? Ellenszavazat nélkül  ilyenkor az jön, hogy elfogadták: nem, elutasították. Nem volt ellenszavazat, tartózkodással utasították el. Magyarul, jelezték, hogy igazam van ezzel a kezdeményezéssel, csak kényelmi okokból ezt nem fogják elfogadni.

Egyébként az általános kérdésekre áttérve e két konkrét ügy után: igen, elismerem, hogy az Országgyűlés méltóságának visszaadása közös felelősség. Az egyik legsúlyosabb, személy szerint általam elítélt és a parlament méltóságát megbotránkoztató módon veszélyeztető akcióra itt ellenzéki oldalról került sor egy trágár tábla felmutatásával. Azonban azt a kérdést föl kell tennem: csak ilyen módon, szavak használatával lehet obszcén módon megnyilvánulni, vagy létezik intellektuális tartalmi obszcenitás is? Igen, és erre mondok példát.

Képviselőtársam interpellációjára az illetékes államtitkár a következőt válaszolta: „Ha már a bevándorlásról beszélünk, akkor közismert, hogy a Jobbik egy bevándorláspárti egyesület, bevándorláspárti politikusok közössége, ahogyan egyébként az összes szövetségesük is bevándorláspárti, és a teljes ellenzék, és önök egyébként a kerítést is lebontanák, ahogy a kedvenc szövetségesük, Gyurcsány Ferenc is lebontaná.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nem más, mint egy előre megfontolt szándékkal, aljas politikai indokból elkövetett szemenszedett cinikus hazugság, amely alapvetően sérti ennek a parlamentnek a méltóságát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) Egyébként hadd tegyem hozzá, hogy miért háborodtam föl. A Jobbik adta meg a kétharmados többséget a Fidesz kezdeményezéséhez, amikor arról volt szó, hogy a honvédség mozgósítható lesze határvédelemre. Az úgynevezett jogi határzárhoz a Jobbik adta meg a kétharmados többséghez szükséges szavazatot. Nem érdemlünk érte dicséretet, mert meggyőződésből cselekedtünk, de az, hogy itt ez hangozzék el, tűrhetetlen.

Személyes példát is hadd mondjak! 2015. december 2-án az Európai Parlament brüsszeli ülésén a magyar helyzet volt a téma. Egyetlen téma volt, a magyar határvédelem elítélése. Ezen az ülésen Orbán Viktor nem vett részt, ennek megfelelően egyetlen fideszes politikus nem jelent meg, és amikor sokan, a magyar balliberális képviselők is szankciót követeltek Magyarországgal szemben, én voltam az egyetlen képviselő, aki a magyar kormányt megvédte  és ezek után az államtitkár ezt az obszcén hazugságot mondja el.

Egyébként arról hadd szóljak néhány szót, hogy mit jelent az, hogy akik a szövetségeseink. Tegyük világossá! Ezen az önkormányzati választáson a Jobbik helyi szinten együttműködött olyan pártok képviselőivel is, akikkel egyébként ideológiai szinten közösséget nem vállal. Azt hiszem, ez kölcsönös. És jól tettük, hogy együttműködtünk, helyi ügyekről volt szó, nem a bevándorlásról, bármennyire szerette volna Kósa Lajos erre terelni át a választás tétjét; jól tettük, hogy együttműködtünk, sok helyen sikerült korrupt és helytartóként működő fideszes vezetést leváltani. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy mi szövetségben lennénk általános értelemben. Ebben a parlamentben is adott ügyekben együttműködünk. Sőt, nemcsak ellenzéki pártokkal, adott ügyekben adott esetben a kormánypártokkal is. Ugyanakkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetlen párttal sem működik szövetségben.

Egyébként zárszónak hadd mondjak el egy idézetet, amely 2017. május 8-án hangzott el ebben a parlamentben erről a pulpitusról. Áder János a következőt mondta: „Közbeszédünk színvonala az utóbbi időben drámai mértékben romlott. Itt és most mindezért nem akarom porciózni a felelősséget, de a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb.” Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)