Felszólalás adatai

Elsőként az előkészítéssel, illetve a tárgyalással kapcsolatban voltak észrevételeim. Példának okáért azt hoztam fel, hogy rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy egy ilyen súlyú anyagot úgy tárgyal a Ház, hogy a múlt hét vége felé nyújtották be, de a gyakorlati tárgyalásra a tegnapi nap során a bizottsági üléseken kerülhetett sor, illetve most a plenáris ülésen már le is zárul ennek az általános vitája akkor, amikor a következő 17 év összes alapvető fejlesztési irányát, elvét, célkitűzéseit fogjuk meghatározni.

Arról, hogy volt-e egyeztetés az elmúlt két évben vagy sem, a következőt szeretném mondani. Amikor az előző koncepció megfogalmazódott 2005-ben, akkor már lehetett tudni, hogy ezt felül kell vizsgálni az azt követő évtizedben, hiszen az a koncepciók sorsa, hogy időről időre felül kell vizsgálni őket. Tehát teljesen természetes, hogy elkezdődött egy új koncepció összeállítása. Amikor annak idején ez a megyei önkormányzatokkal egyeztetve volt, akkor mi a közgyűlésekben lévő tagjainkat arra kértük, hogy aktívan vegyenek részt ennek a vitájában. Egyébként el kell mondjam, hogy ott is jellemzően jobbikos képviselők vettek részt a vitában. Sajnálatos az, hogy egyetlenegy olyan gondolatot, amit felvetettünk, nem építettek be a határozati javaslat mellékletét képező fejlesztési koncepcióba.

Más összefüggő jogszabályokat említett itt az előbb László képviselőtársam. Erről is én beszéltem. Tudjuk, hogy a tervhierarchiában legfelül áll az országos fejlesztési koncepció és az országos területfejlesztési koncepció, amit most OFTK-nak hívunk, s ez alá rendelt az országos területrendezési terv. Azt tettem szóvá, hogy az országos területrendezési tervet már tárgyalta a Ház, eléggé komoly változtatásokat eszközöltünk benne, olyan alapvető kérdésekben döntött a Ház, hogy például a tájhasználattal kapcsolatos területfelhasználási egységeket miként nevezzük, miként nem nevezzük, tehát több ilyen jellegű területfelhasználási egység kikerült például a törvényből. Ezért fogalmaztam meg annak az általános vitájában, hogy ennek a nagy vesztese a magyar táj. Ehhez képest most megfogalmazódnak a koncepcióban teljesen más, rendkívül szép gondolatok, pontosan a tájértékkel kapcsolatban. Ezért lett volna jó beosztani ezeknek a dolgoknak a tárgyalását, és a tervhierarchiához képest a legelső sorban állót tárgyalni legelőször.

A helyzetértékelésről is beszéltem. A vezérszónoki hozzászólásomban majd részletesen ki fogom fejteni, hogy mit gondolok az őszinteség, illetve a megalapozottság hiányáról. Az előterjesztő mindenesetre egyetlenegy gondolattal tudott védekezni, annyit mondott, hogy de az 1,3 százalékos termékenységi ráta benne van az anyagban, a háromszáz oldal valamelyikén. Valóban benne van, ez kétségtelen, ez egy közismert adat, nem is ez a probléma, hanem az, hogy egy csomó minden viszont nincs benne. Olyan teljesen nyilvánvaló dolgok, amelyek a mai magyar élethez hozzátartoznak, hiányoznak belőle, illetve nem úgy vannak megfogalmazva, ahogy az a valóságot igazából takarja.

Aztán a stratégiai célokról és elvekről is beszéltem, arról, hogy ezek alapján azok nyilván már csak megalapozatlanok és előkészítetlenek lehetnek. A vezérszónoki hozzászólásomban erről is hosszabban fogok majd értekezni.

S még egy dolgot tettem hozzá, azt, hogy az a nyelvezet, amin ez a 300 oldalas dokumentum meg lett fogalmazva, mondjuk úgy, hogy sajátságos. Egy új tudományterületről van szó, legalábbis ahhoz képest, hogy ez a rendszerváltozás után teljesen új alapokon épül újra, a '96-os törvény alapján. Ehhez képest sajnálatos módon a magyar nyelvhez vajmi kevés köze van. Ugyanakkor az az érzésem, végigolvasva a háromszáz oldalt, hogy arra jók azok a szavak, azok a kifejezések, amelyeket a megfogalmazói használnak, hogy a valódi gondolatokat azok mögé bújtassák.

A bizottságban 4 nem szavazat volt ennek az anyagnak a tárgyalása ellen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)