Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Biztos Úr és kedves Munkatársai! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 40. § (1) bekezdése alapján dr. Székely László benyújtotta az Országgyűlésnek az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Az Igazságügyi bizottság - aho­gyan elnök úr is említette ‑ a beszámolót a 2015. március 10-ei ülésén megtárgyalta, és támogatta annak elfogadását.

A bizottság a tárgyalás során az alapvető jogok biztosáról szóló törvény 40. § (2) bekezdésében foglalt követelmények teljesülését vizsgálta, azaz, hogy a beszámoló a törvényi rendelkezéseknek megfelelően mutatja-e be az alapvető jogok biztosának alapjogvédelmi tevékenységét, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok, külön tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme érdekében kifejtett tevékenységét. Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a B/101. számú beszámolót a HHSZ 84. § (2) bekezdés alapján benyújtott határozati javaslatban az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömömre szolgál, hogy az előttünk fekvő beszámoló alapján a bizottság megállapíthatta, hogy az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi szakmai célkitűzései megvalósultak. Ez az év különösen sikeresnek nevezhető, hiszen ahogy hallottuk a biztos úr beszámolójából, több mint 2500 üggyel több került kivizsgálásra az előző évhez viszonyítva, és így elmondhatjuk, hogy a 2013-as esztendő a bemutatkozó év ellenére is az átalakítást követően valóban jól teljesített, illetve annak az új közjogi helyzetnek, amiben az új alapjogi biztos és helyettesének a státusa meghatározásra kerül, szintén rendben volt.

Ahogy a beszámolóban is olvasható, az alapvető jogok biztosa 2013-ban is az obmudsmantörvény vonatkozó rendelkezésével és szellemiségével összhangban folyamatos és fokozott figyelmet fordított az öt kiemelt vizsgálati területre. Erről szeretnék most pár mondatban szólni. A gyermekjogok védelme az alapvető jogok biztosának első helyen kiemelt kötelessége lett. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenysége során, különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak a védelmére.

(13.00)

A hagyományos ombudsmani eszköztárban a biztos a tudomására jutó, a gyermekek alkotmányos jogait érintő visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Pozitívan értékelem, hogy a nemzeti jogok védelme a jogterület jellegéből fakadóan a kiemelt feladatok között is hangsúlyos szerepet kap, hiszen a többi kiemelt feladathoz is kapcsolódik, így a gyermekek jogainak kiemelt védelme és a roma gyermekeket önhibájukon kívül érő hátrányos helyzet elleni fellépés kötelezettsége jelentős átfedést mutat.

Nagyon jó látni, hogy az alapjogi biztos a nemzetiségi jogok védelmére vonatkozó kiemelt feladatának célzottan és kifejezetten nemzetiségi jogi vizsgálatokkal tett eleget, de a jogterület védelme hangsúlyozottan kapott helyet a hivatalból indított egyéb vizsgálataiban is.

Fontos megjegyezni, hogy az alapjogi biztos alapjogi visszásságként értékeli, ha a jogaik érvényesítésében gátolt csoportok esélyegyenlőségét szolgáló állami intézkedések hiányoznak vagy nem hatékonyak.

Az ombudsman a hivatalból indított eljárásai során a jellemzően cigány közösséget érő rendszerszintű esélyegyenlőségi hátrányokat is nemzetiségi jogi kérdésként kezeli.

A nemzetiségi jogok alapjogi védelmének egyik sajátossága a megkettőzött jogintézményi felelősség, amely abból adódik, hogy az Alaptörvény az alapjogok ombudsmani típusú védelmét általánosságban az alapvető jogok biztosára bízza, miközben két részterületen ‑ a nemzetiségi és a környezetvédelmi alapjogok vonatkozásában ‑ biztoshelyetteseket is nevesít.

Az Alaptörvény XXIX. cikke alapjogként értelmezi a nemzetiségek önkormányzáshoz való jogát is. Az ombudsman álláspontja szerint az önkormányzati jogok akkor gyakorolhatóak ténylegesen, ha az állam a szervezeti, a funkcionális és a költségvetési autonómia érvényesülését intézményes garanciákkal biztosítja. 2013-ban az alapjogi biztos nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos vizsgálatai főként a nemzetiségi önkormányzatok belső ellenőrzéseinek kérdéseivel, a jogi szabályozás változásaival, a helyi és a települési nemzetiségi önkormányzatok együttműködésével álltak kapcsolatban.

Az Igazságügyi bizottság ülésén a Jobbik az ombudsmani jelentéssel kapcsolatban hiányosságokra próbálta felhívni a figyelmet. Ezek közül kiemelném a jogosulatlan járőrözés jelenségét, amit a Jobbik kifejezetten támogatandó cselekményként, követendő példaként akar bemutatni. A valóság ezzel szemben az, amit a beszámoló ‑ egyébként nagyon helyesen ‑ megemlít, hogy demokratikus jogállamban a rendfenntartás monopóliuma az államot illeti. Az önvédelem jogára hivatkozó, de jogosulatlanul végzett megfigyelések, figyelőszolgálatnak, városnézésnek feltüntetett járőrözések kétségbe vonják a közbiztonság fenntartásának állami monopóliumát, súlyosan sértik az igazságszolgáltató szervekbe vetett közbizalmat, így végső soron veszélyeztetik a jogállamiságot. Ezek a tevékenységek megfélemlítő és a biztonságérzetet romboló jellegüknél fogva sértik az emberi méltóságot is.

A beszámoló alapján a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik. Az Alaptörvény ezek védelmét, fenntartását, a jövő nemzedékek számára való megőrzését az állam és mindenki kötelességévé teszi, ezért képezi a beszámoló egyik kiemelt vizsgálati területét. Örömömre szolgál, hogy az ombudsmani hivatal sikereket tudhat magáénak az erdővédelemmel, a termőföldvédelemmel, a táji örökség védelmével kapcsolatban is.

Az utolsó és egyben az egyik legfontosabb területe az ombudsmannak a rászorulók, a kiszolgáltatott emberek jogvédelmével összefüggő feladatok ellátása. A szociális szempontú megközelítés mellett, ahogy a beszámoló is említi, a hangsúly a tisztán alapjogi érvelésen van, úgy, hogy ebben a szférában az ombudsman gyakran koordináló, olykor pedig közvetítő, mediáló szerepe kerül előtérbe.

Az ombudsmantörvény maga is megkülönböztetett figyelmet vár el a mindenkori biztostól minden rászoruló és veszélyeztetett társadalmi csoport tekintetében, különösen is kiemelve a fogyatékossággal élő emberek védelmét. Nagyon jó látni, hogy az ombudsmani hivatal kifejezett figyelmet fordít a fogyatékossággal élő személyek jogainak fokozott védelmére.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! A beszámoló és az elmúlt év tapasztalatai alapján bátran ki merem jelenteni, hogy az alapvető jogok biztosa és helyettesei ellátják feladataikat, beszámolójukban minden lényegi területre kitérve. Azzal, hogy 2013 végétől az alapvető jogok biztosa két helyettesére bízta annak a két szakterületnek az irányítását, amelyre speciális felelősségi körük vonatkozik, bebizonyosodott, hogy teljes egyetértésben és a szakterületekre nagyobb figyelmet fordítva végzik a munkájukat.

Ennek tükrében kérem, hogy támogassák a beszámoló elfogadását, és még egyszer szeretném megköszönni a biztos úrnak és a munkatársainak az elvégzett munkát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)