Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, a szót. Nem szeretném még sokáig Kiss László képviselőtársamat ostromolni, de kénytelen vagyok még reflektálni néhány dologra.

Egyrészt nem tudtam igazán kifejteni a kétperces végén a világhírű nemzetpolitikai kezdeményezését a Szocialista Pártnak és a szocialista kormánynak 2002 után. Tehát arról volt szó in concreto, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület aláírt támogatási szerződéssel rendelkezett a Széchenyi-tervből 320 milliós projektnek a megvalósítására, amely Érmindszenten egy hadi projektet és nemzeti emlékhelyet hozott volna létre. Szabó Vilmos államtitkár úr mindenféle jogalap és egyebek nélkül ezt a szerződést átírta, és átjátszotta az RMDSZ kezei közé. Nem mennék bele tovább ennek a részleteibe természetesen. Tehát azt gondolom, hogy így kezdődött az MSZP nemzetpolitikája, a többiről már nem is kellene folytatni a sort, és egyébként pedig néhány szóban meg is emlékeztünk erről.

Szeretném még azt jelezni, hogy a protestáns lelkészképzésnek a támogatása az elmúlt négy esztendőben kezdődött meg igazából véve, hiszen a szocialista kormányok időszakában egyetlen fillért sem kapott a kolozsvári teológia. Egyetlen fillér magyar állami támogatás nem jutott annak a tradicionális és jelentős intézménynek, amely valóban egy bázisát adja az erdélyi intézetnek ‑ és nemcsak az erdélyinek egyébként, hiszen máshonnan is járnak abba az intézetbe, és tanulnak ott.

Azt is szeretném elmondani, hogy a legelső magyar anyanyelvű felsőfokú intézményünknek, a Partiumi Keresztény Egyetemnek egyetlen fillér támogatást nem juttatott ‑ legalábbis kiszámítható módon és stabil módon finanszírozás szempontjából ‑ a szocialista kormányzat. Úgyhogy ez is, azt gondolom, lényeges és fontos kérdés.

Szeretnék arra is reflektálni, hogy több helyről áll össze a nemzetpolitikai támogatási keret.

(11.30)

Ez az előző nyolc esztendőben is így volt, kedves Kiss László képviselő úr, és azt gondolom, ez nem pusztán annyit jelent, hogy ez rossz vagy jó, ez nem egy értékítélet dolga. Azt gondolom, hogy igazodnia kell a költségvetési forrásoknak egy kormányzati struktúrába, és nemcsak a kormányzati struktúrába, hanem nyilvánvalóan azokba az akár európai uniós összefüggésű támogatási lehetőségekbe, amelyek tekintetében a magyar kormány nyilvánvalóan szeretne minél több európai uniós forrást is bevonni a határon túli magyar közösségek támogatásába. Tehát ez nem pusztán rajtunk múlik, nem pusztán a mi felelősségünk, hanem az a fontos, hogy minél optimálisabban tudjuk kihasználni a potenciális forrásszerzés lehetőségét.

Egészen véletlenül egyébként a kezembe került a Szülőföld Alap 2008-as beszámolójának a vitája, amelyen jelen lehettem, és többek között azt mondtam el, hogy öt év óta ‑ akkor, 2009-ben ‑ egyetlen fillérrel nem növekedtek a nemzetpolitikai támogatások a szocialista kormányok időszakában, és azt gondolom, hogy a nyolc esztendő alatt sem növekedtek. Most nemcsak a Szülőföld Alapról beszélek, hanem általában a nemzetpolitikai támogatásokról. Ehhez képest 2010 után nagyságrendekkel növekedett meg a nemzetpolitikai támogatások összege. Az egy másik kérdés, mint említettem, több minisztériumból álltak és állnak össze ezek a források. Egyébként szeretném azt jelezni, hogy ezen források koordinációjaképpen vagy koordinálásaképpen 2010 után létrejött a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság, amely, legalábbis az elmúlt négy esztendőben rendszeresen ülésezett, és koordinálta, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetésével koordinálták ezeknek a forrásoknak a hatékonyságát és együttes, harmonikus hatását.

Szeretném azt is elmondani, kedves képviselő úr, hogy 2010 után például az egyházi támogatások területén radikális változás állt elő, hiszen gyakorlatilag már csak egy nagyon minimális támogatás érvényesült 2010 előtt, 2009-ben, 2010 elején, és ehhez képest megtöbbszöröztük az egyházak számára nyújtható akár pályázati kereteket, akár egyedi támogatásként a határon túli egyházaink számára a támogatási kereteket. Szeretném, ha Kiss László képviselő úr konkrétan utánanézne ennek, és nem csak dobálóznánk a szavakkal. Tehát itt konkrétan azt is el tudom mondani, hogy 2009-ben, a szocialisták utolsó évében 375 millió forint volt az egyházi kulturális örökség támogatására. Ez a legelső Fidesz-KDNP-kormánynál, a 2011-es költségvetésben több mint 2 milliárddal növekedett, képviselő úr. Tehát arról beszélni, hogy nem növekedtek a források, nem változtak a források, ez egész egyszerűen nem így van és nem igaz. Úgyhogy azt gondolom, érdemes lenne ezeknek a számoknak is utánanézni, és azt követően kellene nyilatkozni.

A határon túli, illetve a határon átnyúló együttműködésekről az imént Volner képviselő úr szólt néhány szót. Azt mondta, hogy nem történt semmi ezeken a területeken. Szeretném mondani azt, hogy az elmúlt három, három és fél esztendő alatt számos határon átnyúló projektprogram valósult meg akár turisztikai területen, akár vallási turisztikai területen. Én magam is személyesen részt vettem ezeknek a programoknak az elindításában, és azt tudom mondani, hogy bár voltak kétségeim, bár voltak nehézségek, hiszen itt együtt kellett és kell működni akár a román, akár a szlovák illetékesekkel, de nagyon-nagyon fontos, hogy sikerült néhány olyan nagy programot megvalósítani akár a Felvidék, akár pedig a Partium vonatkozásában, amelyek konkrét, jelentős beruházások és fejlesztések voltak, pontosan annak a célnak az elérése érdekében, amiről Volner képviselő úr beszélt; tehát nem igaz az, hogy nem történt semmi. Történt és történik, csak ez egy eléggé bonyolult játszma, hiszen itt együttműködéseket kell kialakítani. Számos szereplője van ezeknek az együttműködéseknek, nemcsak kormányzati tényezők mind a két oldalon, hanem önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak, és itt nyilvánvalóan ezt az együttműködést valahogyan keretek között kell harmonizálni és megvalósítani.

Azt is szeretném jelezni, kedves Kiss László képviselő úr, hogy számos esetben, akár a MÁÉRT ülésén, úgy emlékszem, akár a Nemzeti összetartozás bizottsága ülésén is Szász Jenő elnök úr ott volt, és nagy csomagokat hozott nekünk, amelyekben konkrétan megtalálhatók olyan különböző stratégiai anyagok, amelyek a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkájáról tanúskodnak, tehát nemcsak a különböző, szép, gondolom, a nemzeti összetartozást erősítő rendezvényekről beszélhetünk, hanem itt azért már vannak az asztalra letett anyagok. Természetesen nem az én tisztem ebben részletesen megnyilatkozni, és megvédeni a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkáját, de önök is szembesültek, vagy legalábbis remélem, hogy szembesültek ezekkel az anyagokkal is, amelyek már elkészítésre kerültek.

Az oktatási-nevelési támogatás felülvizsgálatára vonatkozólag, azt gondolom, itt egyetértünk és konszenzus van. Potápi államtitkár úr már több esetben nyilatkozott erről. Várjuk nyilván az előterjesztésüket, javaslatukat, és akkor arról nyilván vitát folytathatunk. Úgy gondolom, hogy képesek leszünk konszenzust teremteni ezen a területen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)