Felszólalás adatai

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Képviselő úr nyilván megengedi, hogy vitába bocsátkozzam, éspedig három ponton.

Az első pont: igen, kevés, nagyon kevés jutott a nemzeti kulturális intézményeknek az előző kormány idején - mindenkinek kevesebb jutott egy kényszerű megszorításban. Együtt örülünk annak, hogy túl vagyunk ezen a korszakon. Miért éppen a nemzeti kulturális intézmények ne örüljenek most ennek?

Második tétel: a falusi és helyi művelődési intézményeket többségükben valóban az önkormányzatok tartják fenn. Önkormányzati kulturális normatívákról van szó módosító indítványainkban, ezek automatikus emelkedésének vetett gátat a kulturális törvény eme passzusainak visszaszívása. Az önkormányzat pénze ugyanúgy közpénz, mint az állami pénz, és az önkormányzat pénzének egy részéről most a költségvetésben döntünk. Tehát nem nagyon érdemes máshova mutogatni.

Harmadik tétel: azt hiszem, képviselő úr sem gondolta komolyan, mert ez egy új és nagyon sajátos érvelés lenne annak érdekében, hogy nem kell több pénz a művelődési intézményeknek, hogy azok tulajdonképpen néhány helyen rosszul dolgoznak. Eddig azt hittem, hogy a költségvetés nem büntetés. Eddig azt hittem, hogy a költségvetés kultúratámogatás. Bízom benne, hogy ez továbbra is így van, és hogy csak azon vitatkozunk, hogy a kultúra egyes ágai közül melyiket milyen arányban támogassuk.

A mi módosító javaslataink - még egyszer mondom - a kultúrának azt az ágát támogatják jobban, ami közvetlenül eljut a lakosokhoz falun és városon, és bizony, bevallom, picit kevesebbet adnának - adott módosító javaslat indítványában ez szerepel - annak az, úgymond, kultúrahordozónak, amit mindnyájunk levélszekrényében a költségvetés propagandakiadványaként találunk. Legyen, csak az arányok legyenek mások.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)