Készült: 2024.09.23.17:08:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

63. ülésnap (2019.03.25.),  103-106. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:45


Felszólalások:   99-102   103-106   107-110      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szabó Sándor képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Egyre több a munkahelyi baleset, nem csökken a munkaügyi szabálytalanságok száma” címmel. Parancsoljon!

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! „Jelezni szeretném, hogy a munkavédelmi hatóság tavalyi ellenőrzési adataiból ön téves következtetést vont le.”  mondta ezt ön nekem a néhány hónappal ezelőtt föltett hasonló, mondhatnám, ugyanebben a témában föltett kérdésemre. Mondhatnám most én, államtitkár úr, hogy ön meg nem volt előrelátó vagy tévedett, mert bizony az adatok engem igazolnak, bármennyire is sajnálom ezt, hiszen tovább nőtt az elmúlt években a súlyos munkahelyi balesetek száma, és az elmúlt év beleigazodik abba a tendenciába, ami az elmúlt öt évet jellemezte, hiszen folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma. Az önök adatai szerint 24 ezer munkahelyi baleset történt tavaly országszerte, ebből sajnos 78-an meg is haltak. A legtöbb súlyos baleset elsősorban a gépiparban vagy a szállítás és a raktározás területén történt, vagy veszélyes üzemnek számít még egyébként az építőipar, a mezőgazdaság, de ennél nyilván komolyabb és több a munkahelyi baleset, hiszen ez a statisztika csak a háromnapi munkakieséssel járó eseteket tartalmazza. Az önök felügyelete alá tartozó munkavédelmi hatóság 2018. évi ellenőrzési tapasztalataiból kitűnik, hogy az ellenőrzött munkáltatók közel 73 százalékánál tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot, ami még mindig igen magas számnak tekinthető, és 2018-ban az állampolgárok is nagy számban tettek bejelentést a hatóságok irányába.

El lehet mondani mindezek alapján, államtitkár úr, hogy az elmúlt kilenc évben a munka világában sem tudtak érdemben javítani a dolgozók munkavédelmi és munkabiztonsági feltételein, nem tudták megteremteni azokat a minimális feltételeket sem, amelyek elengedhetetlenek a kiszámítható és biztonságos munkavégzéshez. Mindezek miatt kérdezem: milyen konkrét intézkedéseket tesznek a munkakörülmények javulása, javítása érdekében? Mit tesznek a munkaügyi szabályok betartása, illetve betartatása érdekében? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót Bodó Sándor államtitkár úrnak, az önök nevében is engedjék meg, hogy köszöntsem az Óbudai Gimnázium és a Hévízi Bibó István Gimnázium és Szakkollégium diákjait és a pedagóguskollégákat. Örülök, hogy itt vannak. Jó napot kívánok! (Taps.) Államtitkár úr, parancsoljon!

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A munkavédelmi hatóság által közzétett adatokból egyértelműen látható, hogy a súlyos munkabalesetek száma évek óta 170 körül alakul Magyarországon, mindez a foglalkoztatás folyamatos bővülése ellenére van így. A tavalyi évre vonatkozó adatok szerint a szabálytalan munkáltatók aránya csökkent, ami a munkakörülmények javulására utal. Képviselő úr nem tett említést arról a tényről, hogy tavaly 15 százalékkal, azaz 40 ezerrel több munkavállaló munkakörülményeit vizsgálták kollégáink. A munkavédelmi hatósághoz érkező panaszok és közérdekű bejelentések száma szintén csökkent 14 százalékkal. Az ellenőrzések akadályozása csak eseti jelleggel fordult elő, és a hatóság minden ilyen esetben is lefolytatta a vizsgálatot. Tavaly több mint 18 ezer döntést hozott a hatóság az ellenőrzései során, amellyel csaknem 74 ezer szabálytalanság felszámolására tett intézkedést. 550 esetben bírság kiszabására is sor került, és az ellenőrzés mellett nagyon fontosnak vélem, hogy tanácsadással is segített, több mint 7 ezer kérdést válaszolt meg.

(13.40)

A munkakörülmények javításáért a kormány számos intézkedést tett, amelyek közül az egyik legfontosabb a munkavédelmi stratégia, amelyet először a Fidesz-kormányzat alkotott 2001-ben, azonban a munkavédelem országos programját az MSZP-s kormányzat nem valósította meg. 2016-ban ismét stratégiába foglaltuk a munkavédelem fejlesztését érintő célkitűzéseket, amit a kormány 2016-ban ki is hirdetett. A munkavédelem nemzeti politikájában 2022-ig meghatározott feladatok célja tehát, hogy ezek az eredmények hozzájáruljanak a munkakörülmények javításához.

Természetesen az államnak fontos szerepe van abban, hogy elősegítse a munkavédelmi előírások végrehajtását, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a munkavédelmi törvény és a vonatkozó uniós irányelv értelmében a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósításáért. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   99-102   103-106   107-110      Ülésnap adatai