Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én a szóban forgó törvényjavaslaton belül csak a kutatás-fejlesztéssel és innovációval kívánok foglalkozni egy rövid hozzászólás erejéig. A törvénymódosításnak ezek a megfogalmazásai vagy idevonatkozó részei nagymértékben támaszkodnak az Egyetemi Technológiai és Tudástranszfer Fórum 2018. május 27-i rendezvényén elhangzottakra. Azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog.

A hazai felsőoktatási intézményeket érintő kutatáshasznosítási és technológiaitranszfer-környezet módosítására, fejlesztésére tett szabályozási javaslatok itt megszülettek, és alapvetően erre épít a törvény. Itt megfogalmazódott egy olyan sommás vélemény, amit aztán jogszabályba át kellett ültetni. Ez úgy szól, hogy a közfinanszírozási kutatóhelyek kapjanak korlátozásoktól mentes rendelkezési jogot a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó vagyoni jogok tekintetében. Ugyanis az a helyzet, hogy a kutatás-fejlesztésről, innovációról szóló törvény a kutatóhelyeken keletkező szellemi alkotásokat állami vagyon körben tartja, ami önmagában persze nem baj, csak ez a jelen helyzetben, amikor felgyorsult ütemben zajlik a világban az innováció, okoz mégiscsak bizonyos korlátokat. A kutatóhelyeket ugyan tulajdonosijog-gyakorlóként nevesíti a jelenlegi törvény, tehát a szellemi alkotással a kutatóhely, az egyetem maga gazdálkodik, de mégis az állami vagyonnal kapcsolatos háttérszabályokat kell rá alkalmazni.

Az állami vagyonról szóló törvény szerint az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megóvása, gyarapítása, illetőleg az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése, ami természetesen rendben van. Ezek a célok alapvetően az állami vagyon megőrzését szolgálják, viszont a szellemi alkotások esetében ez nehezen értelmezhető. Itt a fő cél mégiscsak a mielőbbi hasznosítás, és a szellemi tulajdon egyik ismérve az, hogy időben korlátozott jellegű. A kutatóhelyeken létrejövő találmányokat alapvetően szabadalmi oltalommal lehet védeni, a szabadalmi oltalom pedig a hatályos törvényi szabályozás szerint a bejelentés napjától húsz évig tart, tehát ennek van egy időbeli korlátja. Akkor, ha a fenntartási díjat nem fizetik meg, vagy ha az oltalom megsemmisítése vagy az arról való lemondás bekövetkezik, akkor a szabadalmi oltalom nyilván hamarabb is megszűnhet.

A szabadalmi törvény kizárólagos hasznosítási jogot biztosít a szabadalom jogosultjának, de kizárólagos jogosultsághoz egy hasznosítási kötelezettség is társul. Amennyiben a szabadalmas meghatározott időn belül nem gondoskodik a találmány hasznosításáról, illetve másnak sem ad hasznosítási engedélyt, akkor  ilyenkor nyilván egyéb körülmények teljesülése is szükségeltetik  az ezt kérelmező számára a hasznosításra vonatkozó kényszerengedélyt ki kell adni. A közfinanszírozású kutatóhely a szellemi alkotások jellegéből és a kutatóhely elsődleges feladataiból következően ritkán hasznosítja a találmányokat saját keretein belül, azokat többnyire átruházza, vagy engedélyt ad azok hasznosítására.

A szellemi alkotáshoz fűződő jogok főszabályként a szellemi alkotást létrehozó személyt, a feltalálót illetik meg. A szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogok közül az átruházhatók a közfinanszírozású kutatóhelyekre szállnak át. A kutatóhelyeken a legtipikusabb eset a szolgálati találmány, amikor munkaköri kötelezettség alapján dolgoz ki valamit a feltaláló, magyarán, egy kutatóhely alkalmazottja, és a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.

Az állami vagyonra vonatkozó szabályok jelenleg, mint említettem, bizonyos korlátokat jelentenek a kutatási eredmények hasznosítása terén. Az iparjogvédelmi oltalom megszerzésének megindítását követően például nagyon rövid idő áll rendelkezésre a befektetéseket vállaló partner megtalálására, a hasznosítási konstrukció kidolgozására, és így sokszor lehetetlenség eleget tenni a versenyeztetési és engedélyezési eljárások előírásainak.

Mindezeket figyelembe véve, ha komolyan gondoljuk az innováció szerepét a jövőt illetően, márpedig a magyar gazdaság szempontjából ez kulcskérdés, az látszik már most is jó néhány olyan egyetemi központnál, ahol nagyon komoly élő együttműködési kapcsolat van iparvállalatokkal  Győrben, Kecskeméten, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és még sok helyen, ez lehet egészségipar, járműipar és így tovább, nagyon sok terület , az látszik, hogy azokat az akadályokat, amelyek a korábban megfogalmazott törvények során, amelyek bármilyen jó szándékkal is születtek, de nyilván nem jövőbe látó senki, igazítsuk a való élethez, tegyük rugalmasabbá, tegyük hatékonyabbá annak érdekében, hogy a magyar találmányok, a szürkeállomány által kidolgozott eljárások minél hamarabb és minél nagyobb arányban a gazdaságban ténylegesen hasznosuljanak, és az abból befolyó jövedelmeket még nagyobb arányban lehessen visszaforgatni a kutatás-fejlesztés céljaira. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)