Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Bizottság közelmúltban meghozott döntése nem érte váratlanul a géntechnológiával módosított szervezetek, a GMO-k engedélyezésével foglalkozó hatóságokat. 2004 óta újraindult, s azóta egyre inkább felgyorsult a GMO-k felhasználásának engedélyezési folyamata. A 2004. évet megelőző időszakban az Unióban úgynevezett de facto moratórium állt fenn a GMO-k engedélyezése terén, mert több tagállamnak az volt a véleménye, hogy ezen szervezetek felhasználása csak abban az esetben lehet általános, ha a felhasználás során bekövetkező esetleges negatív hatások és kockázatok teljesen feltártak.

Az engedélyezési eljárás szigorítását elősegítette a területre vonatkozó közösségi jogszabályok felülvizsgálatának és módosításának lezárása. Az engedélyezés alapelve továbbra is az elővigyázatosság, 2003-tól közösségi rendeletek írták elő a GMO-kat tartalmazó élelmiszerek és takarmányok engedélyezését, jelölését és nyomon követését. A szabályozás célja, hogy magas szintű védelmet nyújtson az emberek, állatok és a környezet számára, közösségi eljárásokat dolgozzon ki a génmódosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezésére és jelölésére. Az élelmiszeren, takarmányon jelölni kell a módosítás tényét, kivéve, ha az 0,9 százaléknál kevesebb genetikailag módosított szervezetet tartalmaz, és a szennyeződés véletlenszerű vagy technikailag elkerülhetetlen.

A szigorú jogszabályok alkalmazása azonban továbbra sem adott megnyugtató megoldást. Ennek legfőbb indoka, hogy a GMO-k engedélyezéséhez, illetve az engedély megtagadásához a tagállamok minősített többsége szükséges. Amennyiben a minősített többség nem áll rendelkezésre egy döntés meghozatalához, akkor az Európai Bizottság saját hatáskörben rendelkezhet egy termék engedélyezéséről. A tagállamok egy része a felhasználást támogatja, és súlyuk a döntéshozatalban elég ahhoz, hogy ne alakulhasson ki minősített többség a felhasználás megtiltásához. Amennyiben egy termék végül engedélyezésre kerül, annak felhasználása az Unió egész területén szabaddá válik. Az áruk szabad áramlása eredményeként ezek a termékek Magyarországon is megjelenhetnek.

A GMO-k engedélyezése szempontjából figyelembe kell venni a WTO döntései nyomán az Európai Unióra nehezedő nyomást. A WTO egyezményei ma sem tekintik úgy a GMO-termékeket, hogy esetükben kereskedelmet korlátozó intézkedéseket lehessen alkalmazni, amire egyébként a növényvédő szerek, gyógyszerek esetében van lehetőség. Ebből alakult ki komoly vita az Egyesült Államok és Európa között. A WTO mezőgazdasági egyezménye szintén nincs tekintettel a GMO-kra, és az ezek lehető legszabadabb kereskedelmében érdekelt államok, például az Amerikai Egyesült Államok ragaszkodnak ahhoz, hogy a genetikailag módosított élelmiszereket ne a szennyezett élelmiszerekhez hasonlóan kezeljék. A vita nyomán a WTO-panel három szinten marasztalta el a Közösséget, hogy indokolatlanul, vizsgálati eredmények nélkül korlátozza a GMO-k kereskedelmét, és emiatt várható, hogy az Amerikai Egyesült Államok exportkorlátozó intézkedéseket is foganatosít az Európai Közösséggel szemben.

Annyi változás érezhető egyébként az uniós döntési mechanizmusban, hogy a korábban engedékeny Franciaország a napokban jelentette be, hogy nagyon komoly korlátozások alá fogja venni a genetikailag módosított élelmiszereket. Ugyan az ilyen termékeknek, például ezeknek a kukoricafajtáknak a forgalmazását, mivel itt nem termesztésről van szó, hanem forgalmazásról, meg nem tilthatjuk, de az ebből készült élelmiszerek esetében nagyon szigorú intézményi kontrollt lehet alkalmazni, hatósági kontrollt, hogy egyáltalán jelölik-e ezeket, és ehhez nyilván kell egy nagyon-nagyon komoly kampány, hogy tudatosítsuk az emberekben, hogy az ezekből készült élelmiszerek hosszú távon nincsenek kikísérletezve, hogy milyen hatásai lehetnek.

(8.10)

Egyébként az álláspontunk nem változott az ügyben, és én köszönöm is azt a felajánlást, hogy folytassuk azt a korábban megkezdett ötpárti tárgyalássorozatot, hogy milyen lehetőségünk van ebben a helyzetben arra, hogy további szigorításokat vezessünk be. Annyit azért szeretnék jelezni, hogy magára a hírre intenzíven csökkent például a kukorica ára. Ez hozhat egy olyan helyzetet is - nyilván elsősorban a belföldön előállított termékek esetén -, hogy várhatóan a nagy exportelőny vagy exportlehetőség csökkenni fog, és így várhatóan a Magyarországon megtermelt kukorica inkább a magyarországi élelmiszerekben fog megjelenni, és köztudott, hogy a magyarországi kukorica Európán belül is tisztának tekinthető, genetikailag módosított kukorica Magyarországon nincs jelen.

Tehát van ennek pozitív hatása is. Egy dolog van, hogy hatósági ellenőrzéssel nagyon szigorúan meg kell néznünk, ha Magyarországra ilyen termék ilyen jelöléssel bejön, az pontos-e, és tudja-e a lakosság egyáltalán, hogy mit fogyaszt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)