Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Amikor az interpellációját halljuk, illetve olvashattuk, az volt a véleményem személyesen is, hogy olyan dolgokat fogalmaz meg, mintha úgy gondolná, hogy a munkaerőpiaci döntések valami távoli félhomályban, mindenkitől elzártan, ötletszerűen születnének. Ezt teljes mértékben vissza kell utasítanom. Ha nem lenne elégséges az én szavam, akkor javaslom figyelmébe azokat az adatokat, amelyek egyértelműen nyilvánosak.Ma Magyarországon 4,4 millió ember végez értékteremtő munkát, ami, azt gondolom, példaértékűen szép szám. Látni kell azt is, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése kiszámítható, a partnerekkel egyeztetett. Ön szerint nincs garancia arra, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkenéséből adódó költségcsökkentést a vállalkozások a munkavállalók bérének növelésére fordítják. Hát, cáfolom önt tényszerűen, hiszen a bérnövekedés mértéke többszörösen meghaladja a szociális hozzájárulási adó csökkentésének mértékét.

2017-ben a hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkent, miközben a versenyszférában a bruttó és a nettó keresetek 11,6 százalékkal növekedtek. 2018-ban pedig a szociális hozzájárulási adó további 2,5 százalékos csökkentése mellett az év első harmadában az átlagkeresetek 10,8 százalékkal növekedtek. A két jelenség között az összefüggés teljesen egyértelmű. Természetesen nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum esetében van emelkedés, valamennyi jövedelemsávban érezhető ez.

Rákérdezett a munkavállalói járulékok sorsára. Hát, ez elég egyértelmű szerintem minden közszereplő számára, hiszen itt az egyén társadalombiztosítási ellátását, például a nyugdíjat, táppénzt, egészségügyi hozzájárulást kell biztosítania. Az adóék kapcsán szintén egy konkrét választ tudok adni önnek, két év alatt, 2016-ról ’18-ra az adóék mértéke 48,3 százalékról 45 százalékra csökkent.

És még néhány adat az 55 év fölöttiek foglalkoztatásával kapcsolatosan. A munkahelyvédelmi akció bevezetése, azaz ’13 óta 30 százalékkal, 160 ezerrel nőtt az 55 év felettiek foglalkoztatása. A foglalkoztatási ráta az uniós átlagnál lényegesen gyorsabb ütemben, 13,8 százalékkal nőtt az idősebb munkavállalók esetében. Az elmúlt évben a munkahelyvédelmi akció keretében mintegy 350 ezer 55 év feletti munkavállaló támogatására került sor, ami több mint 40 milliárd forintot hagyott a versenyszféra vállalkozásainál. Bizonyára ön is tudja, hogy mára azért jelentősen megváltoztak a munkaerőpiac feltételrendszerei. De a kedvezményrendszer már nem a munkahelyek védelmére kell hogy irányuljon elsősorban, hanem valóban a bajbajutottak megsegítésére és újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra.

(15.10)

A mindenkinek járó kedvezmény megtartása már nem föltétlenül indokolt, az új szabályok sokkal kedvezőbb feltételeket biztosítanak egyébként a nyugdíj előtt állók foglalkoztatására. Ennek konkrét példája az újonnan bevezetendő, munkaerőpiacra lépők kedvezménye, ugyanis ez mindenki számára biztosít, aki 9 hónapból legalább 6 hónapig munkanélkülin volt, kedvezményes foglalkoztatást.

Ezek konkrét tények, képviselő úr, javaslom, hogy ezek figyelembevételével ön is járjon nyitott szemmel a munkaerőpiac világában, és ismerkedjen még a további programokkal, mint például az „Út a munkaerőpiacra” (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ami szintén az 50 év fölöttieket segíti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)