Felszólalás adatai

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnökeként arról szeretnék beszélni, hogy miként érvényesülnek a jövő évi költségvetés tervezetében az új nemzetpolitika prioritásai. Merthogy tudjuk jól, a nemzettársakat megtagadó gyurcsányi politika nem folytatható, új nemzetpolitikai alapokat kell építeni. Ez az a terület, amely a szocialista kormányzás éveiben az egyik leginkább háttérbe szorított, leginkább elhanyagolt terület volt, az előző kormányok egyre kevesebb pénzt adtak, és összességében azt is megállapíthatjuk, hogy olyan súlyos hiányok alakultak ki, amelyeket most már mindenképpen orvosolni kell.

A jövő évi költségvetésben 12 százalékkal, 1,3 milliárd forinttal több támogatás jut majd a határon túli magyarságnak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Szülőföld Alap fejezetében összesen 12 milliárd 445 millió forint szerepel erre a célra.

Az új nemzetpolitikai prioritások közül öt olyan elemet szeretnék kiemelni, amellyel hozzászólásomban foglalkoznék.

Az elmúlt évek egyik nagy adóssága a határon túli magyarok oktatási programjainak támogatása volt. Ez persze elsősorban az egyetemeket jelenti. Az erdélyi Sapientia Egyetemnél már-már tarthatatlan a helyzet, az idei év második felében egyéb fejezetekből kellett átcsoportosítani ahhoz, hogy a Sapientia túlélje ezt az évet, gyakorlatilag szeptember végére már elfogyott a költségvetésük.

Annak idején az Orbán-kormány indította a Sapientia-programot, a Sapientia Egyetemet 2 milliárd forinttal, amely aztán az évek során folyamatosan csökkent, olyannyira, hogy az idei évre már csak 1,3 milliárdot kapott. Ez már a fennmaradáshoz sem elég. Ezért tervezünk a jövőre 2,2 milliárdot ezen a címen. Az intézmény nyolc év után végre hozzájuthat ahhoz a fejlesztési forráshoz, amely egy akkreditált egyetem pozíciójának fenntartásához szükséges. A fejlesztésre szánt közel 300 millió forintból Kolozsváron központi épület létesülhet, kollégium építése kezdődhet meg Marosvásárhelyen, megvalósulhat a campus modernizációja Csíkszeredában, elkezdődhet a Partiumi Keresztény Egyetem infrastrukturális beruházása Nagyváradon.

A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola 200 millió forintos támogatást kaphat ebből a forrásból, de vannak még további vajdasági főiskolai tervek is. A felvidéki Selye János Egyetem, amely állami egyetem, Magyarországtól pályázati úton számíthat segélyre, ahogyan eddig is.

A második téma, a következő és számszerűleg nagyobb összeg a státustörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás. Ez egy eddig felülről nyitott pénzügyi keret volt, amit az indokolt, hogy ez egy normatív módon lehívható támogatási forma, azonban mindig kisebb számmal tervezték, mint ahogy kellett volna. Ha jól emlékszem, tavaly 3 milliárd körüli szám szerepelt. A jövő évi költségvetésben már a ténylegesen várható összeg kerül megtervezésre, ugyanis ez a módszer szolgálja a költségvetés átláthatóságát. Idén nagyjából 5,5 milliárdot fordítanak erre a célra; valószínűleg ugyanennyi lesz a jövő évi becslés is.

De van itt egy új elem, amelyre szeretném felhívni a figyelmet, egy régi-új elem. A kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás évi 22 ezer forintos összegét ezentúl a magyar óvodások is megkaphatják. Ez eredetileg is így volt, amikor 2001-ben elfogadtuk a törvényt, vonatkozott az óvodásokra, de a szocialista időszak alatt megváltoztatták úgy, hogy kikerüljenek belőle. Most ezt szeretnénk visszatenni. Ez ugyan költségnövekedést jelent, de ha szigorúbban vesszük a működési költségeket, a tervek szerint meg lehet takarítani annyit, amennyit az óvodásoknak járó pluszkiadás jelent majd. Reméljük, hogy a támogatás tényleges célját jobban szolgálja majd az, ha valóban csak az kapja meg, akinek jár, tehát aki gyermekét magyar iskolába járatja.

Jelentősen bővül az oktatási-nevelési támogatás a szórványoktatás és a Kárpátokon túli, nehéz helyzetben, anyanyelvi környezetben élő csángómagyarok asszimilációjának mérséklését elősegítő programok esetében is.

A harmadik elem a Szülőföld Alap, amely az elmúlt évekhez hasonlóan jövőre is pályázati úton támogatja a külhoni magyarság nyelvi, kulturális és nemzeti identitásának megőrzését, a szülőföldön való boldogulás elősegítését. Azt szeretnénk, ha a támogatás az ad hoc pályázatokról inkább a normatív jellegre tevődne át. Ki kell alakítani egy szoros kritériumrendszert, ha ennek valaki megfelel, akkor mindenképpen számíthasson a támogatás megkapására.

Szerepelnek még kisebb összeggel a magyar-magyar kapcsolattartás fórumai, ezek az együttműködést szolgáló intézmények. Gyakorlatilag itt a vízumdíjak visszatérítéséről van szó, ezt továbbra is kiemelten kell kezelni. A vízumtámogatásra elkülönített összeg csökken, köszönhetően annak, hogy a vajdasági magyarok már nem tartoznak a vízumkötelezett kategóriába; Kárpátalja vonatkozásában azonban indokolt, hogy a megfelelő összeg rendelkezésre álljon. Az erre a célra elkülönített 260 millió forint elegendőnek látszik.

Végül új elemként jelenik meg a költségvetésben a szomszédos országokban lévő, magyarok lakta területekre irányuló "Határtalanul" tanulmányi kirándulások és magyarországi és külföldi magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítására, erősítésére szolgáló költségvetési fejezet összesen 1,2 milliárd forinttal. Ez egy nagyon fontos kezdeményezés, amely valóban élő kapcsolatot tud biztosítani a határon túli és a magyarországi fiatalok között.

A mai magyarországi diákok kétharmada egyáltalán nem járt határon túli magyarlakta területeken, sem ők, de még talán szüleik sem tanultak igazán Trianonról. A magyarországi diákok tanulmányi útjait támogatni kell a kormány által, és testvér-települési, testvériskolai kapcsolatok révén ezek a kirándulások egyre többek számára lesznek elérhetőek. Szeretnénk, ha néhány év alatt ez a támogatás is normatívvá válhatna.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összességében elmondhatjuk, hogy a jövő évi költségvetés egy új nemzetpolitika megalapozását szolgálja, annak szellemében készült, hogy a párhuzamosságok megszűnjenek, a támogatások feladatcentrikusak és átláthatóak legyenek, a prioritásokat helyesen határozza meg, a stratégiai és eseti jellegű támogatások elkülönítése pedig jól szolgálja ennek a nemzetpolitikának az egyik elsődleges célját, az egységes magyar nemzettudat erősítését.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti sorokból.)