Felszólalás adatai

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvény, a 2011-es költségvetési törvény általános vitája van ma napirenden, és az általános vitában általános kérdéseket is szóba kell hozni, mégpedig olyanokat, hogy nagy a gond egy költségvetés összeállításánál, hisz valójában mindig mindenre kevés a pénz, többet szeretnénk, és ez emberi tulajdonság, fusson mindenre, de azonkívül azt az elvet is kövesse a Magyar Köztársaság 2011-es költségvetése, amelyet korábban nem követett, hogy addig takarózzál, ameddig a takaró ér.

Óvatosságot is meg kell valósítani, és a változások mindig óvatosságra intenek. A változás persze mindig konfliktusokat gerjeszt, hisz a változás valahol megszokott érdekeket mozgat meg, és ez általában ellenállással találkozik. Úgy gondolom, hogy ugyanakkor tükröznie kell a konzervativizmust is, amely az óvatosságra vonatkozik, hisz a kiadásoknak és a bevételeknek egy állami költségvetésben mindig vannak gyenge pontjai, bizonytalanságai, hisz a gazdaságtól függ, és azért az tudvalévő, hogy a gazdaság nem éppen jó állapotban van, köszönhetően az elmúlt év gazdaságpolitika-mentességének.

Úgy gondolom, hogy az új út rejthet veszélyeket, így tehát a bevételek és kiadások oldalán, amelyekre konzervatív módon való kalkuláció a válasz. Túl sok a feladat. Túl sok a feladat, mert rendet kell csinálni. Rendet kell csinálni a Magyar Köztársaság bevételei és kiadásai között is, mert a rendetlenség jellemzi. Cselekedni kell ugyanakkor, hiszen rengeteg anomáliát és elfolyást, pazarlást tartalmaz az állami költségvetés, az elmúlt évek gyakorlata, de ugyanakkor eleget kell tenni azoknak a rendezőelveknek, amelyek az átláthatóságot, az állampolgárokkal kapcsolatos elszámolási feltételeket is teljesítik, és nagyon fontos az, hogy az állami költségvetés erősítse a gazdaság szereplői felé és a Magyar Köztársaság állampolgárai felé a bizalmat is.

Úgy gondolom, egy költségvetésnek helyre kell állítani, és fontos feladatunk a munka becsületének a helyreállítása, a foglalkoztatás bővítése, a családok megerősítése, a gazdaság, a hazai gazdaság erősítése, az adómorál növelése, vonzó környezetet kell teremteni a befektetőknek, és hitelességet kell a világ felé is mutatni. Ugyanakkor a világ növekedésorientált, így tehát fontos az, hogy a költségvetés teret és lehetőséget adjon a gazdasági növekedésnek, de ugyanakkor biztosítson egy kiszámíthatóságot, amelyet szintén hosszú éveken keresztül mellőztünk, és megszűnt a kiszámíthatóság. A nemzeti önrendelkezést is tartalmazza az állami költségvetés, tehát mi, magyarok döntsük el a saját ügyeinket, lehetőség szerint többségében, amelyek ránk tartoznak. Úgy gondolom, kormányozni kell, és szükségeltetik, ahogy többen szóvá tették, a strukturális átalakítás, amely szintén a rend felé és a rend hiányába hat. Úgy gondolom, ezek is nagyon fontos kérdések.

A strukturális átalakítások nagyon komoly megfontolást igényelnek. És akkor szeretnék arról a kérdésről beszélni, hogy mik befolyásolják, melyek azok a determinációk, amelyek a 2011. évi költségvetést befolyásolják. Szeretném elmondani azt, hogy a kormánynak, a nemzeti ügyek kormányának 2010-ben is egy kalodában, az előző, szocialista-liberális kormány által elfogadott költségvetés kalodájában volt csak mozgástere, amelyben a hiánycélt tartani volt szükséges, és meghatározza még hosszú éveken keresztül - mindjárt példákkal fogom illusztrálni -, hosszú évekre előre elköltött pénzek meghatározzák a nemzeti ügyek kormányának mozgásterét.

Hölgyek, Urak! Vannak bilincsek, béklyók a 2011-es költségvetésben is, amelyek nem most keletkeztek, hanem ezt nekünk örökségül hagyták. Mondjak egy számot: 20 000 milliárd az eladósodás. Ez nagy terhe a költségvetésnek. És akkor ne felejtsék el, hogy fölvett a szocialista-liberális kormány olyan hitelt az IMF-től, fölvett különben az Uniótól is, amelyet 2011-ben, '12-ben és '13-ban 2,6-3-2,8 ezer milliárd összegben törleszteni kell. És akkor nem szabad elfeledkezni azokról a lyukakról, tankcsapdákról, amelyeket még a 2010-es, sőt a korábbi évek költségvetései is determinációként hátrahagytak. Nem akarok listát állítani a kérdésről, de ott van a MÁV, Budapest költségvetése, metró és sok egyéb más, amelyek mind-mind tankcsapdái a következő évek költségvetésének.

Hölgyek, Urak! Számításba kell venni azt, hogy milyen magyar gazdaság állapota. Azért azt mindenki tudja, aki józanul gondolkodik, hogy a magyar gazdaság kivéreztetett, és lezüllesztett fogyasztás mellett próbál prosperálni erőlködve, és dicsérnünk kell a hazai kis- és középvállalkozásokat, akik mindent megtesznek a foglalkoztatásért és ugyanakkor pedig a termelésért, a gazdaság működtetéséért. Ne feledjük el a lakosságot sem, egy érdekes szót mondok: anorexiás a lakosság, nemcsak fogyasztásában, hanem életminőségében is lefogyott, veszélyesen lefogyott, és a népesedést is meg kell említenünk, amely szintén a minimumra csökkent.

Ez mind a megszorítások következménye, és az emberektől vettek el korábban pénzt, és ebben paradigmaváltást kell eszközölnie a 2011-es költségvetésnek. Nem a lakosságtól kell elvenni, hanem a komolyabb, jelentős jövedelemtulajdonosoktól, a kiadások fedezetéhez bevételeket kell indukálni. Lezüllesztett adómorál; helyre kell állítani ebben az országban az adómorált, hisz úgy gondolom, ehhez nagymértékben hozzájárultak az elmúlt nyolc év negyvenszer emelt és módosított adójogszabályai, a fejőgép fölturbózása.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy kormánynak az a dolga, hogy kormányozzon, ha szükséges ma lépni jobbra, balra, előre, akkor azt meg kell tennie. A nyolc év alatt nem folyt kormányzás, a társadalmi feszültségek összehalmozódtak, és nyomasztják a jelenlegi lehetőségeinket. Folyt a pénz - szokták mondani Békés megyében -, lopta fű, fa, virág, csak éppen az emberekhez jutott kevesebb.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A determinációk közül hadd mondjak egy nagyon lényegeset, amelyben sok a hazugság megint a volt kormánypártiak, a szocialisták oldaláról, mert megint mást beszélnek, mint amit cselekednek. Szeretném megvilágítani azt, hogy mi van a nyugdíjalappal. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nyugdíj nem egy szívesség. Az nem egy szívesség, Magyarországon egy, illetve kettő lábon álló nyugdíjpénztár volt. Az egyik az állami nyugdíj, a másik pedig az öngondoskodás rendszere, amelyet mindenki a saját belátása szerint valakire vagy valamire rábízott, esetleg épp a párnába vagy a dunyhába takarékoskodott idős korára való tekintettel, hogy majd biztonságosabban tudjon megélni.

A nyugdíj nem szívesség, hanem járandósága mindazoknak, akik ledolgozták az életüket, és nem illik velük packázni, nem illik őket meglopni. Igen tisztelt szocialista képviselőtársaim, szeretném szemléltetni, hogy mit tettek önök 1997-ben és mely gondok akkumulálódtak a 2011-es és az ez évi költségvetésben is. Nézzék, mondjuk azt, hogy ez az aktuális nyugdíjbevétel. (Felmutat egy A/4-es lapot.) Tételezzük föl, hogy az aktuális nyugdíjkiadás is. Mit csináltak '97-ben, a Horn-Kuncze-kormány? Fogta ezt a nyugdíjalapot, az idősek nyugdíjalapját (A lapot félbehajtja és kettétépi.), lecsökkentette ennyire, és kivitte a magánnyugdíjpénztárba. (Göndör István: De mi lesz 2020 után, képviselő úr?)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi ez, ha nem az állami nyugdíjalap privatizálása? Kivitték a magánnyugdíjpénztárba, és kivitték a bankokba. Elvették az öregeinktől az ő nyugdíjalapjukat. (Moraj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Ezzel mit tettek, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim? Forrást vontak ki a nyugdíjalapból, és itt az ördögi politika, függővé tették a Magyar Köztársaság nyugdíjasainak a nyugdíját a politikától. 1997-ben! Mikor csinálták önök ezt? A Bokros-csomag után a Horn-Kuncze-kormány kivitte és privatizálta az állami nyugdíjpénztár jelentős részét. Igaz, és kié ez a pénz? Ez a pénz a mostani időseké. A mostani fiatalok, akik aktívak, befizetik ezt a pénzt, és a szocialista kormány ebből elvett, és kivitte a nyugdíjpénztárba. Kitől vett el? Az öregektől vette el.

Ezért az állami költségvetésben stabilizálták a hiányt, mert ezt a pénzt, amit a bankba kivittek, vissza kell hozni állampapírokkal és hitellel - így van? -, hogy az aktuális kifizetést meg lehessen ejteni. Ezzel mit stabilizáltak? Az államadósságot, az államadósság növekedését, a nyugdíjalap költségeit azzal, hogy hitelkamatok is terhelik, és ez egy borzasztó ördögi kör, ezt önök bűnösen és vétkesen megtették ezzel az országgal. Tehát állandósították a költségvetési hiányt, amely növekszik mindaddig, míg a nyugdíjalap, az aktuális nyugdíjkifizetés forrása nincs meg az aktuális befizetésekből.

(12.30)

Azt, ami korábban két lábon állt, önök három lábra állították, egy kötelező magánnyugdíjpénztárat vezettek be, és megszüntették a biztonságos állami gondoskodást, az állami nyugdíjalapot.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Függővé tették az állami költségvetést a hitelezőktől, megnövelték az államháztartás és a költségvetés terheit a bankhitelek kamatával, és az ország eladósodását ezzel egy tankcsapdába vitték; mégpedig olyanba, hogy állandóan annak veszélye áll fönn, hogy halmozódik a hitel.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az állami költségvetés 2011. évi hiánycélja 3 százalék alatt van. De azt senki se feltételezze, hogy ezzel az államadósság, az eladósodottság csökken. Ez még mindig nőni fog. Csak az eladósodás mértéke fog csökkenni, nem úgy, mint annak idején, azokban a 8 év alatti költségvetésekben, amelyeket a szocialista-liberális kormány eszközölt, hogy semmi soha nem teljesült a költségvetés szerint.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kié a nyugdíjalap? A nyugdíjalap a nyugdíjasoké. Önök megint össze akarják ugrasztani az országot a magán-nyugdíjpénztári tagokkal, és szívességként, kegyként kívánják kezelni az idősek nyugdíjának finanszírozását. El a kezekkel a nyugdíjasoktól! (Göndör István közbeszól.) A politika vonuljon ki! Önök tették a politika martalékává a nyugdíjasokat, a nyugdíjalapot azzal, hogy kivitték a Horn-Kuncze-kormány idején, az IMF nyomására, mint ahogy tették a volt szocialista országok többségében, pontosan az IMF direktívái miatt. Kivitték magánnyugdíjpénztárba.

Hölgyek, Urak! Nincs semmi baj azzal a rendszerrel, amiben van stabil állami nyugdíjalap, állami nyugdíjbefizetés, és a nyugdíjasok biztonságban érezhetik magukat. Nem a politika martaléka a nyugdíjalap.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A felsorolt determinációkon túl ez a legsúlyosabb determináció, és jó lenne, ha nem hazudnának tovább a szocialisták, nem vezetnék félre a nyugdíjasokat, hogy ki, mikor, hogyan lopta meg őket. Ezt önök tették 1997-ben.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szíveskedjenek e tekintetben magukba szállni, főleg a szocialisták.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)