Felszólalás adatai

Egyébként tényleg felháborító, hogy miután az MSZP is kevesellte azt az időtartamot, amelyben meg tudunk nyilatkozni az ellenzék részéről a választási törvénnyel kapcsolatban, ezek után tulajdonképpen be se jöttek, illetve csak Lamperth Mónika ismertette néhány mondatban a véleményüket, és azt sem a részletes vitához kapcsolódva.

De visszakanyarodva a megfelelő mederbe, szeretnék az ajánlási pontokról beszélni. A 9. ajánlási pontban módosító javaslatot nyújtottunk be, illetve több olyan módosításunk is volt, amely erre a problematikára próbál választ adni. Ez nevezetesen a Nemzeti Választási Bizottság, az Országos Választási Bizottság átnevezése után létrejövő bizottság kilenc évre való megválasztása. Mi ezzel a probléma? Elmondhatják önök - hiszen szerepel az indokolásban -, nagyon jó, hogy ez kilenc évre kerül felállításra, hiszen átível különböző választásokon, stabilitást, egyfajta biztonságot és az Országgyűléstől való elkülönültséget ad. Csak éppen az a probléma, hogy ugyanezeknek az érveknek pont az ellenkezőjét mondták el 2010-ben, amikor is tulajdonképpen lefejezték az egész választási bizottságot, arra hivatkozva, hogy azt négyévente meg kell újítani, hiszen ennek a szervnek minden választás után vérfrissítésre és megújulásra van szüksége azért, hogy megfelelő módon képviselhesse az új erőviszonyokat, amelyek egy választás után a parlamentben kialakulnak.

Az a probléma, hogy önök képesek oly mértékben megváltoztatni a saját álláspontjukat - és sajnos emögött azt látjuk, hogy az aktuális politikai érdekeiknek megfelelően -, ami elrémisztő. Természetesen bármilyen álláspontot meg lehet magyarázni, vagy meg lehet próbálni az embereket meg az ellenzéket meggyőzni, de azt, hogy egyik napról a másikra vagy néhány hónap, néhány év leforgása alatt teljesen a másik oldalra állnak, és teljesen más szemszögből próbálnak bizonyos problémákat megvilágítani, észérvekkel se jogilag, se erkölcsileg nem lehet megmagyarázni.

A 35. ajánlási pontban jobbikos képviselőtársaimmal együtt javaslatot teszek arra - ahogy azt már Dúró képviselőtársam is elmondta -, hogy maximáljuk azoknak az aláírásgyűjtő íveknek a számát, amelyek kiadhatók a képviselőjelölteknek, illetve az ő megbízottjaiknak, ezzel próbálva meg gátat szabni annak a gyakorlatnak, ami az utóbbi választások során elképesztő módon elharapózott, mégpedig legfőképpen a Fidesz részéről, amikor is megpróbálták az ajánlócédulákat legyűjteni, s nemcsak azért, hogy ne jusson a többi indulónak, hanem azért is, mert ez alapján megfelelő, de egyébként illegális adatbázisokat tudtak létrehozni és azóta is működtetni.

Természetesen értem, mielőtt azt mondanák, hogy a jövőben egy választópolgár akár több személyt is ajánlhat, és megszüntetik a kopogtatócédulák intézményét, viszont ebben az esetben sem célszerű megadni a lehetőséget, hogy korlátlan mennyiségű ívet elvihessen egy ajánlószervezet vagy egy képviselőjelölt. Mindenféleképpen arra kell törekedni, hogy a választópolgárok adatait minél jobban meg tudjuk védeni. Szerintem ez közös érdekünk lenne.

Ugyanez vonatkozik a 36. ajánlási pontra is, amikor is azt a változtatást szeretnénk elérni, hogy a választópolgárok név- és lakcímadatait - azokét, akik az adott választókerületben laknak - ne kelljen átadni, és ezeket az adatokat ne lehessen később más módon is felhasználni, hiszen ha ezek az ívek egy jelölt birtokába jutnak, akkor az az adott választókerületben az ott élő polgárok lakcímét és adatait nyeri el úgy, hogy a jelöltté válása könnyebb is lesz, és azt senki nem tudja ellenőrizni, hogy ezt később milyen célra fogják felhasználni, vagy később ezzel milyen visszaéléseket tudnak elkövetni.

(21.50)

Tehát abszurd, hogy ez a XXI. században így, ebben a formában benne maradhatna a törvényben. Kérjük, hogy az adatvédelmi szabályoknak kicsit jobban próbáljon megfelelni a választójogi törvény is, hiszen attól tartok, hogy olyan országos adatbázisok kerülnek majd felállításra, amelyek akár marketing- vagy egyéb cégeknél, vagy illegális felhasználások kapcsán kerülhetnek majd újra látótérbe, és mert nagyon nehéz lesz megállapítani, hogy ez pontosan kitől is kerülhetett ki.

Itt már szó volt arról, és Szávay képviselőtársam valóban az ukrán példát említette. Hát ugye ott is narancsos forradalom söpört végig a tájon, és nem hiszem, hogy Ukrajna valóban a demokrácia szempontjából igazodási pont lehetne, de ezekkel a javaslatokkal sajnos elindulunk abba az irányba, hiszen mondták itt kormánypárti oldalról bekiabálással, hogy miért tenné egy delegált, egy szavazatszámláló miért kampányolna. Ha megteheti, akkor miért ne kampányolna? Tehát vissza lehet kérdezni, vagy a kérdés az ellenkező módon is feltehető. És ahogy az ukrán példánál Szávay képviselőtársam elmondta - ráadásul úgy, hogy a pártoknak, a jelölteknek, mondjuk, két delegáltjuk lehet -, mi akadályozná meg őket abban, hogy ha egyébként a jogszabályoknak ez megfelel, akkor már az utcán vagy a választókörhöz közeledve ne "támadhassák le" az odaérkező választópolgárokat, és még ott is ne folytathassanak kampányt; ezt mindenképpen el kellene kerülni. Persze sok visszaélés volt, de legalább azokban vagy a szűk környékén a szavazóköröknek vagy választási helyiségeknek azért kampánytevékenységet eddig nem végeztek; most leszámítva a láncszavazást és a különböző dolgokat, de ezt is próbálták pont emiatt olyan módon megoldani, hogy az nehezebben dokumentálható legyen, tehát a szavazóköröktől, választóhelyiségektől valamennyivel legalább távolabb essen.

Lehet, hogy apróságnak tűnik, de ez sajnos megint egy kicsit a Fidesz hozzáállása, és a demokráciafelfogása mutatkozik meg kicsiben. A 42. ajánlási pontban arra teszünk javaslatot, hogy a felsorolásban, amikor valaki megtalálja, a szavazólapot megkapja, és rajta vannak a pártok nevei, illetve az indulók nevei és mellette a logók, akkor nagyon sérelmes az, ha a különböző mértani logikának megfelelően azok a jelöltek vagy azok a pártok, egy olyan szervezet vagy párt, mint akár a Jobbik is, amelynek történetesen a logója - ha egy téglalapot nézünk, egy nem elfektetett, hanem egy, a Fidesz-logóhoz képest, amely mondjuk, egy 2x4-es elfektetett téglalapban könnyen elhelyezhető - abban az esetben, ugyanez esetben egy élére állított téglalapban férne el optimálisan, arra fog vezetni, hogy tulajdonképpen majdnem hogy harmad-negyedakkora logóval tud szerepelni, és ez viszont súlyosan hátrányos lehet.

Amennyiben ezt a javaslatot nem támogatják - tehát arra teszünk javaslatot, hogy egységesen nyolc négyzetcentiméter legyen az a felület, ahol a logókat meg lehet jeleníteni, kinek milyen módon, ugyanolyan nagyságban -, akkor tulajdonképpen azt is elismerik, hogy önöknek aztán ilyen apró dolgokban is teljesen mindegy, hogy mennyire mutatkozik meg a demokrácia vagy az esélyegyenlőség.

Úgyhogy ezeket összefoglalva szeretnénk - ha már nem vonták vissza ezt a törvényjavaslatot -, hogy néhány pontban, legalább gesztusértékkel, de támogassanak ellenzéki javaslatokat, és ne csak az legyen a fokmérő, hogy ki hány módosítót nyújtott be; legyen az a fokmérő, hogy esetleg az ellenzék részéről hányat fogadnak el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)