Felszólalás adatai

Ha fő irányokat szeretnék adni ennek a résznek, akkor azt mondanám, hogy egységes irányítási rendszer alakul ki az intézményrendszer esetében, egy új jogintézmény és új fogalom bevezetésére is sor kerül ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával. Ahogy ma már többen elmondták, a gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában 2013. január 1-jétől átszáll a megyei jogú városok és a főváros gyermekvédelmi szakellátásokra vonatkozó ellátási kötelezettsége az államra, és így egy egységes szakmai irányítási rendszer kialakítására lesz lehetőség.

Nem osztom azt a véleményt, ami az imént elhangzott Pál Tibor úr részéről, miszerint itt vesztesek lesznek. Én azt gondolom, hogy itt elsősorban nyertesek lesznek, azt pedig egy furcsa elszólásnak tekintem, amikor azt mondta, hogy a gyermekek szülei lesznek a vesztesek, merthogy ebben a rendszerben pontosan olyan gyermekek vannak, akiket valamilyen oknál fogva nem a szüleik nevelnek, de ez talán betudható annak, hogy a képviselő úr ezzel a témával gyakran nem foglalkozott.

Bevezetésre kerül a gyermekvédelmi gyámság jogintézménye is, amellyel az a cél, hogy a gyermekvédelmi gyámként kirendelt hivatásos gyám által a gyermek szükségleteinek megfelelő ellátás biztosítása céljából a gyermek érdekének következetes képviselete, jogai gyakorlásának elősegítése, véleményének megismerése és arról az ellátást nyújtó, valamint az eljáró hatóság tájékoztatása a gyermek véleményének figyelembevétele érdekében. Szükséges a gyermekvédelmi gyám személyében egyfajta állandóságot biztosítani, illetve a testület számára közös gyámot kirendelni, elősegítve ezzel is a sorsukról való együttes gondoskodást, valamint lehetőség szerint előmozdítva egy gondozási helyre történő elhelyezésüket vagy külön gondozási hely esetén a kapcsolattartásukat.

A tervezet értelmében gyermekvédelmi gyámot kell kirendelni, ha a gyámhatóság ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, a gyermek szülei hozzájárulnak a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához, a gyámhatóság a gyermeket az örökbe fogadó szülő gondozásába helyezte el, illetve a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül, vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családba fogadó gyám kirendelése. A gyermekvédelmi törvényben részletesen meghatározásra kerülnek a gyermekvédelmi gyám feladatai is, erről az államtitkár úr az expozéjában már részletesebben szólt.

Befogadó szülők, nevelőszülői jogviszony átalakítása. Itt mi is a legfontosabb, a leglényegesebb üzenete ennek? A befogadó szülő fogalmának bevezetése, amelybe beleértendő az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülő és a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermeket ellátó nevelőszülő, ideértve a különleges és speciális nevelőszülőt is. A jövőben a gyermekek 12 éves kor alatt csak befogadó szülőknél kerülnek elhelyezésre, kivéve, ha a tartósan beteg, fogyatékos vagy halmozottan sérült gyermek különleges nevelőszülőnél való elhelyezése nem járt sikerrel, illetve a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni. Ezzel a lépéssel megvalósulna a jelenlegi gyermekotthoni struktúra jelentős átalakulása is, számottevően kevesebb gyermeket látnánk el gyermekotthonokban, a gyermekvédelmi szakellátás keretében, egyidejűleg nagyobb hangsúlyt fektetve a kamaszkorú és összetett problémákkal küzdő gyermekek, fiatalok ellátására, önállóságra nevelésére.

Én ezt megint egy érdekes momentumnak tartom, mint amit Pál Tibor úr mondott. Ez is az ilyen szocialista gondolkodásra utal, hogy önnek rögtön az ingatlanok jutottak eszébe ezzel a módosítással kapcsolatban. Ez nem az OPNI, kedves képviselő úr, amit a bezárása után hasznosítani vagy értékesíteni akartak. Azt gondolom, aki itt ül, mindenki vagy nagyrészt egyetértenek abban, hogy a kisgyermekeknek elsősorban családokban kell felnőniük, még akkor is, hogyha nem a vér szerinti családban. Azt gondolom, akik ezt a törvényt előkészítették, még véletlenül sem gondolkodtak abban, hogy ezek után milyen ingatlanokat lehet majd hasznosítani és milyen haszonnal.

De visszatérve a befogadó szülőkre, két lényeges eleme van a változásnak. Az egyik, amire, azt gondolom, nagyon sokan várnak, akik ebben a szférában tevékenykednek, az, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szolgálati időre fog jogosítani, illetve a nevelőszülői díjazás a nevelőszülő által ellátott gyermekek, a fiatal felnőttek számához és a gyermekek életkorához, állapotához igazodik, ami nem akadálya annak, hogy a nevelőszülő egyéb keresőtevékenységet folytasson. A nevelőszülő díjazása négy átlagos szükségletű gyermek esetén éri el a minimálbért. A nevelőszülő a működtetőjével kötött megállapodásban rögzítettek szerint négy vagy több gyermek esetében is folytathat egyéb keresőtevékenységet.

(15.00)

Szeretnék szólni egy jelenségről, ami egyébként nem annyira elterjedt, mint amennyire szívesen szeretnek róla beszélni bizonyos fórumokon, ez pedig a megélhetési nevelőszülőség, ami egy ideje terjedőben van, legalábbis a híresztelés szintjén. Mert e tekintetben volt egy vizsgálat, ami kiderítette, hogy lényegében ez egy nem létező híresztelés. Az egész országra kiterjedően megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalok által elvégzett vizsgálat alapján a jelenség maga nem igazolható. Országosan mindösszesen alig több mint 300 fő nevelőszülő... - az összes nevelőszülő ma Magyarországon 5400 fő, közülük 300 fő nevelőszülő áll valamilyen rokoni kapcsolatban az általa nevelt gyermekkel, jellemzően nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, illetve kisebb számban nagykorú testvérek, akik a nevelőszülői jogviszony nélkül nem volnának képesek nevelni vér szerinti hozzátartozójukat. A vizsgálat egyetlen olyan esetet sem talált ugyanakkor, amikor a kölcsönösség, egymás gyermekének nevelése előfordult volna.

A megélhetési nevelőszülőség kialakulása megelőzésének jelenleg is több garanciális eleme létezik a jogszabályokban. Az első ilyen, hogy a nevelőszülői tevékenységre jelentkező alkalmasságvizsgálatát több szakember végzi. A második: egy adott nevelőszülőhöz történő elhelyezésre vonatkozó végső döntést a gyámhatóság hozza meg, amely döntést több gyermekvédelmi szolgáltató együttműködésben készít elő. Harmadszor pedig: rendszeresek a kötelező ellenőrzések, rendszeres a nevelőszülői alkalmasság kötelező felülvizsgálata is. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban a jövőben csak OKJ-ban jegyzett szakképesítéssel rendelkező személy kerülhet. A képzési idő jelenleg minimum 100 óra, a tervezés alatt álló, várhatóan az év második felében induló TÁMOP 5.4.10 kiemelt projekt keretében megtörténik a nevelőszülő-szakképzés megújítása, jelentős óraszám-növekedés mellett. Ez pedig azt jelenti, hogy a nevelőszülői tevékenység szakmai professzionalizálódása, a gyermek ellátásának minőségi javulása, a nevelőszülők társadalmi presztízse nőni fog. Azt gondolom, ez mindannyiunk közös érdeke.

Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogassák. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)