Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miközben a parlament meghozta azon szükséges döntéseket, amelyek egy járványügyi veszélyhelyzetben, úgy érzem, minden frakció által támogatható és támogatandó döntések, azért itt a napi kormánypárti termelési jelentések sorában nem kerültek szóba a magyar munkavállalók és az az elképesztően nehéz helyzet, amelybe a magyar munkavállalók most a járványügyi veszélyhelyzet okozta gazdasági válság következtében kerülnek. Miközben Európa országai sorra versenyeznek különböző megoldások kidolgozásában a kieső munkabérek pótlása tekintetében, az amúgy nagyon harcias és az Európai Unióval és az intergalaktikus kormányzattal is hadakozó Orbán-kormány egészen egyszerűen nem annyira bátor ebben a kérdésben, mint ami a belépő kategóriához elég lenne.

A tavasz folyamán, emlékezzünk vissza, a járványügyi veszélyhelyzet harmadik napján a Jobbik letette az asztalra a „Magyar munkahelyvédelmi alap” című konstrukcióját, amely a kieső munkabérek 80 százalékát egy központi alapból visszapótolná, és kiterjesztenénk mindezt azokra is, akik már elveszítették az álláshelyüket. Jegyezzük meg, hogy lényegében az összes ellenzéki párt felsorakozott egy hasonló 80 százalékos konstrukcióval, egyedül az Orbán-kormány volt az, amelyik másfél hónapig gondolkozott azon, hogy egyáltalán milyesfajta megoldást tartana jónak, és az Európai Unió országai közül 14-15. helyen bejelentett valamit, bejelentett egy olyan részleges munkabérkipótlási programot a kieső bérek tekintetében, amely a jobbikos 80 százalékos javaslattal szemben piaci átlagban 10-15, bizonyos szektorokban 20 százalékát volt képes kipótolni a kieső béreknek, nagyon szelektív módon, teljes ágazatok dolgozóit kihagyva, a másik oldalról pedig Európa legszűkmarkúbb munkanélküli-ellátási rendszerét működtetve.

Az a három hónapos álláskeresési járadék nagyon csökkentett, alacsony összeggel egészen egyszerűen nem lehet érdemi üzenet a most bajba kerültek számára. Éppen ezért mondjuk azt, hogy haladéktalanul szükség lenne a kieső munkabérek pótlására, ehhez egy olyan központi alap felállítására, amelyre a közteherviselés megközelítéséből multi cégek és bankok is kellene hogy vállalják az arányos terheket, ne csak a pártok, az önkormányzatok, illetve a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások.

Azt is látjuk ugyanakkor, hogy a magyar munkahelyvédelmi alaptól ez a kormányzat fázik, hiszen igyekszik jó látványpékség módjára egy-két milliárd forintba vagy egy-két tízmilliárdba kerülő intézkedéseket úgy felnagyítani, feltupírozni a médiájában, mintha az a magyar sorsot, a magyar jövendőt egyértelműen és önmagában pozitív irányba fordítaná, ugyanakkor teljes társadalmi csoportokat érintő csapásokkal kapcsolatban meg sem szólal. Most a parlamentben tucatnyi alkalommal idéztük azt, hogy ezen a héten is sorra lakoltatnak ki magyar embereket az otthonukból, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a kormányzati termelési jelentésekig nem jutott el a kilakoltatott emberek sorsa. 2010 óta több mint tízezer családról beszélünk, és ez tízezer ingatlanban lakó, egyébként remélő, jövőképpel  és úgy gondolja, hogy jövővel  rendelkező honfitársunk sorsa.

És azt is látjuk mindeközben, hogy a most nehéz helyzetbe került családokat Európa legmagasabb áfakulcsa várja, ami az alapvető élelmiszerek jó nagy részére vonatkozik. A gyermeknevelési cikkek tekintetében is egy világrekorder áfa, brutális adóterhek várnak azokra a családokra, akik kimaradnak a felső középosztálytól fölfelé értendők közül, akik a családi kedvezmények nagy tömegét élvezhetik.

A kilakoltatási moratórium elrendelése elmaradt. Emellett elmaradt egy másik fontos jobbikos javaslat keresztülvitele is. A hiteltörlesztési moratóriumot ugyanis tavasszal bátran elrendelte ez a kormány, bár beleépített aknákkal és ketyegő atombombával  ezek nélkül a Jobbik is bármikor tudja támogatni ezt a javaslatot , de most őszre leszűkítette mindezt a korábbi érintettek harmadára-negyedére. Ily módon nagyon sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy az állásukat, a munkabérüket, a bevételüket elvesztik, viszont a kamatos kamattal sújtott hiteltörlesztés kötelezettsége a nyakukba szakad. Ezt követően kilakoltathatják őket az otthonukból, és közben kétes vagy valós követelések alapján különböző végrehajtó csapatok a legkisebb nyugdíjból és a legalacsonyabb jövedelemből is 33, illetve 50 százalékot letilthatnak.

Ezért szólítom fel a kormányt arra, ha valóban ennyire harcias és bátor, mint amilyennek mutatja magát, rendelje el a kilakoltatási moratóriumot, a részleges végrehajtási moratóriumot, tehát ne lehessen letiltogatni a minimális megélhetéshez szükséges összegeket. És azt is látjuk, hogy a kieső munkabéreket el kell kezdeni pótolni, minimum a 80 százalékukat. Addig ugyanis csak egy foszladozó szociális védőhálóról beszélhetnek, amelyen százezrek fognak kiesni, kizuhanni, ha a kataklizmaszerű válság elmélyül. Ezt pedig mi nem akarjuk szó nélkül hagyni. Köszönöm a lehetőséget. (Taps az ellenzéki padsorokból.)