Felszólalás adatai

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Uraim! Tisztelt Ház! Örülök ennek a mai vitanapnak, hiszen egy érvényes és sikeres népszavazás után beszélhetünk arról, hogy az agrártámogatások hogyan segítik elő a versenyképes magyar mezőgazdaság megteremtését. Éppen a koppenhágai megállapodásban foglaltak adnak lehetőséget Magyarországnak arra, hogy az európai uniós közvetlen kifizetéseket hazai forrásból 30 százalékkal kiegészítése. Így 2004-ben összesen 55 százalékos lesz a támogatottsági szint.

Mit is jelent ez? Például a 19 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó borsótermelő tész vagy gazda esetében mintegy 45 ezer forintos hektáronkénti, vissza nem térítendő támogatást jelent a jövő évben. Persze, a politika, az elmúlt kormányok és a letűnt kormányfők hajlamosak arra, hogy a mezőgazdaságot pusztán a búzatermelőkkel, a sertés- vagy a marhatartókkal azonosítsák be. De bizony gazda az a gazda is, aki ribizlit vagy málnát, magyarul: bogyós gyümölcsöt termel. A bogyósgyümölcs-termelők és a bogyós gyümölcs is része a magyar mezőgazdaságnak. Ma ezért kértem itt szót, ezeknek a gazdáknak és gazdálkodóknak az érdekében.

Mondhatnám azt is, hogy igen, Turi-Kovács Béla: rózsaszínre, málnarózsaszínre szeretnénk festeni az eget ezeknek a gazdálkodóknak az érdekében. Van Magyarországnak egy olyan jellegzetes területe, ahol döntően bogyósgyümölcs-termelésre alapozott a mezőgazdasági termelés és az emberek megélhetése. Ez a terület Pest megyének Nógráddal közös, határos területe, ennek a környéke. Az ott élő gazdák ezt a térséget isten háta mögöttinek vagy Bermudának nevezik. Ráadásul az Ipoly, a Börzsöny és a Galga mente természetvédelmi területéről van szó. Ezen a területen pedig ipari termelés ezért szóba sem jöhet, marad tehát a tradíció. E területnek egy, a turisztikán kívül lényeges kitörési pontja van a bogyós gyümölcsre alapozottan, a telepítéstől a tároláson át az értékesítésig, összefogva az egész termelési láncot a termékpályával, a gazdák biztos megélhetését garantálni.

A szóban forgó bogyósgyümölcs-termelőknek ezért igen, jó a koppenhágai megállapodás, igen, jó a csatlakozás. Miért? Mert egy 500 millió fős olyan belső piac nyílik meg, ahol nincs korlátozva, nincs kvóta a bogyósgyümölcs-termékek értékesítésére. Néhány tagállamban pedig, mint például Norvégiában, extra csemegének számít a ribizli vagy a málna.

Az ültetvénytelepítéshez, nemzeti támogatás mellett az Európai Unió Orientációs Alapjából is adható támogatás. A ribizli- vagy málnaültetvények felújításához, fajtaváltáshoz az európai uniós strukturális alapok előírása szerint adható támogatás. A termelő és értékesítő szövetkezetek létrehozásának támogatására a termelői csoport öt éven keresztül kaphat támogatást, mintegy 94,5 millió forint összegben. Már alakultak ilyen termelési-értékesítési szövetkezések, például Vámosmikolán vagy például Kemencén. Azok a fiatalok is, akik bogyósgyümölcs-termeléssel akarnak foglalkozni, kaphatnak támogatást. Ezzel nő a vidék megtartó ereje.

(12.00)

A mezőgazdasági beruházások, építmények, technológiák, berendezések támogatására is van lehetőség, vagyis akár a modern, oxigénkivonásos technológián alapuló hűtőház építésére, gyümölcsfeldolgozóra vagy aszalóüzem létesítésére.

Ez rendkívül fontos, hiszen megszűnik a ribizli- vagy a málnatermelők kiszolgáltatottsága. A hűtve tárolás, a feldolgozás nemcsak a terméket értékeli fel, hanem magát a gazdálkodót is. Kiszámíthatóvá és biztonságosan jövedelmezővé válik ezáltal a tevékenysége. Mindez egy eddig a fejlődésében elmaradott kistérség fejlesztési lehetőségét jelenti, az ott élő embereknek gazdálkodási és megélhetési biztonságot jelent, ezt jelenti számukra a koppenhágai megállapodás, illetve az európai uniós csatlakozás.

Kérdezem én, uraim, ezek után, volt-e egyáltalán csatavesztés Koppenhágában. (Taps az MSZP soraiban.)