Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a Balog Zoltán miniszter úr által beterjesztett országgyűlési határozati javaslatot, mint ahogyan támogatunk minden más, és az eddigiekben is támogattunk minden más olyan előterjesztést, olyan határozati javaslatot és olyan törvényjavaslatot, amely az erőszak bármilyen formája elleni küzdelmet célozza meg. Mi azt hisszük, hiszünk abban, hogy az erőszak ellen hatékonyan küzdeni csak az ész és a szív segítségével, a lélek segítségével lehet, mégpedig a tiszta, a racionális ész és az odafigyelő, minden problémára érzékeny lélek segítségével.

Fontos, hogy ha látunk valamit, akkor ne fordítsuk el a fejünket, nagyon fontos, hogy ha hallunk valamit, akkor értelmezzük a hallottakat, és még ennél is fontosabb, hogy amikor látunk valamit és amikor hallunk valamit, akkor azt tegyük minden esetben szóvá, ne csak mi, itt a parlamentben, hanem mindenki ebben az országban. És arra kérem képviselőtársaimat, hogy a mai vitában is ismerjük fel a problémákat közösen, azonosítsuk a problémákat, és próbáljunk együtt megoldási javaslatokat találni. Az a határozati javaslat, amelyik most előttünk fekszik, ezt a célt szolgálja, tiszta ésszel és odafigyeléssel, odafigyelő lélekkel küzdeni és fellépni az erőszak minden formája ellen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja határozottan elutasítja az erőszak, azon belül a kapcsolati erőszak valamennyi formáját, és elkötelezett a bántalmazás felszámolása mellett. A kapcsolati erőszak súlyosan rombolja társadalmunkat és nemzetünk jövőjének alapját, a családot. A 2013. július 1-jével hatályba lépett új büntető törvénykönyv önálló büntetőjogi tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. Az új tényállást azokra a társadalmi és szociális kapcsolatrendszerekre figyelemmel alkottuk meg, ahol a bűncselekmény tényleges fenyegetést jelent a házasság, a család és a gyermekek irányában.

A kapcsolati erőszak jelenségét a jelenlegi szakmapolitika sokkal, de sokkal komplexebben kezeli, mint az korábban történt, több beavatkozási területet meghatározva és biztosítva az egyes intézkedések közötti szinergiát. Az áldozatok védelme és segítése, az elkövetők felelősségre vonása mellett kiemelt feladat a prevenció, az áldozattá és elkövetővé válás megelőzése, a kapcsolati erőszakra utaló jelek mielőbbi azonosítása érdekében a folyamatos szakemberképzés biztosítása, a jelenséggel kapcsolatos látencia oldása és a társadalom szemléletformálása. Jelen előterjesztés célja, hogy meghatározza a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célokat, továbbá hogy irányt mutasson valamennyi, a kapcsolati erőszak elleni küzdelem feladatában érintett ágazat számára a stratégiai dokumentumok és azokra épülő intézkedések tervezéséhez és megvalósításához.

A határozati javaslatban foglaltak ‑ ahogyan már államtitkár asszony is beszélt róla ‑ egy, most már 12 éve, 2003-ban megalkotott országgyűlési határozat újragondolása, az ott lefektetett fő irányvonalaknak a továbbgondolása. A jelen határozati javaslat tehát a 12 évvel ezelőtti határozati javaslaton épül. Az országgyűlési határozati javaslat a kapcsolati erőszak elleni nemzeti küzdelemhez kapcsolódik, annak alapján határoz meg nemzeti stratégiai célokat. Érdemes most itt megemlíteni azokat a legfontosabb elveket, amelyek magában a javaslatban szerepelnek, és amellyel képviselőcsoportunk messzemenőkig, teljes mértékben egyetért.

A javaslatban az egyik legfontosabb elem és elv, hogy a határozati javaslat elismeri a mindenkit megillető emberi jogok védelmének fontosságát. Kimondja azt, hogy a kapcsolati erőszak nem tekinthető magánügynek, vagyis közügy. A határozati javaslat határozottan elutasítja a kapcsolati erőszak valamennyi formáját, és elkötelezi magát a bántalmazás felszámolásának ügye mellett. Elismeri, hogy a kapcsolati erőszak megnyilvánulási formái szélesebb körűek a puszta fizikai erőszaknál. Kimondja, hogy a kapcsolati erőszak aránytalanul érinti a nőket és gyermekeket, ugyanakkor ‑ és ez egy új elem a korábbi határozati javaslathoz képest ‑ nevesíti, hogy a férfiak is válhatnak kapcsolati erőszak áldozataivá.

A határozati javaslat megerősíti, hogy a kapcsolati erőszak bűncselekmény, mely komoly fenyegetést jelent a házasságra, a családra és a gyermekekre nézve. Beemel a határozati javaslat egy új elemet, mégpedig azt, hogy a gyermekek szemtanúként is válhatnak a kapcsolati erőszak áldozataivá, nem feltétlenül csak akkor áldozat, amikor vele szemben érvényesít vagy alkalmaz valaki erőszakot. Ez új elem, mindenkinek ajánlom a szíves figyelmébe.

A határozati javaslat rögzíti, hogy szükséges az egyes kormányzati szervek, valamint a kormányzat és a nem kormányzati szervezetek közötti kölcsönös és előremutató együttműködés folytatása. Kiemeli továbbá a javaslat, hogy a lelki egészségnek össztársadalmi szinten a családokban is elsőrangú fontossággal kell bírnia. A lelki egészség fejlesztése és a mentális zavarok megelőzése fontos, nemcsak társadalmi, hanem társadalmi érdek is. (Sic!)

A korábbihoz képest az új országgyűlési határozat a kapcsolati erőszak áldozati körébe beemeli, amint említettem, a férfiakat, a gyermekeket pedig akkor is áldozatnak tekinti ‑ ezt nem győzöm többször is hangsúlyozni ‑, ha az erőszak velük szemben nem közvetlen. Az új országgyűlési határozat megerősíti, hogy a kapcsolati erőszak bűncselekmény, és a lelki egészséget fontos társadalmi érdeknek nyilvánítja. Az országgyűlési határozati javaslat az alapelvek közé emeli be az érintett szervezetek együttműködése folytatásának szükségességét, természetesen elismerve azt a folyamatot, ami 2003 óta, az előző határozat óta az előző kormányok tevékenységének is köszönhető.

Az új országgyűlési határozat megalkotásánál a korábbiakon felül figyelembe vett egyezmények mellett megjelenik az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és a kapcsolat erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezmény ‑ közismert nevén az isztambuli egyezmény ‑, melynek célja, hogy felvegye a harcot az emberi jogok ilyen módon történő súlyos megsértése ellen és az erőszakkal szemben zéró toleranciát érvényesítsen. Az egyezmény ezen a téren az első jogilag kötelező érvényű dokumentum, amelynek ratifikálására nem sokat kell várnunk, ahogyan államtitkár asszony is említette.

Nemzetközi sztenderdeket és intézkedési kötelezettséget állapít meg, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem helyettesíti a helyi körülményekre és helyi tapasztalatokra építő nemzeti jogalkotást.

(12.30)

Az egyezmény ratifikációjának előkészítése folyamatban van. Az új országgyűlési határozat elfogadása azonban ettől függetlenül, azt kiegészítve szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most néhány olyan gondolatot szeretnék kiemelni a határozati javaslatból, a most benyújtottból és a 2003-asból, amelyek közül vannak olyanok, amelyek már megvalósultak, és ezért nem szerepelnek a jelen országgyűlési határozatban. Van egy másik csoportja a két határozat összevetésének, amelyek továbbra is fennállnak, azok folyamatos, állandó cselekvést határoznak meg, ezeket ugyanúgy javasolja az előterjesztés szerepeltetni a mostani 2015-ösben is. És van egy olyan csoportja, amely teljesen új rendelkezéseket, az elmúlt 12 évben még nem látott vagy akkor még nem gondolt feladatokat is meghatároz. Én ezek közül az elsőre, tehát amelyek teljesültek, és a harmadikra, amelyek új momentumokat tartalmaznak, szeretnék kitérni.

A 2003-as határozat úgy rendelkezett, hogy be kell vezetni a magyar jogban a távol tartó rendelkezést. Be kell vezetni, illetve biztosítani kell, hogy a családon belüli erőszak eseteiben a bíróságok és a hatóságok eljárásaiban gyorsított eljárás legyen biztosítva. Ezek teljesültek azóta. Teljesült az a kívánalom is, hogy a tanúvédelmi szabályokat erősítsük meg, illetve további tanúvédelmi szabályokat állapítson meg az Országgyűlés.

2003-ban ez Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy az illetékes társadalmi szervezetek bevonásával alkossa meg azokat a protokollokat, amelyeket a rendőrség, a gyermekvédelmi szervek, a szociális intézmények, az egészségügyi intézmények alkalmazni kötelesek családon belüli erőszak esetében. Ezek a protokollok is megszülettek, ezeknek a folyamatos karbantartása azóta is folyik.

Szintén biztosított a jogi képviselet megalkotása. Az állami jogi segítségnyújtó rendszer keretében a családon belüli erőszak áldozatai jogi tanácsadást, a hatóságok, a bíróságok előtti eljárásokban szakszerű jogi képviseletet kell hogy kapjanak ‑ ezt szintén már biztosította az Országgyűlés.

Nézzük meg ‑ az idő előrehaladtával néhányat már kénytelen vagyok kihagyni, hogy mindenre maradjon idő ‑, hogy milyen új rendelkezéseket tartalmaz a jelen határozati javaslat. A kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépéshez a pénzügyi és humán kapacitások biztosítását írja elő a jelen határozati javaslat. Ez nagyon fontos elem, amely eddig nem volt benne a 2003-as határozatban. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Most sincs benne!) Ez a határozati javaslat előírja, hangsúlyozom még egyszer, hogy a mindenkori parlamentnek a mindenkori költségvetésében erre biztosítania kell eszközöket.

További új elem, hogy az áldozatok védelmét, támogatását, krízis- és erőszakkal fenyegetett helyzetből való eredményes és fenntartható kilépését az áldozatok speciális helyzete szerint szükséges biztosítani, kiemelt figyelemmel a gyermekek érdekeire és jogaira.

Még egy fontos eleme, amelyet ideidézek, hogy a kormány jövő év végéig, 2016. december 31-éig felül kell hogy vizsgálja a kapcsolati erőszak elleni fellépést célzó vagy azzal kapcsolatban célt vagy feladatot meghatározó, jelenleg hatályos kormányzati szintű stratégiákat, és szükség esetén módosítania kell a fenti célokkal összhangban. Ez sem szerepelt, egy új elemként dönthetünk róla.

Az országgyűlési határozati javaslat az újonnan bevezetett stratégiai célok közt említi a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépéshez ‑ amint említettem, összefoglalásképpen ‑ a pénzügyi és humán kapacitások biztosítását. Hiszen a források megfelelő rendelkezésre állása alapfeltétele a kapcsolati erőszak elleni hatékony küzdelemnek.

A korábbiakhoz képest előrelépést jelent az a szemléletváltás, hogy a javaslat nem közvetlen áldozatközpontú, hanem figyelemmel van arra is, hogy az erőszak során jelen lévő gyermek akkor is sérül, ha nem közvetlenül őt érinti az erőszak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a vitában, a maiban is, a részletes vitában is és majd a döntés során is, mindannyian a tiszta, racionális gondolatainkkal, eszünkkel és a problémákra odafigyelő lelkünkkel vegyünk részt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a döntéseinkben is az mutatkozzon meg, mutassuk meg azt, hogy van olyan cél, amiért mindenki tud küzdeni. Véleményünk szerint az erőszak elleni fellépés ilyen ügy. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)