Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy ez a törvény nagyon fontos, mert kezelhet olyan problémákat, amiket most ez idáig nem nagyon kezeltek törvények, és ezzel talán el tudjuk érni azt, hogy minél szélesebb körben azok is tudjanak az orvosi alapellátásban részesülni, akik eddig nem nagyon tudtak. Ezt azért mondom, mert nagyon sok esetben nem figyeltünk arra, nem figyeltek arra, hogy nemcsak a földrajzi elhelyezkedési problémák, hanem egyéb szociális problémák miatt nagyon nehezen tudták igénybe venni az alapellátást. Viszont annak örülök, hogy most jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a praxishelyek betöltése rugalmasabb lesz, és könnyebben be lehet tölteni, mert ezáltal ott, azokon a helyeken, ahol most jelen pillanatban nincsenek betöltve ezek a praxisok, ott talán majd el lehet érni. Ez nagyon fontos, és azt gondolom, hogy üdvözölni lehet ezt a folyamatot.

Viszont nekem vannak olyan aggályaim ezzel a kérdéssel, hogy igazából szó volt ma a prevencióról és arról, hogy mennyire fontos lenne azzal a kérdéssel is foglalkozni, hogy az időben elindított szűrések mennyire fontosak lehetnek, hogy a még nagyobb betegségeket el tudjuk érni, viszont ez a törvény abszolút nem kezeli azt a problémát, amit szeretnék felvetni. Mégpedig olyan szinten, hogy lehet, hogy nem az orvosi alapellátás kérdéséhez tartozik, viszont ahhoz mindenképpen, hogy a slumosodó városrészeken vagy éppen a cigánytelepeken élők helyzete hogyan fog megváltozni ezzel a törvénnyel. Mert ugye én nem látom, még akkor sem, ha van benne olyan törvénycikk, hogy kapnak kedvezményt azok, akik esetleg külön szűrésen részt vesznek, és ezáltal bevonják őket. Én azt látom, hogy nagyon sok olyan alapvető dolog hiányzik ebből, ami az alapvető higiénés feltételeket sem biztosítja. Ezáltal akár a mentális, akár pedig a fizikai hozzáférése ezeknek a dolgoknak nehezen fog teljesülni.

Itt arról kívánok szólni elsősorban, hogy gondoljanak bele abba, hogy az olyan slumosodott városrészek, amelyek nagyon el vannak zárva az alapellátástól, ez történhet a személynek a problémájából is, de a legtöbb esetben mentális problémáról van szó. Ezt a kérdést hogyan fogják kezelni, hogyan tudják rávenni vagy elérni azt, hogy bemenjenek az orvosi alapellátásba, igénybe vegyék az orvosi alapellátást, és próbáljanak meg mindent megtenni annak érdekében, hogy eljussanak.

A másik, ugye itt ehhez hozzátartozik, hogy nagyon sok helyen a közegészségügyi problémák is jelen vannak, és a közegészségügyi problémák ott jelentkeznek elsősorban, hogy nagyon sok helyen látható az, és nem kell ahhoz cigánytelepnek lenni, hogy még az alapvető, szintén higiénés feltételek, például pottyantós vécé sincsen a több családot érintő részen. És ez nem feltétlen csak romáknál van így. Ott ugye halmozottan megjelenik az a probléma, hogy a betegségek sokkal jobban fennállnak. Az orvosi alapellátásnak vagy éppen az orvosnak a hiányát nem idevéve, mert nem minden esetben ő tehet erről, a kormánynak mindenképpen meg kell tenni egy olyan lépést, ami segít abban, hogy hogy tudják felkészíteni vagy éppen prevencióba beilleszteni azokat a családokat, személyeket, gyerekeket, felnőtteket, akik ezt az orvosi alapellátást még nem tudják kellő mértékben igénybe venni, számtalan ok miatt.

Ebből adódóan ebben mindenféleképpen a kormánynak szükséges lenne valamit tenni, hogy ezt a kérdést is kezelje. Mert nemcsak arról van szó a prevenció esetében, hogy időben menjenek el az orvoshoz, ez egy fontos lépés, erre is fel kell hívni a társadalom nagy részének a figyelmét, viszont az is nagyon fontos, hogy ma Magyarországon ‑ és elmondtam az előző napirendi pontnál is, és most is el szeretném mondani ‑ nem tudom azt kellőképpen jól kezelni az értékrendemben, hogy azokról, akiket egyébként meg akarunk menteni, és jó törvényeket akarunk hozni, mondjuk, egy ilyen egészségügyi alapellátási törvényt, akkor abban az esetben miért nem összehangoltan próbáljuk meg ezt a kérdést kezelni. Mert azok a személyek, akik esetlegesen rászorulnak az alapellátásra vagy éppen egy hosszabb gyógykezelésre, azoknál elsősorban ott a probléma, hogy szociálisan nem tudnak mit kezdeni saját magukkal, mert szociálisan annyira mélyszegények, hogy a legutolsó kérdés az, hogy elmegy-e orvoshoz vagy nem. Napi problémáival próbál megküzdeni, és a legutolsó pillanatban kerül el, egyébként olyan akut helyzetben már orvoshoz, ahol akár nem is lehet már rajta segíteni, vagy éppen az orvostudománynak vagy az államnak nagyon sok pénzébe kerül, hogy megmentse. Ezért hát a prevenciót ilyen esetben is nagyon fontosnak tartanám, hogy elinduljon, mert ha ez nem fog megtörténni, akkor lehet olyan törvényeket hozni, ami egy széles rétegnek jó lesz, és azt is lehet üdvözölni, viszont nagyon sokan ki fognak szorulni az alapvető orvosi ellátásból. Azt gondolom, hogy ezt mindenképpen meg kell változtatni, mert minél szélesebb körben kellene gondolkodni, hogy hogy lehet elérni azt, hogy minél szélesebb körben legyenek bevonva az orvosi alapellátásba vagy az egészségügyi ellátásba.

Még egyszer mondom, azt nagyon fontosnak tartom, hogy a nem kötelező szűrővizsgálatokra is kapnak pluszrészesedést, kedvezményeket, és ez nagyon fontos kell hogy legyen, mert ösztönözni kell. De még egyszer mondom, komplexitásában kellene kezelni az egészségügyet, hogy a komplexitása a foglalkoztatástól egészen a szociális és mentális problémák kezeléséig idetartozzon. Mert ha ez nem tartozik oda, akkor csak egy ‑ és ezt nem lekicsinylően mondom ‑ réteget fog érinteni, és azokat a rétegeket, akikről én beszéltem, azokat nem fogja elérni. Ezért államtitkár úrnak és a kormánynak is nagyon fontos lenne a szociális ágazattal összedugni a fejüket, hogy hogy lehetne ezt a kérdést kellőképpen úgy kezelni, hogy az a réteg se szoruljon ki az egészségügyi ellátásból, akikről én beszéltem. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)