Felszólalás adatai
221. ülésnap (2001.09.04.), 294. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Kékkői Zoltán József (FKGP) |
Beosztás | földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | napirend utánihoz hozzászólás |
Videó/Felszólalás ideje | 3:38 |
Felszólalások: Előző 294 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr napirend utáni kérdése igen összetett, ezért engedtessék meg, hogy ennek megfelelően adhassak választ a felvetésére.
Az előző napi parlamenti kérdések döntően a gabonapiachoz kapcsolódtak, melyek megválaszolásakor igyekeztem tájékoztatást adni a betakarítás eredményességéről, az azt követő piaci helyzetről és azokról az erőfeszítésekről, melyekkel minden lehetséges eszközt igyekszünk felhasználni a piaci stabilitás érdekében.
A piacgazdaságnak megfelelően a piaci egyensúly a mindenkori kereslet és a kínálat összhangját jelenti. Tehát az adott termék árát a mindenkori kereslet és a kínálat határozza meg, és ez vonatkozik konkrétan a kérdés tárgyát képező búzára is. Nem kívánok hivatkozni azokra az évekre, amikor a kiváló terméseredmények miatti kínálati piac törvényszerűségének következményeként a kereskedők még az igen jó minőségű terményt is csak alacsonyabb áron vették át. Igaz ebből adódóan az is, hogy ellenkező piaci helyzet esetén még a takarmány minőségű áru is gyorsan és viszonylagosan kedvező áron piacot talált. Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján kizárólagosan egy ár nevezhető rögzítettnek: az évente meghirdetésre kerülő garantált ár, amely kötelezi az államot a termelők által felajánlott árumennyiség állami felvásárlására.
Természetesnek tartom azt a jogos termelői elvárást, hogy az általuk megtermelt termény, vagyis a búza ára tartalmazza a termelésre fordított költséghányadot, illetve azon felül a nyereséget is. Az elmúlt évek tapasztalatai is bizonyítják, hogy a jó minőségű, javító vagy az élelmezési minőségi kategóriába tartozó búza kedvező áron értékesíthető mind a belföldi, mind az exportpiacon. Ez az idei évben is tapasztalható volt.
Meghatározó az elvetett fajta, a jó minőségű vetőmag, az alkalmazott termesztéstechnológia és igen jelentős az évjárati hatás is. Amennyiben ezen tényezők közül csak az egyik is hiányzik, illetve az időjárás sem kedvező, úgy a betakarított búza minősége alacsonyabb fokozatú lesz. Lényeges továbbá, hogy a búzatermelés költség- és jövedelemviszonyai jelentős ingadozásokat mutatnak, azonban nemcsak régiónként, hanem gazdaságonként is. A termőhely, a ráfordítás és az adott piaci viszonyok határozzák meg a búzatermelés jövedelmezőségét. Tehát annak érdekében, hogy a termelő jó minőségű búzát termelhessen és nyereséget is tartalmazó árat érhessen el, igen sok, termelőtől függő és tőle független tényező összhatásának kell kedvezően érvényesülni.
Lényegében ez az összegzés tartalmazza azokat a teendőket, melyeken jelenleg is dolgozunk, és megítélésem szerint minden reményünk megvan, hogy az elkövetkező időszakban a további közös munkánkkal javíthassuk a gabonaágazat eredményességét.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az FKGP és a Fidesz soraiból.)
Felszólalások: Előző 294 Következő Ülésnap adatai