Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt vezérszónoki felszólalásomat elmondanám, engedjenek meg egy személyes megjegyzést. Egy kicsit déj? vu érzésem van, amikor az Európai Unió és Moldávia közötti társulási megállapodás ratifikációjának a vitáját tartjuk itt, a Magyar Országgyűlésben, mert ezzel a dokumentummal Moldávia európai integrációjának egy nagyon-nagyon fontos állomásához érkeztünk.

Mint a Magyar Országgyűlés és egyben a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak egykori tagja, éppen húsz évvel ezelőtt ott lehettem az indulásnál, amikor Moldávia a tagfelvételét kérte az Európa Tanácsba. Mint egykor az Európa Tanács jogi bizottságának raportőre, húsz évvel ezelőtt gyakran tettem látogatást Moldáviában, és így van némi rálátásom, hogy az elmúlt húsz évben mi változott ebben az országban, milyen pozitív folyamatok indultak el az európai integráció szempontjából. Hála istennek, elérkeztünk húsz év alatt oda, hogy most itt, a Magyar Országgyűlésben a társulási megállapodásról beszéljünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Moldova esetében is egy olyan társulási megállapodás megerősítése van napirenden, amely a Grúziával kötött szerződéshez hasonlóan a tavalyi, vilniusi keleti partnerség csúcstalálkozóján került parafálásra, és az idén júniusi Európa tanácsi csúcstalálkozón pedig aláírásra.

Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a 2009-ben hat országgal indult keleti partnerségi kezdeményezésben a mai ülésünkön tárgyalt három ország vitathatatlanul továbblépett az európai integráció göröngyös útján. Azt is mondhatnám, hogy új korszak előtt állnak, azonban e három ország esetében sem tudunk országcsoportról beszélni, mert kizárólag a társult országok egyéni teljesítményén és a szükséges feltételek teljesítésén múlik a jövője. Tehát itt közel sem hasonló a szituáció, mint annak idején például a visegrádi országok tagfelvételénél beszélt az Európai Közösség még akkor, hogy egyfajta konvojban csatlakozzanak ezek az országok.

A Moldovai Köztársasággal kötött társulási megállapodás esetében a törvényjavaslat nagymértékben emlékeztet a Grúziával kötött megállapodásra, ahogy az államtitkár úr is említette. A megállapodás elismeri, hogy a Moldovai Köztársaságnak mint európai országnak a történelme és értékei közösek a tagállamokéival, és az ország elkötelezett ezen értékek végrehajtása és előmozdítása iránt.

Az előbb említettem, hogy itt egy új típusú megállapodásról van szó, az EU szempontjából ezt úgy mondjuk, hogy a negyedik generációs megállapodásról. Ez már jelentősen továbbmegy a hagyományos gazdasági integráción, továbbá mélyebb és átfogóbb, mint az úgynevezett harmadik generációs megállapodások voltak. Ez utóbbi kategóriába a közép-európai országokkal a ’90-es évek elején megkötött európai megállapodások vagy később a nyugat-balkáni államokkal létrehozott stabilizációs és társulási megállapodások tartoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A társulási megállapodás egyik fontos célja, hogy megvalósuljon az EU belső piacába történő fokozatos gazdasági integráció e megállapodás rendelkezései szerint, többek között e megállapodás szerves részét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség útján.

Független gazdasági elemzések egyébként azt mutatják, hogy Moldova részvétele a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezetben az EU-ba irányuló exportját, ha jól emlékszem, 15-16 százalékkal, az Unióból származó importját pedig 8 százalékkal fogja növelni.

(12.50)

Egyébként a moldovai agrártermékek is könnyebben jutnak majd el az EU piacára azáltal, hogy az elsődleges és a feldolgozott mezőgazdasági termékek vonatkozásában is az EU-importvámok megszűnnek. Itt egy kicsit visszaköszön például a Magyarországgal kötött társulási megállapodás, ott is az Európai Unió ? vagy akkor még az Európai Közösségek ? egyoldalú engedményeket tett.

A megállapodás tartalmazza tehát a közös értékekre, a reformokra és a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó előírásokat, a jogközelítési, intézményfejlesztési rendelkezéseket is. A politikai párbeszéd jelentőségét és a regionális együttműködés fontosságát Moldova esetében is fontos, hogy hangsúlyozzuk. A megállapodás amúgy a Dnyeszter-mellék területére is kiterjed; reméljük, hogy ez a szuverenitás kérdése hamarosan megoldódik, úgy hiszem, hogy Moldova európai integrációjának folyamatában ez is döntő dolog lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel tudok beszámolni, hogy a társulási megállapodás egyik célkitűzése, nevezetesen, hogy a Moldovai Köztársaság állampolgárai számára mielőbb vízummentes utazási rendszert lehessen bevezetni, mára megvalósult: az Európai Unió keleti szomszédságának politikájában Moldova ? azt is mondhatnám ? különleges helyzetet foglal el, hiszen a moldáv állampolgárok rövid távú tartózkodás céljából 2014. április 28-a óta úgynevezett biometrikus útlevél birtokában már vízummentesen utazhatnak az Európai Unió 28 tagállamában.

Amikor az országok integrációs törekvéseiről beszélünk, akkor szerintem érdemes tudatosítani, a legfontosabb talán az, hogy a választópolgárok Moldáviában is érezzék, ennek milyen előnyei vannak, és hogy ezeket az előnyöket be tudjuk mutatni. Ennek az egyik kiváló példája a vízummentesség, az emberek közötti kapcsolat elősegítése, hasonlóképpen, mint Magyarország esetében is volt: amikor lebomlottak a határok, már nem kellett vízumot váltani, amikor szabadon átmehettünk az egyik országból a másikba ? úgy hiszem, ez a legelső és legfontosabb életérzése a polgároknak, hogy mik az előnyei az integrációnak.

A társulási megállapodás parlamenti ratifikációs folyamata kapcsán még érdemes emlékeztetni arra is, hogy az Európai Parlament a múlt héten támogatta a megállapodást, amelynek alkalmazásához az összes tagállami parlament megerősítésére szükség van, ugyanakkor a szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései ideiglenes alapon most is már alkalmazhatóak, hozzájárulva a két piac közeledéséhez. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a társulás jövője szempontjából döntő jelentősége lesz a hónap végi moldovai parlamenti választásoknak, amelyen adott esetben demonstrálhatja az ország az európai értékek mellett való elkötelezettségét.

Mondanom se kell, hogy az integráció eme szakaszában minden egyes parlamenti választásnak különös jelentőse van, több évre meghatározhatják a társulás jövőjét. Egyébként itt emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a moldovai parlament 59 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében ez év július 2-án ratifikálta az EU-val kötött társulási megállapodást, és mint ismeretes, a megállapodás elfogadásához egyszerű többségre, vagyis 51 igen szavazatra volt szükség a 101 voksból.

A kormányzó szövetség, az európai integrációs kormánykoalíció képviselői tehát támogatták a társulási megállapodást, azonban minden európai uniós tagország számára figyelmeztetésként kell hasson, hogy a képviselői helyek 40 százalékával rendelkező ellenzék a ratifikáció ellenében lépett föl; közel sincs olyan helyzet, mint a korábban tárgyalt ország esetében. Tehát ez figyelmeztető számunkra, hogy nem olyan egyértelmű a kép. A kommunisták frakciója, amely 34 mandátummal rendelkezik, és az Újjászületés párt képviselőcsoportja 3 mandátummal tiltakozott, és ennek jeléül távoztak az ülésteremből. Tehát ez legyen számunkra figyelmeztető, hogy miért fontos minél hamarabb ezt a ratifikációt elvégezni itt a magyar parlamentben és a többi 27 tagország parlamentjében is: hogy ezzel is próbáljuk meg minél inkább Moldáviát Európához, az európai integráció útján elindítani.

Éppen ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat a Fidesz képviselőcsoportja nevében, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)