A felszólalás szövege:
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Elnök úr felhívására jelentem, hogy járom az utam. Tudom, hogy egy szakmai vitáról van szó, és osztom azt a véleményt, amit Fónagy képviselőtársam mondott, hogy emögött emberek vannak - az az 1,7 millió ember, aki a fővárosban lakik, él, és az a másik 300-400 ezer, aki naponta itt mozog -, másrészt intézmények vannak, iskolák, kórházak, óvodák, szakorvosi rendelőintézetek, és sorolhatnám tovább. Osztom azt a véleményt, amit Gegesy képviselőtársunk mondott. Ő úgy fogalmazott, hogy viták voltak, én pedig úgy gondolom, hogy viták lesznek is az elkövetkezendő időszakban, addig, amíg a hiányt osztjuk el egymás között és nem a bőséget. Harmadrészt, bevezető gondolat gyanánt: ez az előterjesztés és maga a forrásmegosztás is hordozza a kétszintűség előnyeit és hátrányait egyaránt.
A korrektség kedvéért felsoroltam magamban, hogy mik ennek a törvényjavaslatnak az előnyei, és mik a hátrányai, valamint néhány technikai jellegű dolgot, amit részben Hock képviselőtársam is említett.
Nézzük, hogy mik az előnyei ennek a forrásmegosztási törvényjavaslatnak! Többször elhangzott, hogy tényadatokon alapul, szűkíti és egyszerűsíti a manipulációs lehetőségeket. A második ilyen, hogy megszünteti az évközi korrekció lehetőségét, ezzel a többször elhangzott kiszámíthatóság elvét követi. Harmadrészt, a források megosztásának rendkívül leegyszerűsített változatára tesz javaslatot, a korábbi bonyolultságot felváltva. Negyedrészt, a számítás gyakorlatilag csak és kimondottan a működési kiadásokat veszi számba, bár én vitatom azt, hogy a kerületeknek van pótlási kötelezettségük is, de nemcsak a kerületeknek, hanem a fővárosnak is. Ötödrészt: megtartja a deficitarányok szerinti elosztást. Hatodrészt: számításba veszi a város fejlődését és fejlesztését, az eltérő bérlakásállományt és a bérlakásállományon belül is a külön szóba hozott paneles lakásállomány változtatását. Végig kell gondolni, hogy egy-egy kerületi önkormányzatnál a megmaradt lakásállomány keretében általában a rosszabb minőségű lakások maradtak meg a kötelező privatizációból adódóan, ami 1995. november 30-ig volt kötelezettség. Hetedrészt, a lakásállomány megújításának a finanszírozására tesz javaslatot, ezt valamilyen formában elismeri.
Az előnyöket követően nézzük, hogy milyen típusú hátrányai vannak ennek a javaslatnak, mert vannak hátrányai is. A főváros részesedése ebben a konstrukcióban nem egy számítások alapján keletkező szám, hanem egy kívülről bevitt arány, egy korábbi tapasztalatok alapján kialakított arány, amely még most is valamivel magasabb a jelenlegi rendszernél. Az új számítási rendszerben így nincs alátámasztottsága, hanem - mint említettem - kívülről bevitt arányként jelenik meg. Ez törvényi szándék esetén törvényi döntés függvényében változtatható, ad absurdum egy kerületre külön is meghatározható. Nincs ilyen szándék, csak jelzem ezt előre.
(14.30)
Másodrészt a javaslat lényege, hogy a két évvel korábbi tényszámokon allokál. Ez a gazdálkodásban nehézséget okozhat abban az esetben, ha a normatívák és az ellátott feladatok két év alatt jelentős változáson mennek keresztül. Harmadrészt szakít azzal a felfogással, hogy a működési, felújítási és fejlesztési feladatok egyformán fontosak. Gondoljuk végig, hogy egy-egy önkormányzatnak 15 milliárdtól, mondjuk, 60-70-80 milliárdos vagyona van, és van pótlási kötelezettsége. Negyedrészt kifejezetten kedvezményezi azokat az önkormányzatokat, amelyek a felújításokat és fejlesztéseket elhalasztják, és az erre szolgáló összegeket felélik. Ötödrészt nem valósítja meg a feladatarányos megosztást; hatodrészt nem alkalmas arra, hogy a kerületek eltérő adottságait figyelembe vegye. Gondoljunk bele, hogy az egyes kerületek bevételi pozíciói mások-mások, ahogy a város végiggondoljuk. Nyolcadrészt (Sic!) pedig a források lakosságszámon, belterületi népsűrűségen alapuló elosztása nem alkalmas az intézményhálózat felújítási, fejlesztési feladatainak figyelembevételére.
Végül két technikai megjegyzés. Az egyik: az úgy igaz, ahogy Hock képviselőtársam mondta, hogy február 15-ig kell a költségvetést, nem a koncepciót, benyújtani. Ezért módosító javaslatban be is terjesztettem, hogy hozzuk előre a február 28-ai forrásmegosztási rendszerre vonatkozó fővárosi döntést. Másrészt pedig decembert írunk, az önkormányzatoknak ez év december 15-ig kell, mivel választási év van, a költségvetési koncepciót elfogadniuk. Ha ezt a törvényt elfogadjuk, reménykedem benne, hogy sikerül elfogadni konszenzussal decemberben, akkor külön a 2007. évi adatállományt, a 2007. évi forrásmegosztásra vonatkozóan december-januárban gyorsan kell feltölteni. Erre is módosító javaslatot nyújtottam be a magam részéről.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A világban az energiaárak folyamatosan változnak. Hazánkban emelések előtt állunk. A világpiaci tendenciák Magyarországon is érvényesülnek. Felértékelődik az energiamegtakarítást eredményező megoldások szerepe. Elsőbbséget élveznek a kis beruházást igénylő, de nagy megtakarítást eredményező konstrukciók. Keressük a gyorsan megtérülő, olcsó módszereket. Jelentősége van, hogyan használjuk a drágán megvásárolt energiát: pazarlóan vagy takarékosan hasznosítjuk.
(9.30)
Az elmúlt években helyesen ismertük fel, hogy a sok felhasználót érintő, megtakarítást eredményező megoldásokkal előbbre léphetünk. Sikerült olyan megtakarítási formákat találnunk, amelyekkel kevesebb energiát használunk, és olcsóbbá tehetjük a lakosság egy részének mindennapjait.
Ma Magyarországon több mint kétmillióan élnek még panellakásban, amelyek rendkívül energiapazarlóan fűthetők. Ebben a még mindig több mint félmillió panelszerkezetű lakásban rosszak a hőtechnikai jellemzők, elavultak a gépészeti rendszerek, alacsony az energiahatékonyság. Ennek a lakossági rétegnek kevés a megtakarítható tőkéje, a mozgósítható tőkéje, hogy korszerűsítse lakása gépészeti berendezéseit, szigeteljen, kicserélje a nyílászárókat.
Helyesen felismert kezdeményezés a leánykori nevén csak panelprogramként ismert, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére kiírt pályázat. A panelprogram finanszírozási megoldásai a kispénzűeken, az energiaárak növekedése miatt egyre inkább nehéz helyzetbe kerülőkön képesek változtatni.
A közel öt éve indult pályázat 2005-ben új erőre kapott, a finanszírozási formaváltással új lehetőségek adódtak. Ebben az egy évben, 2005-ben ugyanannyian pályáztak, mint a megelőző években összesen. Mára 120 ezer lakás felújítása megtörtént, 2005-ben 14 milliárd forint értékű támogatásról született döntés. Örvendetes, hogy nemcsak a pályázók száma emelkedett, hanem a felújítások komplexitása is növekedett.
A kezdetekben a lakóközösségek a felújítandó gépészeti berendezések, a szigetelések és a cserélendő ablakok megvalósítása közül csak az egyikre mertek vállalkozni. Ma többen szánják el magukat több korszerűsítésre szoruló elem megújítására. Korábban ez az évi 75 ezer forintos egy lakásra eső támogatási igény 2005-ben lakásonként 200 ezer forintra nőtt. A szakemberek szerint ez is kevés.
Az elmúlt évtizedekben sok program sorsát kísérhettem figyelemmel, volt közöttük eredménytelen és sok sikeres is. A sikeresek közül kevésnek adatott meg, hogy tartósan működőképes maradjon. A panelprogram annak köszönheti folyamatos fejlődését, hogy a programot felügyelő tárca képes volt figyelemmel kísérni a lakóközösségek igényeit, és a program elemeit ezeknek megfelelően módosította.
A hasznos cél érdekében fenn kellett, és tartósan fenn kell tartani a panellakásban élők érdeklődését a program iránt. Az idei évben a pályázatok meghosszabbított leadási határideje másfél hónapja járt le. 2006-ban közel 1600 épület nyújtotta be igényét, és így közel 80 ezer lakás újulhat meg a jövőben. Nem kétséges, hogy az ehhez szükséges több mint 16 milliárd forint jó helyre fog kerülni.
Említettem, hogy több mint félmillió panellakás vár megújulásra az országban. Van még tehát bőven tennivaló. Fontosnak tartom, hogy 2007-ben és a következő években is, amíg szükséges, a panelprogram életben maradjon, fejlődjön. Ehhez kellenek friss elképzelések, új lehetőségek. Ehhez kell kormányzati szándék, ösztönző finanszírozás, önkormányzati támogatás és a lakosság vállalkozókészsége. Hiszem, hogy a panellakásban lakó honfitársaink is élhetnek kényelmesebben, olcsóbban. Adjunk tehát újabb lendületet, és segítsük együtt a panelprogramot!
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Zajlik az egészségügyi reform. A kórházak működésének gazdaságosságát vizsgálták. Intézményeket vontak össze, egyeseket megszüntettek. Kórházak átszervezése, az ellátási körzetek változása miatt néhol tüntettek, van, ahol már az új struktúra felépítésén dolgoznak. Egy nagy rendszer átalakul.
A közfigyelem az egészségügyi ellátás egy kicsi, bár pótolhatatlan szelete felé fordult. A sajtó, a szakma és a politika is a fekvőbeteg-ellátás, a kórházak jelenét, jövőjét elemzik. Mint tudjuk, a kórházak már a diagnosztizált beteg gyógyításával foglalkoznak. A nagy rendszernek létezik egy, a fekvőbeteg-ellátáshoz hasonlóan fontos eleme. Egy sokkal nagyobb tömeget ellátó alrendszer a járóbeteg-ellátás, amely a háttérben csendben, de növekvő gondokkal küzd. A szakma és az egészségügyi ellátás irányítói is többször hangsúlyozták, a fekvőbeteg-ellátás átszervezése, az ágyszámok csökkenése miatt a járóbeteg-ellátás kapacitásának bővítése válik szükségessé.
A bővülés finanszírozását is meg kell teremteni. A szakrendeléseket lényegesen többen látogatják, mint a fekvőbeteg-ellátást biztosító kórházakat. A járóbeteg-ellátás intézményei, a szakrendelők sok új ellátási területet vesznek át jelenleg is meglévő feladataik mellé. Ezen a területen kell megférnie egymással a prevenciónak, a szűrésnek, az egynapos ellátásnak, többek között a sebészetnek is - komplex feladat.
Fontos ellátási területek és ma még mindig nem teljesen ismert, hogy a kapacitások befogadása mikor és milyen formában, esetleg további pályázatok, igénybenyújtások módján fog történni. Ezért nagy tisztelettel kérdezem miniszter asszonyt, nem felejtettük-e el a járóbetegeket, a járóbeteg-ellátást.
Tisztelettel várom válaszát.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim és polgármester kollégáim is a mindennapokból, az átélt eseményekből építkeznek képviselői munkájuk során. Helyes, hogy ily módon az ország Házában jelennek meg az embereket közvetlenül érintő ügyek. Sok olyan kérdés van, amit felvetünk, a magunk eszközeivel eljárunk, vagy - divatos szóval - lobbizunk a megvalósulásáért. Talán mindenkinek van olyan ügye is, amelyben érzi, tudja, hogy a jót akarja, de a megvalósulás költséges, hosszadalmas és esetlegesen túl sok érintett okán nagyon bonyolult.
XIII. kerületi képviselőként, polgármesterként régóta zavart egy épületkomplexum, amely hosszú évek óta a Róbert Károly körúton állt, a külvilágtól elzártan, félbehagyottan. Zavart, mert azt jelezte számomra, hogy ott bevégezetlen munka áll. Zavart, mert a beruházás számomra a jelképévé vált a tehetetlenségnek. Emblematikus torzója volt a koncepciótlanságnak, gazdasági kényszerűségnek. Még 22 évvel ezelőtt az akkori normák, szabályok és igények alapján több mint ezer kórházi ágy megépítését irányozták elő a hadseregnek, amely azóta profi, kis létszámú haderővé vált, lényegesen kisebb igényekkel. A félig sem kész épületkomplexum ott maradt, a beleölt súlyos milliárdok ellenére. Évtizedek óta állt az épület forráshiány és cél nélkül.
Gazdálkodó vezetőként tudom, hogy a létező legrosszabb, ha egy többé-kevésbé elkészült, de be nem fejezett beruházás nem hasznosul. Évente több száz millió forintunkba került az épületek állagmegóvása - ez pénzpocsékolás. Már korábban is jeleztem: lépni kell, mert ez így nem maradhat. A válaszkényszer hatására is születtek elképzelések, és vadabbnál vadabb hasznosítási formák is felszínre kerültek. A torzó továbbra is díszítette az angyalföldi látképet.
Az előző ciklusban végül egy, a témában tett felszólalásomat követően is elindult egy egyeztetési folyamat az érintett tárcák között. Megvalósítható és a köz számára hasznos koncepcióra volt szükség. A Medgyessy-kormány idején megszületett az ígéret és a koncepció. Az új elképzelés szerint a létesítmény egyaránt szolgál polgári és katonai célokat, minőségi szinten. Az elmúlt években folyamatos, rendezett munka folyt.
A hét végén jelen lehettem, amikor a miniszter úr átadta a Központi Honvéd Kórházat a város közepén. Láthattam az európai szintű építményt, felszereltséget, mely honvéd- és polgári egészségügyet, közte a főváros XIII. kerületének lakosságát is szolgálja. Képviselőként és polgármesterként megnyugtatónak láthatom közel egymillió ember egészségügyi ellátását.
Felszólalásom elején azt mondtam, hogy az 1992 óta álló építkezés a tehetetlenség jelképévé vált. Ma kijelenthetem, hogy ez a hepiendes történet a fölismert lehetőség példájává vált. Igaz, sok idő kellett a megvalósításához. A közismert filmsorozat, a "Kórház a város szélén" több részből állt. Talán az én történetemnek is lesz folytatása, s további fejlesztésekkel komplexebbé válik a kórház.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! A nemzeti sportstratégia című előterjesztést időszerűnek, előretekintőnek, korszerűnek tartom. Örülök, hogy ötpárti konszenzus körvonalazódik az előterjesztés elfogadásában. Bevallom, mindig a megvalósítással van a nagyobb baj. Kívánom, legyen erőnk a cselekvés során is.
Négy kérdéskörről kívánok szólni, a teljesség igénye nélkül.
Először. Meggyőződésem, hogy a sportmozgalom fejlődéséhez jelentősen fog hozzájárulni az egyre erősödő nemzetgazdaság. A rendszerváltás elején a gazdaság áttérése a piacgazdaságra kiszolgáltatott helyzetbe, válságba sodorta a sportmozgalmat. A gazdasági szféra nem volt képes átvállalni a versenysportot és a közvetlen utánpótlás-nevelés igényeit fedező támogatást.
Az eltelt 17 évben a kedvezőtlen tendencia folytatódott, a nemzetközi teljesítőképesség csökkent. Feltettem magamnak a kérdést: kell-e új sportstratégia? A válasz egyértelműen: igen. Másrészt ad-e választ a beterjesztett sportstratégia arra, hogy mi a társadalmi elvárás a sport különböző területeivel szemben? A válasz egyértelműen: igen. Mert foglalkozik a sport minden egyes részterületének helyzetértékelésével, s felvázolja a jövőképet.
Ezek után feltehető a kérdés: pontosan ismerjük a sportmozgalom állapotanalízisét? Milyen állapotban is a van a magyar versenysport? Választ ad erre. Ebből néhány szemelvényt szeretnék kiemelni a gyakorlatból. Felemás képet mutat sportmozgalmunk, mint ahogy a vezérszónoklatokban is elhangzott. A versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk. A versenysport ezen eredményei viszont még mindig elhomályosítják a lakosság egészségügyi állapotának valóságtartalmát. Láthatjuk, hogy a lakosság több mint háromnegyed része mozgásszegény életmódot folytat, s ennek következtében egészségi állapota szomorú képet mutat.
Az a vákuum, amely a rendszerváltás óta az állami támogatások leépülésével, a meg nem oldott szponzorációval keletkezett, még tart a sportmozgalomban. A magyar gazdaság fejlődik, de sajnos még nem elég erős ahhoz, hogy ennek a problémának a megoldását segítse. Meggyőződésem, hogy a sportmozgalomnak is érdeke a konvergenciaprogram megvalósítása, amely hozzájárulhat, hogy erős magyar gazdaság alakuljon ki, s ez orvosolhatja a financiális problémákat is.
Megállapítható, hogy a versenysport jelenleg még nem üzlet. A szponzoráció sem üzleti alapon működik, kevésbé kapcsolódik a cégpolitikához. Kevés a sportot ösztönző kedvezmény, támogatás. A szponzorálást vállalók elsősorban érzelmi, baráti alapokon kötnek szerződéseket. Sportmozgalmunk szervezeti rendszerében a magántőke, az állam és az önkormányzatok szerepvállalását pontosan, nem szégyellősen, konkrétan kell meghatároznunk. Mindenki annyit vállaljon, amennyit meg is tud valósítani. Szerintem az állam, benne az önkormányzatok feladata az iskolai és a diáksport, az utánpótlás-nevelés támogatása, létesítmények építése és fenntartása.
Állítom, hogy a rendszerváltás a sport területén még nem ment végbe. A sportvezetők között még mindig jelen van a paternalista szemlélet, amely a központi sportirányítást gondoskodó, pénzosztó atyának tekinti. Remélem, hogy a sportstratégia hozzájárul a sport különböző területein dolgozó szakemberek szemléletváltásához.
Tisztelt Ház! Beszéljünk őszintén! A döntésekért és a következményekért vállaljuk a felelősséget! Adjunk egyértelmű választ a lappangó kérdésekre! Például: az olimpiacentrikusság jó-e a magyar sportnak vagy sem? A versenysport mire épüljön? Mi legyen a sportegyesületek szerepe? Milyen módon osszuk el a közpénzeket a sportmozgalomban? Megítélésem szerint vezérlőelvnek kell lennie, hogy nem szabad a támogatási összegeket szétaprózni. Meg kell szüntetni az álprofizmust, a fiktív szerződéseket, amelyek oda vezettek például a labdarúgásban, hogy jóval nehezebb szponzort találni, és egyre kevesebb az utánpótláskorú gyermekek száma.
Tudom, nem leszek népszerű, de látni kell, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek a versenysportban 400-500 millió forintot áldoznak évente egy adott sportágra, hogy 15-30 ember megéljen. Társadalmi és sportértéke messze elmarad az elvárásoktól. Labdasportágakban nevesincs játékosokat szerződtetnek közpénzből, s közben van olyan település, amely emellett önhikissé válik. A folyamat szerényen fogalmazva is nem szerencsés.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék néhány gondolatot második körben mondani az önkormányzatokról, amelyek meggyőződésem, hogy kulcselemei a sportmozgalom fejlődésének. A sport gyakorlati színtereivel az önkormányzatok állnak legközvetlenebb kapcsolatban. Az önkormányzatok szerepe a sport tárgyi, személyi, esetleg pénzügyi feltételrendszerének biztosításában meghatározó.
(10.40)
Az önkormányzatok a központi sportigazgatás legfontosabb stratégiai partnerei, a sportmozgalom alappillérei és tartóoszlopai. A jövőben a kistérségi feladatellátás szerepe növekszik. Támogatandó, hogy a sport területén a települési önkormányzatok horizontális együttműködésének lehetőségét a többcélú kistérségi társulások, vertikális kapcsolatainak erősítését a kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok teremtik meg, és a sportmozgalmat a jövőben regionális sportfejlesztési bizottságok és humánmenedzserek segítik.
Településünkön, a XIII. kerületben kiemelten kezeljük a testnevelés és sport ügyét. Elsőként alkottuk meg sportrendeletünket, sportkoncepciónkat. Folyamatosan újítjuk fel a tornatermeket, sportudvarokat, forrást biztosítunk a testnevelés tantárgy eszközpótlására. Kölcsönös előnyökön alapuló iskolai sportegyesületi megállapodások létrejöttét segítjük elő. Az óvodák és az általános iskolák továbbra is igénybe vehetik a sportegyesületek létesítményeit. Biztosítjuk a diáksport-versenyrendszert, finanszírozzuk az eszközpótlást, ducitornát, egészségszűrő programot, úszásoktatást vezettünk be. A sportéletben kiemelkedő feladatokat vállaló sportegyesületekkel kétoldalú együttműködési megállapodást kötöttünk. A "jó tanuló, jó sportoló" és "a XIII. kerület kiváló ifjúsági sportolója" díjak a sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók elismerését szolgálják. Felépült két, minden igényt kielégítő európai színvonalú sportkomplexum.
Harmadrészben: az elmúlt évtizedek statisztikái azt tükrözik, hogy a turizmus a világgazdaság egyik legtartósabban és legdinamikusabban fejlődő ága. Tény, hogy az emberek utazási igényei között felerősödött a sporttevékenységgel kapcsolatos szabadidő eltöltése iránti vágy, amelynek aktív és passzív formái alakultak ki. A statisztikai adatok igazolják, hogy a turisztikai szolgáltatók egyre több sporttal kapcsolatos termékkel jelentek meg a piacokon az év minden időszakában, és ezzel hozzájárultak a szezonális igények kielégítéséhez. A kiemelkedő sportesemények, jó minőségű sportszolgáltatások jelentős turisztikai vonzerőnek számítanak, amelyre szervezett vendégfogadást, tudatos foglalkoztatást lehet megvalósítani. Ugyanígy a sportmozgalom egészségügyi, gazdasági, szociális és további ágazatközi kapcsolatait a kormányzatnak kell elemezni, segíteni és koordinálni.
Negyedrészt: a nemzeti sportstratégia végrehajtásának eredményessége nagymértékben múlik azon, hogy mennyire sikerül a programba bekapcsolni és az együttműködésbe bevonni a média különböző ágait. Nagyon jól tudjuk, hogy a média hatalom, különböző sportprogramok sikeréhez járulhat hozzá, sportágakat, sportrendezvényeket népszerűsíthet. Gondnak tartom az elbulvárosodást, amely a szaklapokra is kiterjed. Sajnos, több a negatív példa, mint a pozitív. Ezt igen nehéz ellensúlyozni. Kulcskérdés tehát, hogy a média szereplőivel megismertessük, elfogadtassuk, és azonosítsuk őket az új sportstratégiával.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti sportstratégia rendszerezetten, a sport minden részterületére kiterjedően taglalja a magyar sport jövőjét meghatározó kérdéseket. Javasolom a tisztelt Országgyűlésnek a sportstratégia elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Egy 2004-ben kelt tanulmány szerint Magyarországon 49 ezer nonprofit szervezet működik, ennek közel fele alapítványi formában. Tevékenységük semmi mással nem pótolható. Felfogásom szerint ténykedésük kereteinek meghatározása, jogi szabályozása példaértékű kell hogy legyen.
A közelmúltban megtapasztalt állapotok alapján teszek fel egy óvatos kérdést. A XIII. kerületi önkormányzat által alapított hat közalapítvány alapító okiratát módosította a képviselő-testület. A Fővárosi Bíróság hármat bejegyzett, hármat elutasított, azonos tartalmú volt az alapító okirat módosítása. Megvizsgáltuk az okokat, és sajnálatos megállapításra jutottunk. A változások átvezetése attól függ, hogy melyik bíróra szignálják ki a bejegyzési kérelem elbírálását. A gyakorlat talán oda vezethető vissza, hogy az adott terület írott joganyaga képtelen betölteni szerepét. A 28 bekezdés, amelyet a Ptk. tartalmaz az alapítványokra, valószínűleg nem alkalmas arra, hogy átfogóan szabályozzon. Állításomat alátámasztja, hogy a jogtárban 200 legfelsőbb bírósági határozat szerepel, amelyek megpróbálják kitölteni a réseket.
A konkrét helyzet még ennél is cifrább. Az egyik legfelsőbb bírósági döntés szerint az alapító a kuratórium tagjai közül egy vagy több tagot felmenthet, mert a gyakorlati élet megköveteli a személyi változásokat. A jogbiztonság megköveteli, hogy ezt a bíróság a nyilvántartáson vezesse át.
A másik, később született legfelsőbb bírósági döntés megállapítja, hogy a kezelő szerv tagjai csak akkor hívhatók vissza, ha tevékenységük veszélyezteti az alapítvány működését. Ég és föld a két megközelítés. Ezért kérdezem a miniszter úrtól, lehet-e úgy kérelmet benyújtani, hogy meglepetések helyett kiszámíthatóság uralkodjon. A jogalkotói munka előkészítése során folyik-e (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) gondolkodás a jelzett ellentmondások megszüntetésére?
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Időről időre megjelenik az illegális színesfémgyűjtőknek nevezett, tevékenységük alapján leginkább tolvajoknak, rongálóknak, életveszélyt előidézőknek minősíthetők káros tevékenysége. Ugye, tudjuk, hogy miről van szó? Egyrészt van a hasznos tevékenységet folytató, a parlagon heverő fémhulladékok gyűjtése, és van a másik ága, az illegális, szándékos rongálás, amely egy szűk üzleti kör érdekét szolgálja, és a törvényt bűncselekmény kategóriává silányítják.
Valljuk be: a tehetetlenségünk miatt egész iparágat építettek fel a színesfémhulladékok kereskedésével, csencselésével foglalkozók. A gyengeségünket jelzi, hogy a rendszerváltás óta meglévő probléma megszüntetése érdekében gyártottunk jogszabályokat, de a végrehajtással, szerényen szólva, senki nem törődött.
Én sem először jelzem ezt a gondot. Korábbi felszólalásomban - ennek apropóját egy súlyos közlekedési baleset adta, amelyet az ellopott, színesfémet tartalmazó vezeték hiánya is elősegített - foglalkoztam e jelenséggel.
(18.20)
Akkor azt a választ kaptam, hogy nagyszerű a jogszabályi háttér, s további szabályozás is várható, de tökéletlen az ellenőrzés és a szankcionálás, valamint túl sok a hatóság, amelyek hatáskörébe tartozik az ügy. Ígérték, hogy a feszítő téma miatt lépéseket tesznek. Jelzem, hogy az illegális hulladékkereskedelem ma is prosperál, sőt talán nem túlzás: virágkorát éli. MÁV-jelzőrendszeri vezetékek tűnnek el, komplett köztéri szobrokat lopnak el, s ki tudja még, miket, amelyek nem részei a híradásoknak.
Itt az idő, tenni kell a megalázó helyzet ellen, ezért miniszterelnök úr napirend előtti hozzászólásához is kapcsolódva kérdezem, mikor lesz végre rend.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Rémtörténeteket lehet mesélni mezőgazdasági locsolóberendezések vagy éppen megépült autópályák korlátjainak az eltűnéséről. Úgy gondolom, ma a közfelháborodás olyan, hogy a drasztikus, a keményebb megoldás felé kell haladni. Én üdvözlöm az összehangolt munkát, mert úgy gondolom, hogy a gazdaszemlélet nagy valószínűséggel segít a megelőzésben. Magyarul: kapjuk össze magunkat!
Köszönöm szépen.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A turizmus a szolgáltatásgazdaság legdinamikusabban fejlődő területe, Magyarországon is az egyik sikerágazat. Az ágazat világpiacán megfigyelhető versenyhelyzet szükségessé teszi, hogy Magyarország és a főváros az eddiginél is versenyképesebb turisztikai kínálattal jelenjen meg a piacon.
A turizmus kapcsán két eseményről kívánok szólni. Az egyik, hogy szándékaink szerint és a számok alapján megállapítható, hogy a belföldi turizmus dinamizálódott. Az év első hét hónapjában még soha ennyi belföldi vendégéjszakát nem regisztráltak a szálláshelyek, mint az idén; ez abszolút rekord. A belföldi vendégforgalom az arányokat tekintve is átvette a meghatározó szerepet. A 2007. év első hét hónap vendégforgalmi adatait tartalmazó jelentés szerint a kereskedelmi szálláshelyek összesen 4 millió 77 ezer vendéget fogadtak, akik több mint 11 millió vendégéjszakát töltöttek az országban. Az előző év azonos időszakához képest a leglendületesebben ismét a welness-szállodákban bővült a vendégek száma, ahol a forgalomnövekedés meghaladta a 14 százalékot. A belföldi vendégforgalmat a tavalyi adatokhoz hasonló növekedés jellemezte. A nominális adatokat is rekord jellemzi. A belföldi éjszakák száma először lépte át az 5,5 milliót. Ez az áttörés a tavalyi évvel együtt, remélem, tendenciát jelent. Ezt bizonyosan segítette az üdülési csekk elterjesztése, a fogyasztói kereslet növelése és a minőségi turizmus fejlődése.
A másik, hasonlóan fontos téma Budapest és a turizmus viszonya. A turizmus fővárosi szegmensében nagyon magas a mérce. Sportoló barátom szokta mondani, hogy az olimpiai bajnokságot másodszor-harmadszor megnyerni mindig nehezebb. Valahogy így van ez ma a fővárosi turizmussal, amely a 2003-2004-2005. években háromszor egymás után produkált kiemelkedő fejlődést, mint Európában senki, és az európai bajnoki növekedés után rendkívül magasra emelt szinten teljesít továbbra is. Sok országnak nem sikerül a magas mércét tartani. A turisztikai nagyhatalmak is megtorpantak.
A múlt heti bejelentés alapján a magyar turizmus idén 500 millió forint többletforráshoz jut, három marketingkampány keretében. Ezek egyike a Budapest-kampány 280 millió forint értékben, amely kereskedelmi szálláshelyek, vendégéjszakák növelését szolgálja, új járatindításhoz kapcsolódóan diszkont légitársaságokkal közös promócióra 120 millió forint értékben kerül felhasználásra, és belföldi utószezoni üdülésre mozgósító forgalomösztönző akció indul 100 millió forint értékben, amely lehetővé teszi a még fel nem használt üdülési csekkek belföldön történő beváltását.
Ezek a befektetések jó helyre kerülnek. Budapest a tavalyi, kimagaslóan jó esztendő eredményét közel azonosan, 97,5 százalékban ismételte meg a vendégszám tekintetében. A főváros lakosainak számánál lényegesen több vendéget fogad. Különösen magas a négy- és ötcsillagos szállodában szobát foglaló vendégek száma. Ez az összes vendég 60 százaléka. Budapesten egyszerre van jelen a magas szintű szolgáltatásokat igénylők és az egyszerűbb szálláslehetőséggel is beérők tábora. A jövő fejlesztéseinél erre is figyelemmel kell lennünk.
Ismerve a 2008. évi fővárosi szállodai fejlesztési, építési terveket, kijelenthetem, hogy az új szállodák változatos igények kielégítésére alkalmasak. Budapesten 15 szálloda építése van folyamatban, ezekből 11 négy-, illetve ötcsillagos lesz, a többi szerényebb igényű turisták elszállásolására alkalmas. Ez a közel másfél ezer megépülő új szállodai szoba Budapesthez méltó fejlesztési volumen. A beindult beruházások igazolják, hogy megőrizzük tőkevonzó képességünket. Budapest ma is versenyképes turisztikailag. Bízom abban, hogy egy esztendő múlva további elégedettséggel tudunk szólni a turizmus világnapján a turizmusunkról.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tóth Károly képviselő kollégámhoz kapcsolódva egy olyan fejezetről kívánok szólni, amely kevésbé kapott hangot ma a Házban, ez az ÖTM fejezetén belül a sportra fordított előirányzat, amely növekszik. Ezt kedvező eredményként ismerhetjük el, hiszen az előirányzat 15 százalékkal, mintegy 1,7 milliárd forinttal növekszik. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet 2008. évi előirányzatán közel 4 milliárd forint támogatásban részesül, ez mintegy 20 százalékkal több, mint a 2007. évi. A részleteket tekintve leginkább az utánpótlás-nevelésre és a versenysport támogatására szánt állami támogatás összege emelkedik. Szakmailag megalapozott döntésnek értékelhető, különös figyelemmel a 2008. évi pekingi nyári olimpiai és paralimpiai játékokra történő felkészülésre. Emelkedik a PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházásokra szánt forrás is.
Nézzük öt elemét részletekben! Először: az olimpiai részvételre 500 millió forint került elkülönítésre a versenysport 2,2 milliárd forint támogatásán felül. A versenysportban fontos elvárás az eredményesség fenntartása és növelése, indokolt tehát az ennek érdekében kidolgozott szövetségi szakmai fejlesztési és felkészülési programok támogatása. A sportolók felkészüléséhez szükséges pénzügyi és infrastrukturális háttér megteremtése, versenyeztetési finanszírozás szolgálja az olimpiai felkészülést. Figyelemmel a kvalifikációs versenyeken való részvételre, még az idei évben plusz 300 millió forint támogatást kaptak a sportági szakszövetségek. Ez az előirányzat fedezi a sport elsődleges színterének a finanszírozását is, amely a sportszervezetek, illetve sportegyesületi műhelyek, szakosztályok feladatai ellátásának támogatását jelenti. E komplex rendszer garantálja a hazánkat képviselő ép és fogyatékos élversenyzők eredményes felkészülését és versenyeztetését.
A korábbi széttördelt sportstruktúra rendezése érdekében minden, a versenysporttal összefüggő előirányzat összevonásra került. Ennek keretében került tervezésre a hazai rendezésű sportvilágesemények támogatása is. Az előirányzat a Magyarországon megrendezésre kerülő jelentős sportesemények kiegészítő támogatásának forrásául szolgál.
Másodszor. Az utánpótlás-nevelés területe is forrásnövekménnyel számolhat. A jövő évi támogatás mértéke 1,064 milliárd forint. Ennél figyelembe kell venni az idei évben biztosított 360 millió forint többlettámogatást, amely a Héraklész Bajnok- és Csillagprogram működtetésére kerül felhasználásra. Ez biztosítja a magas színvonalú edzésprogram megvalósításának a feltételeit. A Sport XXI. programra épülő Héraklész Bajnokprogram jelenleg 21 sportágat foglalkoztat, szükségszerű a programban foglalkoztatott sportágak számának lépcsőzetes felzárkóztatása. A programban a következő szakmai előrelépés az utánpótlás-nevelési centrumok megszervezése és a nevelési műhelyek kijelölése és finanszírozása.
A harmadik ilyen részletkérdés: jelentős növekedés tapasztalható a sportlétesítmények PPP-konstrukcióban történő fejlesztésében. Az előirányzat forrásul szolgál a Sport XXI. létesítményfejlesztési program magántőke bevonását célzó projektjei megvalósításában, amely 15 éves időtartamú szolgáltatásvásárlás keretében valósul meg. Mintegy 914 millió forinttal nő a támogatás, az összes forrásból 37 új sportlétesítmény, 18 tornaterem, 18 tanuszoda és egy sportcsarnok felépítésére kerülhet sor.
Negyedikként említem új elemként a stratégiai és sporttudományi innováció folyamatos működtetésének költségvetési sorát. Itt a nemzeti sport végrehajtásához köthető mintegy 300 millió forintos állami támogatás jelenik meg, ez biztosítja a sporttudomány területén elért eredmények publikálási lehetőségeit, az egyes magyarországi sporttudományi műhelyek, intézetek kutatásait, tehetséges sporttudósok tudományos munkáját, illetve külföldi szakmai tanulmányutak támogatását.
Végül ötödször említem a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet során megjelenő 670 millió forint többlettámogatást, amely módot arra, hogy az olimpiai központokra tervezett műszaki felújításokat el tudják végezni. Ez megfelelő hátteret biztosít az olimpiai csapat felkészítéséhez, szolgálja magyarországi olimpiai központok működtetését, üzemeltetését, biztosítva a verseny- és élsport számára a folyamatos edzésfeltételeket, hazai és nemzetközi világversenyek lebonyolításának lehetőségét.
Összességben tehát ezt a 15 százalékos növekedést, úgy gondolom, komoly eredményként kell értékelni, és kérem azt, hogy támogassuk a sport fejezetét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot írt ki "Esély a pihenésre" elnevezéssel a fogyatékossággal élők részére. Az elmúlt évek hagyományai szerint a pályázat kedvező lehetőséget biztosít a fogyatékossággal élők részére, hogy társadalmi kapcsolataik bővülhessenek, kedvező körülmények között tölthessék el szabadidejüket, és aktív részesévé válhassanak a közösségi életnek.
A pályázati feltételek érthetőek, azon belföldi illetőségű, 18. életévüket betöltött személyek vehetnek részt, akik mozgásszervi, látási, hallási, értelmi vagy halmozott fogyatékossággal élnek, és havi teljes összegű ellátásuk nem haladja meg a nettó 75 ezer forintot. A pályázat célja, kiírása egyértelmű és támogatandó. Ugyanakkor a kiírás mellékletei az elhangzott szóbeli tájékoztatás alapján a gyakorlatban nem teszik lehetővé, hogy a súlyosan mozgáskorlátozottak igénybe vehessék a támogatást. Érthető, hogy kötelezően be kell nyújtani a pályázathoz az Államkincstár vagy az illetékes önkormányzat jegyzője által kiállított határozatot, amely a fogyatékosságot igazolja.
A gyakorlatban a munka dandárját a jegyzők végzik. Szóbeli tájékoztatás alapján viszont azokat a súlyos mozgáskorlátozottakat, akik a jegyzői igazolást nyújtják be, az alapítvány tájékoztatása szerint nem támogatják.
Ezért kérdezem az államtitkár urat, lehet-e támogatni súlyosan mozgássérülteket. Bízom abban, hogy cáfolja információimat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, és számomra megnyugtató, ha így van. A súlyos mozgáskorlátozottak támogatását a 164/1995. számú kormányrendelet szabályozza, és remélem, hogy csak egy információhiány miatt kaptuk azt a tájékoztatást, hogy a végtagsérültek vagy a tömegközlekedést korlátozottan igénybe vevők ezt a támogatást nem kaphatják meg. Remélem azt, hogy a későbbiekben a félreértés eredményeként súlyos mozgáskorlátozottak is érdemben hozzá tudnak jutni ehhez az üdülési támogatáshoz.
Csak jellemző az, hogy azon a településen, amelyet képviselek, mintegy ezer fogyatékos él, közel ugyanilyen létszámú a súlyosan mozgáskorlátozottak aránya is, és közel 50 százaléka az, aki 62 év fölött van; ők is megérdemlik.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban és Babák Mihály részéről.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Vannak olyan törvények, melyek az élet szűkebb keresztmetszetét, s vannak olyan jogszabályok, amelyek sokak mindennapjait is érintik. A társasházak, lakószövetkezetek működési zavarairól sokan tudnának történeteket mesélni, milliók életét, lakhatását, nyugalmát és biztonságát befolyásolja, hogyan képes működni a szervezet. Ezt a működést törvény szabályozza.
A lakóházak többségét közös képviseletet ellátó személyek és szervezetek működtetik, óhatatlanul keletkeznek vitás ügyek. Sokszor más a lakók érdeke, elképzelése a tennivalókról, mint a képviseletnek, a döntési mechanizmus nehézkes. A döntések sokszor elhúzódnak, esetleg megrekednek, marad az elégedetlenkedés, a feljelentősdi. A társasházak lakóközössége eszköztelenül áll a közös képviseletekkel szemben, egyetlen lehetőségük a bíróság. Nem lehet célunk, hogy minden társasházi ügy bírósági döntést igényeljen. Azt sem akarhatjuk, hogy a rendezetlen helyzettel visszaélve a közös képviseletek ellehetetlenítsék életünket. Az sem normális, hogy a társasházakkal, azok üzemeltetőivel kapcsolatban nem létezik nyilvántartás.
Hol kereshetnek a lakóközösségek segítséget, megoldást? Miért nincs felügyeleti szervük e szervezeteknek?
Hallottam, hogy a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal. Hol tartanak az ügy megoldásában? - kérdezem a tisztelt miniszter urat. Továbbra is felügyelet nélkül maradnak a társasházak?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy a panelfelújítási program a kormány népszerű projektje, melyet az érintett lakosság is egyre jobban megismer, illetve felismer. Ezt a tényt a számok is mutatják. Az utolsó, 2008. szeptember 30-án lejárt pályázati kiírás keretében minden eddiginél több pályázat érkezett; lakóközösségek 30 milliárd forint forrásra pályáztak.
Választókerületben is azt tapasztalom, hogy a lakosság egyre jobban érdeklődik e program iránt. Az igény tehát fokozatosan nő. A panelházakban lakó állampolgárok egyre nagyobb hányada ismeri fel a korszerűsítésben rejlő lehetőségeket. A szabályozhatóság és a mérhetőség bevezetésével, külső szigeteléssel az energiafogyasztás csökkenthető. A felújított házak emellett megszépülnek, növelve ezzel az ingatlanok értékét, és csökkentve a lakásfenntartás költségeit.
Mindezekre tekintettel kérdezem a miniszter úrtól: ki lehet-e és hogyan tudják kielégíteni a benyújtott igényeket, folytatódik-e az eredményes panelprogram, indulnak-e a jövő évben is pályázatok?
Várom a miniszter úr megtisztelő válaszát.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm az információkat és megtisztelő válaszát, viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy van egy növekvő lakossági igény és van egy pénzügyi válság, illetve várható a gazdasági válság. Ez nem kedvez a beruházásoknak. Én ösztönzöm önöket és magunkat arra, hogy ezt a pályázati forrást tartsuk meg, másrészt pedig a komplex felújításokra.
Ezért kérdezem a tisztelt miniszter urat, hogy a gazdasági válság hogyan befolyásolja a továbbiakban a program folytatását. Köszönöm szépen, megtisztelő válaszát várva.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szociális törvény értelmében a fővárosban 2007. január 1-jétől a főjegyzőnek kell gondoskodnia a hajléktalanokról. Ennek megfelelően a hajléktalanokkal kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges anyagi forrással is Budapest területén a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik. E törvény azt is kimondja, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni.
Tudjuk, hogy a lakcím egy személy bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének a címe. A hajléktalanok egy jelentős része számára a hajléktalanszálló tartózkodási helyként szerepel, ezért a segélyezést a tartózkodási helyként bejelentett szállás fekvése szerinti kerületi önkormányzatnak kell bonyolítani. Ezért e hajléktalanok ellátása már nem fővárosi önkormányzati feladat lesz, hanem a szálláshelye szerinti illetékes önkormányzaté.
A fentiek miatt azon kerületek, amelyek területén hajléktalanszállás működik, kötelesek szociális ellátásra, annak ellenére, hogy erre forrással a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik. Ezért ezek az önkormányzatok méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülnek. A fentiekre tekintettel kérdezem tehát az államtitkár urat, hogy megfelelőnek tartja-e ezt a szabályozást, vagy egyetért velem, hogy az érintett jogszabály módosítása szükségeltetik.
Köszönöm szépen.
(16.00)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Köszönöm szépen, államtitkár úr. Jóleső gyógypillantása is azt ígérte számomra, hogy remélhetőleg véglegesen tudjuk rendezni ezt a dolgot, és nem az anyagiak útvesztőjében veszik el a dolog, hiszen számunkra minden ember fontos.
Köszönöm szépen.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt néhány évben az új építésű lakóházak esetén elterjedt gyakorlat lett olyan parkolási rendszerek alkalmazása, amely emelőszerkezet segítségével egy beállóhelyen egymás felett több gépjármű tárolására tesz lehetőséget. E szerkezet alkalmazásával a beruházó mentesül az épület alatt egy újabb mélygarázsszint megépítése alól. Tapasztalatom, hogy az építtetők a szerkezetet rövid időre bérbe veszik, és a használatbavételi eljárás idejére elhelyezik az épületben. A lakóház így alkalmas a rendeltetésszerű használatra, a használatbavételi engedély kiadását a hatóság nem tagadhatja meg, de a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően a szerkezetet elszállítják a helyszínről.
Az építési törvény szerint az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie az építmény hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha a használatbavételi engedély megszerzését követő változás következtében az érintett építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó előírásoknak nem felel meg. A biztonságos használhatóság fogalmát az OTÉK szabályozza. Nem megfelelő számú parkoló esetén az épület biztonságosan használható, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti, a hatóságnak nincs joga előírni az épület hiányosságának a megszüntetését. A jogszabályok a jelenleg hatályos szövegtartalommal nem érik el céljukat, a beruházók jogszabálykerülő magatartását nem tudják visszaszorítani.
A fentiekre tekintettel kérdezem államtitkár úrtól, hogy várható-e az OTÉK megváltoztatása annak érdekében, hogy a beruházók ne tudják kijátszani a jogszabályt és az építési hatóságot. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen tisztelt államtitkár úr megtisztelő válaszát. Az életszerűséget figyelembe véve három dolgot ajánlok a figyelmébe. Az első: a lakóházak építtetésére általában építő közösségek, projektcégek alakulnak, amelyek azt követően meg szoktak szűnni. A második: egy százlakásos társasházban ott marad a társasházi közösség, amely közösséget nehéz kötelezni arra, hogy az eredeti állapotot alakítsa ki. A harmadik: általában az építési hatóságot kötelezhetik arra, hogy reparálják a helyzetet, ami egy százlakásos társasház esetében 50 millió forint. Nem biztos, hogy az önkormányzatok a mai állapotukban ezt előre meg tudják finanszírozni.
Javaslom, hogy e témakörben gondolják végig a jogszabály-módosítást. Köszönöm szépen.
(15.40)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A hagyományos energiaforrások árainak emelkedése, a környezetvédelmi szempontok felerősödése, az energiafüggőség csökkenésének igénye miatt az elmúlt években a megújuló energiaforrások az érdeklődés középpontjába kerültek; több száz lakásos társasházak foglalkoznak az előkészítésével.
A megújuló energiaforrások műtárgyai az építési törvény rendelkezése alapján sajátos építményfajtának minősülnek. Jogszabály alapján sajátos építményfajták esetén az általános érvényű építési szabályokon túlmenően speciális, csak erre az építményre jellemző követelményeknek való megfelelésre van szükség.
A megújuló energiaforrások létesítményeinek elhelyezése jelenleg megítélésem szerint nincs szabályozva. Nincs olyan jogszabály, amely ezekre a műtárgyakra műszaki követelményeket állapítana meg. Nem tisztázott, hogy mely hatóság, milyen feltételek alapján jogosult az építési engedély kiadására. További problémaként jelzem, hogy egy kormányrendelet módosításának eredményeként az elsőfokú építési hatóság ez év március 1-jétől nem vesz részt szakhatóságként a sajátos építményfajták telepítésének engedélyezési eljárásában. Az építésügyi hatóságnak ezentúl akkor van hatásköre intézkedni, ha az elhelyezett műtárgy a kiszolgáló vagy a környező épületekben kárt okozott.
Ezekre tekintettel kérem az államtitkár úrtól a választ, hogy a szabályozatlanság megelőzése érdekében a minisztérium egyrészt szükségesnek tartja-e jogszabály kiadását a megújuló energiaforrások létesítményeire vonatkozó építésügyi szabályok meghatározására, másrészt pedig az engedélyező eljárásban milyen szerepet kap az építési hatóság.
Várom az államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Nézzük megint a gyakorlatot! Ezek az építmények általában közterületen épülnek, a közműnyilvántartásban nem szerepelnek; szerintem szerepelniük kellene. A másik ilyen dolog: ezek a házak általában úszótelkesek, valamilyen közterület alatt létesülnek. Harmadrészt pedig: súlyosnak tartom azt, hogy szakhatóságnak nincsen szakhatósági véleményezési jogköre, és általában akkor jelennek meg az önkormányzatnál vagy a minisztériumnál, ha valamilyen károkozás történik.
Javasolom: végig kellene gondolni ennek a problémakörnek a szabályozását, több minisztériumot - az Önkormányzati, a Környezetvédelmi, a Gazdasági Minisztériumot - érintve fontolják meg ennek a szabályozását.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
(15.30)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az önkormányzatok munkavállalói személyi juttatásainak elszámolását a központosított illetményszámfejtés keretében az Államkincstár regionális igazgatóságai látják el. Közép-Magyarországon a jelenlegi gazdasági helyzetre hivatkozva a jegyzéket 2009. áprilistól kinyomtatott formában nem küldik el az önkormányzatok számára, kizárólag elektronikus formában teszik hozzáférhetővé. Az igazgatóság a változtatás indokaként "a felesleges papírfelhasználás" csökkentését jelöli meg, amivel egyet lehet érteni. Az indoklás azonban álláspontom szerint téves, mert a kinyomtatás nem felesleges. Az önkormányzatok kötelesek minden munkavállalónak átadni a jegyzéket.
Az intézkedés nem költségcsökkentést, hanem a nyomtatás költségeinek áthárítását jelenti az önkormányzatokra. Kormányrendelet írja elő, hogy az illetményszámfejtő hely feladata a jegyzék elkészítése. Véleményem szerint az elkészítés fogalmába a bérjegyzékek kinyomtatása is beletartozik. Az elmondottakra tekintettel kérdezem államtitkár urat, hogy jogszerű-e az Államkincstár eljárása, és van-e lehetőség arra, hogy a korábbi gyakorlat valósuljon meg. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szociális törvény kimondja, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni. A tapasztalat szerint sok olyan állampolgár terjeszti elő segélykérelmét, aki nem lakik az adott címen. A visszásságok kötelezően előírt környezettanulmányok során derülnek ki. A hatályos jogszabályi rendelkezések nem egyértelműek a tekintetben, hogy a jegyző hivatalból érvénytelenítheti a lakcímadatot, ha valamely eljárása során megállapítást nyer, hogy a bejelentett lakcím nem valós.
A szabálysértésekről szóló kormányrendelet nem rögzíti kifejezetten, hogy szabálysértést követ el, aki tényleges beköltözés nélkül lakóhelyét vagy tartózkodási helyét jelenti be a települési önkormányzat jegyzőjénél. Tisztázást igényel az a kérdés is, hogy a valótlan lakcím-bejelentkezésekkel összefüggésben indítható-e szabálysértési eljárás lakcím-bejelentési kötelezettség elmulasztása alapján.
A fentiekre tekintettel kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy megfelelőnek tartja-e a jelenlegi szabályozást, és terveznek-e jogszabály-változtatást annak érdekében, hogy a jegyzőnek lehetősége legyen érvénytelenítésre, ezáltal az esetleges visszaélések megszüntetésére.
Köszönöm szépen.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló kormányrendelet módosult. A változás értelmében a súlyosan fogyatékos munkavállalók bértámogatása két feltétel együttes fennállása esetén marad 100 százalékos: egyrészt, ha akkreditált közhasznú szervezet munkáltató munkavállalója, másrészt pedig nem gazdasági tevékenységet végez.
Ez a változás azt eredményezi, hogy az akkreditált közhasznú szervezetek súlyosan fogyatékos munkavállalói az eddigi 100 helyett 75 százalékos támogatás mellett végezhetnek gazdasági tevékenységet. A jogszabály-módosítás fontos szociális funkciót betöltő társadalmi szervezetek működését érzékenyen érinti, bevételeit csökkenti.
Ezekre tekintettel kérdezem nagy tisztelettel a miniszter úrtól, van-e lehetőség a jogszabály megváltoztatására.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2010. évi költségvetés egyik sarokpontja az önkormányzati rendszer finanszírozása. A válság miatti költségvetési szűkítések mellett figyelmet kell fordítanunk arra, hogy miként lehet könnyíteni a helyhatóságok feladatait. Számos olyan lehetőség van, amikor a jogszabályok korszerűsítésével segíteni tudjuk az önkormányzatok feladatellátását.
Egy példa: a szociális területen a szakmai létszámminimum előírásait rendelet tartalmazza. Ebben több szolgáltatás esetében a szakmai létszámkeret meghatározása már idejétmúlt. A technikai fejlődés következtében sok olyan módszer, szolgáltatási forma van az ellátórendszerben, amely lehetővé teszi a gondozói létszám csökkentését. De ugyanilyen példát oktatási területen is tudok mondani. Az étkeztetés szervezése korszerű formában történik, az ételhordót felváltotta az eldobható tálcás rendszer, nincs szükség ételek adagolására, tálalóedényekre, ételhordók tisztán tartására s a többi.
Fentiekre tekintettel kérdezem államtitkár úrtól: van-e lehetőség a vonatkozó jogszabályok módosítására, a minimumlétszámok felülvizsgálatára? Másrészt pedig: tervezi-e a minisztérium, illetve a minisztériumok az önkormányzatra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, hogy a szabályozás korszerűsítésével lehessen segíteni a települések feladatellátását?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása értelmében 2010. január 1-jétől a kafetériarendszer alkalmazása a köztisztviselők vonatkozásában is kötelező lesz. A törvény szerint a köztisztviselők március 1-jéig kötelesek nyilatkozni arról, hogy a kafetéria-rendszeren belül milyen juttatásokat választanak. A munkáltató március 1-jétől tudja adni a béren kívüli juttatásokat.
Ez számos gyakorlati kérdést vet fel. A hatályos adójogszabályok havi maximumösszegeket határoznak meg a kafetéria elemeire vonatkozóan, ezért az első kéthavi juttatás visszamenőleges kifizetése adózási szempontból aggályos. Ebből az következik, hogy a köztisztviselők márciustól decemberig használhatják fel a juttatásokat.
Elképzelhető, hogy a szándék a márciustól februárig tartó kafetériaév? A jogszabályból nem derül ki, hogy melyik a helyes értelmezés. Úgy tűnik, hogy a köztisztviselők a jövő év első két hónapjában nem részesülhetnek béren kívüli juttatásban. Növeli a bizonytalanságot, hogy a módosítás január 1-jén lép hatályba, a végrehajtási jogszabályok még nem jelentek meg.
Fentiekre tekintettel tisztelettel kérdezem államtitkár úrtól, hogy étkezhetnek-e majd étkezési utalvánnyal a köztisztviselők, és mikor jelennek meg a végrehajtási jogszabályok.
Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)