Készült: 2024.09.19.14:24:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

40. ülésnap (2018.11.14.), 74. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:43


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/3293. törvényjavaslatot tárgyaljuk, amelynek során mind az előterjesztő, mind a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka nagyon részletesen előadta ennek a jogszabálynak az indokait, és a részletes szabályokra nagyon alaposan mutatott rá. Én a magam részéről feltétlenül köszönöm ezt a törvényjavaslatot, és a Jobbik frakciója támogatni is fogja. Az más kérdés, visszatérnék egy kicsit arra, hogy miért is ismerte föl a jogalkotó, hogy itt rendezetlen viszonyok vannak: hangsúlyozottan nem azért, mert az elmúlt huszonakárhány évben felelőtlen lett volna az a tárca, amelyik a gazdája ezeknek a kérdéseknek, vagy az a szakma, amelyik a szerzői jogokkal foglalkozik, ne lett volna elég figyelmes. A legalapvetőbb indoka az volt, hogy elkezdtek az építészek és azok özvegyei, örökösei, mindenféle jogutódai pénzt keresni abból, hogy elkezdték felkutatni, hogy az őáltaluk régen a tervezésben való részvételüknek mi lett az azóta levő sorsa, és bizony, meg kell hogy mondjam, kifejezetten ellenszenves volt nagyon sokunk számára és a társadalom jelentős része számára az, hogy elkezdtek igénybejelentéseket benyújtani az ő régi műveik átalakítása, felújítása, újratervezése okán. Nagyon örülök neki, hogy a jogalkotóhoz és a jogalkotást kezdeményezőhöz elkerültek ezek a hírek, és bizonyára, bár erről információim nincsenek, de el tudom képzelni, hogy pár olyan tervezői mű vonatkozásában is előadták igényeiket, amelyek erőteljesen ma is az állam használatában vannak, és közösségi célokat szolgálnak.

Úgy ítélem meg, hogy a részletszabályokról, miután üdvözöljük, nem kell szólnom, de ha már egy ilyen jellegű témát tárgyalunk, ha megengedik képviselőtársaim, egy picit más aspektusból is megközelíteném ezt a kérdést.

Az természetesen nagyon fontos, és látjuk, hogy a világban a szerzői művek felhasználása milyen elképesztő tömegű jogellenességgel kísért akár a zenei művek, írásbeli művek, aztán ma már a számítógépes jelek során előállt művek vonatkozásában. Én magam is azt mondom, hogy aki egyszer egy ilyen önálló művet, amely újdonság, és feltétlenül a társadalom tiszteletét, tetszését eredményezi, és értéke van, azokat minden eszközzel védjük. Az elmúlt időszakban volt egy ilyen törvényjavaslat, amikor egy ilyen kérdést tárgyalunk.

(14.20)

De én az építészet vonatkozásában egy kicsit cizellálnám a kérdést, és hangsúlyozottan nem a Nemzeti Színházról, nem a Művészetek Palotájáról, nem erről az építményről, nem csodálatos nagy művekről, felcsúti stadionról, ami valóban egy elképesztően erős kreativitást, alkotókészséget és alkotóképességet mutat, hanem beszélnék arról, amikor tényleg ilyen egyszerű nyolcszor nyolcas kockaházakról beszélünk. És bizony az elmúlt időszakban, és ezért is volt kénytelen ebben a javaslatban a jogalkotó valamilyenfajta díjszabásrendszert kitalálni és a kamarákat ebbe bevonni, mert amikor az építészeknek nem volt nagyon munkája, akkor elkezdték járni, mondjuk, az elmúlt húsz évben az általuk tervezett és tudomásuk szerint kivitelezett családi házakat, és nézni, hogy történt-e valami átalakulás, és elkezdtek bejelenteni igényeket. Én azt gondolom, hogy ez azért egy teljesen más műfaj. Egyrészről egy magánház, én magam tapasztalom, mert nem egyet építettem már fel, körülbelül 80 százalékban a tulajdonos megrendelő elképzeléseit és körülbelül 20 százalékban az építész hozzáadott alkotó, hangsúlyozom, alkotó elképzeléseit jelenti. És akkor még nem beszéltünk például a kőművesről, aki az eredeti tervhez képest sok, de nem tervmódosítást igénylő újítást tesz bele a műbe, és jön létre akár egy sokkal szebb dolog, mint ami a tervezőasztalon elkészült.

És ma Magyarországon egyébként a jogszabályok adták a lovat az építészek alá. Most nagy valószínűséggel építészek a jövő tíz évben nem fognak ránk szavazni, de annyira most engem ez nem érdekel, sokkal inkább érdekel az, hogy mi a mű, mi a szerzői mű hangsúlyozottan ebben a kérdésben. Hol van az önálló alkotás, alkotóképesség és -készség? És, ami aztán tényleg nagyon fontos, hogy ma már, bizonyára tudják még azok is, akik nem ebben a hivatásban tevékenykednek, hogy számítógépes programok vannak kompletten háztervezésekre, amiket persze meg kell venni, nincs miről beszélni, de nagyjából ma már úgy látom, hogy egy-egy elkészült házterv  és hangsúlyozom: családi házakról és nyaralókról beszélek, tehát kisebb volumenű építkezésekről  alkotója az a szoftverfejlesztő inkább, mint az a mérnök, aki aztán ezeket eladja.

Azért vetettem fel most, ha már úgyis ilyen kérdésről beszélünk, és itt van a minisztérium képviselője, hogy bár nem szeretném, hogy a bokros teendőik között most hirtelen ezt a kérdést vegyék napirendre, de talán nem tolakodok akkor, ha megkérem önöket, hogy az elkövetkezendő, mondjuk, egy évben üljünk már le ezen a területen egy kicsit tevékenykedni. Én úgy érzem, hogy az lenne hangsúlyozottan az ilyen családi házas típusú építkezéseknél a tervezés mint szerzői mű vonatkozásában a fontos  legyen már valami olyasmi , hogy orientáljuk a polgárokat arra, hogy a kifizetett díjakban legyen már meg a szerzői mű végleges ellenértéke. És számtalan olyan szerződést kötöttünk már életünkben, akár szoftverfejlesztőkkel, bár mondjuk, ők szeretik a forráskódokat megtartani, de számtalan olyan területen már kialakultak azok a szerződéses gyakorlatok, hogy ha lehet, akkor ha egyszer valaki egymillió forintot kifizetett egy halál egyszerű kocka családi ház tervére, akkor mondjuk, ha ki akar egy ablakot cserélni tíz év múlva, akkor ne kelljen már neki újra szerzői jogdíjat fizetni, mert az eredeti alkotónak megváltoztatták az elképzelését. Tehát úgy érzem, hogy ez nem annyira a társadalom érdekét szolgálja, és nem is annyira igazságos. Ebben a kérdésben tegyük már meg, hogy legalább konzultáljunk vagy legalább dugjuk össze a fejünket, és hátha pont azért, hogy elkerüljük a jövőben az ilyen helyzeteket, megoldásokat találjunk.

Annak rendkívüli módon örülök, hogy ez a jogszabály végre, egyrészről a rendszerváltás előtt keletkezett állami tulajdonban volt épületek és állami tulajdonban volt tervezővállalatok tervezőinek sorsát ebben a kérdésben rendezi, de gyakorlatilag a társadalommal szemben keletkezett ilyenfajta igények fókuszáltak arra, hogy esetlegesen itt valamifajta hiányosság van. Azok a régi épületek, amelyeket újrahasznosítottak, átterveztek, funkciókat változtattak, gondolom én, okozták ezeket a jogi problémákat, amelyek itt kivetülnek ebből a javaslatból. Az egyszerű tervezés szintjén is találjunk ki valamit, hogy a polgárok ne legyenek ebben a kérdésben ennyire kiszolgáltatva, és természetesen a Jobbik frakciója erre a törvényjavaslatra igennel fog szavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai