Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat egy salátatörvény, amely több olyan jogszabályt módosít, amely az állami vagyonnal és az önkormányzati vagyonnal van összefüggésben. Úgy gondoltam, amikor áttekintettem ezt a törvényjavaslatot, hogy három kiemelt módosításra szeretném felhívni a figyelmet, illetve kérdéseket szeretnék feltenni. Az egyik, az állami vagyonról szóló törvény módosításánál egy új 22. § kerül bevezetésre, és ezzel gyakorlatilag törlik az állam helytállását abban az esetben, hogyha az MNV Zrt. kártérítési, megtérítési, rábízott vagyon hasznosításával összefüggő kötelezettség tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet ezek megvalósítására. Eddig a 22. § az állami helytállást biztosította. Én az új 22. §-ban ezt nem látom, és én ezt aggályosnak tartom, hiszen az államnak az MNV Zrt. tekintetében a helytállást biztosítania kellene.

A másik: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozásában, ahogy az államtitkári expozéban is a fideszes vezérszónoknál Hadházy képviselőtársam is elmondta, az ingyenes átruházást a képviselő-testület kizárólagos minősített többségű hozzájárulásához köti, és kiterjeszti ezt a lehetőséget az önkormányzati vagyon egyházi, valamint civil szervezetek, közhasznú civil szervezetek számára történő átadására. Ezek a vagyontárgyak, én úgy képzelem el, és ez probléma is volt, hogy eddig más helyi önkormányzatnak vagy az államnak biztosíthatta az ingyenes vagyonátadást a helyi önkormányzat, és ezzel voltak is problémák, hiszen ha például lecserélte az önkormányzat a számítógépet, és szerette volna ezeket a még használható számítógépeket, mondjuk, egy iskolai alapítványnak átadni, eddig erre ingyenesen a jogszabály nem biztosított lehetőséget. Ez egy előremozdulás. De a nemzeti vagyonról szóló jogszabály szerint nemcsak ezekről a dolgokról van szó, hanem például társasági részesedések is a nemzeti vagyon részei. Vagy például olyan nagy értékű ingatlanok is lehetnek az önkormányzat vagyonában, amelyeket ezzel a jogszabállyal, tudom, hogy minősített többség kell hozzá, de lássuk be, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol ezeket egy tollvonással meg lehet oldani.

Bennem ezek a társasági részesedések fogalmazódtak meg gondolatként. Ha hozhatok egy siófoki példát, a Balatoni Hajózási Zrt. jelenleg teljes mértékben önkormányzati tulajdonban van, sok milliárdos tulajdonosi részesedése, közel kétmilliárdos vagyona van ebben Siófoknak. Tehát jelen felhatalmazás alapján akár előfordulhatna az is, hogy ezt a tulajdonosi részesedést adják…

Tudom, államtitkár úr is azt mondta, hogy természetesen az önkormányzatnak a feladatai nem csorbulhatnak, de kérdezem én, hogy mikor… Tehát bennem egy nagy kérdőjelet tesz ez a társasági részesedéseknek az esetleges megnyitása, hiszen ezeket is át lehetne adni akár egyháznak, akár közhasznú civil szervezetnek.

Ezen túlmenően a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása, és nem is emlékszem, hogy akár államtitkár úr vagy Hadházy képviselőtársam kitért volna rá, hogy a törvénynek még a hatálybalépésekor egy egyéves haladékot fogalmaztak meg pont az átláthatóság biztosítása érdekében, hogy 2012. január 1jén fennálló szerződések esetében ezt az átláthatóságot biztosítani kell. És ott az eredeti, tehát a jelenleg még hatályban lévő törvényben ezt úgy fogalmazták meg, hogy jogkövetkezményeket kell majd alkalmazni. A kérdésem az, hogy eddig ez bent volt, hogy jogkövetkezményeket kell alkalmazni, és akkor ezt eddig nem tették meg, vagy ezzel mi történt, vagy melyik jogszabály határozta meg, hogy milyen jogkövetkezmények lesznek alkalmazandóak. Mert most azért bennem van egy nagy kérdőjel, hogy ezek után, tudom, hogy 2019. július 1-jéig adnának egy féléves haladékot ennek az átláthatóságnak a biztosítására, és amennyiben ez nem történik meg, akkor azonnali felmondás és mindenféle kártalanítás nélküli felmondás… De eltelt hat év, akkor eddig nem történtek meg ezeknek az ellenőrzései? Miért nem történtek meg? Miért hagyták, hogy ez eddig elhúzódjon? És ha ezek így bekövetkeznek, akkor számoltak-e ezekkel a következményekkel, hogy esetleg olyan szerződéseket mondanak fel, amelyek ebben az elmúlt hat évben sem voltak teljesen jogszerűek?

Én erre szeretném kérni államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen.