Felszólalás adatai

TELLÉR GYULA, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. A kulturális és sajtóbizottság november 28-ai ülésén tárgyalta az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetéséről szóló imént említett törvényjavaslatot, és mint ahogy azt a bizottság előttem szóló elnöke imént már elmondta, szavazott, méghozzá úgy, hogy a többség 10 szavazattal alkalmasnak találta ezt a törvényjavaslatot az általános vitára, a kisebbség pedig 9 szavazattal nem tartotta általános vitára alkalmasnak.

A nemmel szavazók szavazatukat a következő érvekkel indokolták meg. Először: ismeretes, hogy a hatályos médiatörvény szerinti finanszírozás az ORTT feladatainak ellátására nem elégséges. Ezért évek óta az a gyakorlat alakult ki, hogy az ORTT költségvetése jelentős összegeket csoportosít át a saját feladatainak fedezésére a Műsorszolgáltatási Alapnak a médiatörvény által más célra rendelt összegeiből. Elfogadhatatlan a kisebbségi vélemény megfogalmazói számára, hogy sem a törvény indokolása, sem a korábbi zárszámadások nem indokolják meg kellő súllyal az átcsoportosításnak végül is megvalósítható konkrét formáinak a szükségességét.

Másodszor: a törvényjavaslat az átcsoportosításra úgy hatalmazza fel az ORTT-t, hogy semmilyen időbeli, összegbeli, felhasználásbeli korlátot vagy egyéb feltételt nem rendel ehhez az átcsoportosításhoz. Így elvileg az ORTT saját mérlegelésén alapul az átcsoportosítás tényleges nagysága és felhasználása. Ez egyébként - mint azt a tavalyi ÁSZ-vizsgálat is leszögezte - az évek során 9 milliárd forint körüli alaphiányt eredményezett a Műsorszolgáltatási Alapnál. Az ismert feltételek miatt az ORTT nincs abban a helyzetben, hogy ezt az összeget valaha is visszapótolja.

Harmadszor: ez az összeg egyebek között a műsortámogatást rövidítette meg. Egyebek közt a közszolgálati műsorok támogatását, ami külön is elfogadhatatlan.

Negyedszer: tudvalevő, hogy az ORTT a saját alaphiányához az évek során több ízben maga is erőteljesen hozzájárult. Milliárdos nagyságrendű bevételkiesést jelentett a Műsorszolgáltatási Alapnál a Danubius Rádió és a Sláger Rádió műsorszolgáltatási díjának részbeni elengedése egy-egy milliárd forint összegben. Hasonló nagyságrendű bevételkiesést jelent a két nagy kereskedelmi televízió változatlan feltételekkel való szerződéshosszabbítása 2005 nyarán. Miközben a reklámpiac évről évre jelentősen bővül, és ezeken a piacokon a két nagy kereskedelmi televízió gyakorlatilag monopolhelyzetet élvez, az általuk az államnak fizetendő összeg az elkövetkezendő öt évre változatlan marad. Mindez a bevételkiesésen keresztül és a hiány állami forrásokból való pótlásán keresztül jelentős jövedelemátcsoportosítást jelent egyrészt a kereskedelmi médiumok között, másrészt, ami igazán elfogadhatatlan, állami forrásokból is a kereskedelmi médiumok javára.

Ötödször: az imént felsorolt tartalmi indokok mellett súlyos formai indok, hogy a törvényjavaslat a hatályos médiatörvény finanszírozására vonatkozó kétharmados szabályait feles törvénnyel írja felül. Ez a helyzet különösen elfogadhatatlan. Az elnök úr, már tudniillik a kulturális és sajtóbizottság elnöke az imént idézte azt a vitát is, amelyik e körül a kérdés körül kibontakozott.

A vita lényege, ha jól fogtam fel, az volt, hogy miután az ORTT-nek mindenféleképpen működnie kell, álságos dolog, vagy nem sportszerű, mondhatjuk így is, nem sportszerű dolog, hogy az ellenzék úgy tesz, mintha alkalmatlan volna a törvény a vitára, és ezzel tulajdonképpen olyan helyzetet idéz elő, hogy akkor ne legyen költségvetése vagy nem lesz költségvetése az Országos Rádió és Televízió Testületnek.

Ezzel szemben a kisebbségi álláspont a következő. Nem végzet, hogy az Országos Rádió és Televízió Testületnek a költségvetése ebben a formában készüljön el. És azt gondolom, talán az sem teljesen sportszerű, ha azoknak a problémáknak a kiküszöbölését, amelyekről itt az előbb szó volt, és ami miatt a kisebbség nem fogadta el a törvényt, ezt a kisebbség oldja meg, a kisebbség hozzon létre egy működőképes finanszírozási rendszert, a kisebbség fogadtassa el ezt kétharmados törvényként az Országgyűléssel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), vagy a kisebbség hátráljon meg ebben az esetben, és törődjön bele abba, hogy a médiatörvény olyan, amilyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), meg az ORTT finanszírozása olyan, amilyen.

Elfogadhatatlan volt ez az érvelés is a kisebbség számára. Elutasítjuk azt, hogy ez általános vitára alkalmas lenne.

(19.30)