Felszólalás adatai

Én magam ugyan nem vagyok ennyire borúlátó, de ha elfogadnám a jóslatot, hogy van még ezer évünk a Földön, az még túl sok idő lenne arra, hogy ne törődjünk azzal, hogyan bánunk a környezetünkkel, magával a Földdel. Ha mindennek vége is lenne a következő ezredfordulón, akkor sem mindegy, hogy addig is milyen életminőséget akarunk biztosítani magunknak. Ez nekünk, magyaroknak sem mindegy; egyáltalán nem az.

Április 22-én - vagyis a mai napon - évről évre világszerte megünnepeljük a Föld napját. Ma mintegy egymilliárd ember vesz részt egyébként különböző, a Föld megmentésével kapcsolatos akciókban. Maga a mozgalom 1970-ben indult, mégpedig az USA-ban, ami fontos változásokat hozott: Nixon akkori elnök megalakította az első környezetvédelmi minisztériumot, törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és 25 millió embert sikerült egy kampány révén rávenniük, bevonniuk abba, hogy az ökológiailag fenntarthatóbb életvitel mennyire fontos.

Magyarországon 1990 óta ünnepeljük ezt a napot, és az idén is számos helyi kezdeményezésű programot találunk. A "TeSzedd!"-mozgalom révén országszerte tisztítják az emberek a saját környezetüket a szeméttől; van, ahol virágpalántákat ültetnek. Az iskolák különböző környezetvédelmi vetélkedőket szerveznek a gyerekeknek, hogy a környezetünk megóvása egyáltalán téma legyen. Aki szombaton járt Budapesten, biciklisek ezreivel találkozhatott a Critical Mass rendezvényen, a főváros és közműcégei pedig önkéntesekkel Guinness-rekordot állítottak fel több mint tízezer tő árvácska elültetésével a Városligetben. Ezek csak példák a számos kezdeményezésből, amelyeknek célja a figyelemfelkeltés és a szemléletformálás.

Itt szeretném önkritikusan megjegyezni, nem éppen szívmelengető látvány épp a Föld napján az, ahogy ma bejöttünk a Parlamentbe, és láttuk, hogy szinte az összes, talán az összes fát kivágták. (Taps a Jobbik, valamint a függetlenek padsoraiban. - Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) Tudom jól, hogy amikor majd ez a szép tér megújul, és készen lesz, akkor ezeknek a fáknak a többszörösét fogjuk ide visszaültetni, köztük rengeteg őshonos magyar fajtát is, és az autóforgalom gyakorlatilag megszűnik, de akkor sem tudom elhallgatni, hogy ez nem egy szép látvány.

Szeretnék kiemelni egy eseményt a Föld napjához kapcsolódó hazai ünnepségek közül, mégpedig azt, hogy a múlt héten csütörtökön Fazekas Sándor miniszter úr hivatalosan is átadta a Körös-éri tájvédelmi körzetet, amelyet idén január 1-jétől egy rendelettel védetté minősített. Ez hazánk egyik déli csücskét érinti egyébként, Kelebia, Öttömös, Ásotthalom és Mórahalom környékét. Jelentősége abban áll, hogy a tájvédelmi körzet különleges növény- és állatfajoknak ad otthont, olyanoknak is, amelyek a világon csak a Kárpát-medencében találhatók meg. Ha ezeket mi nem őriznénk meg gondosan, a kipusztulás fenyegetné őket.

Talán laikusok számára nem annyira egyértelmű, mint nekünk, környezetüggyel foglalkozó politikusoknak és szakembereknek, hogy ma a természetvédelemnek a legnagyobb kihívást és feladatot a biológiai sokféleség fenntartása jelenti. Ha kipusztul egy faj, mi, emberek általában nem is tulajdonítunk neki nagy jelentőséget, mert lehet, hogy életünkben sosem láttunk ilyen fajt, nem is tudunk róla, hogy létezett, viszont amikor ez megtörténik, az azt jelenti, hogy azok a természeti rendszerek, amelyekben jelen voltak ezek a fajok, megsérülnek, és valahogy a természet reagál erre, kompenzálnia kell ezt, ami legtöbbször már az emberek kárára történik. Ezért gyakorlati, kézzelfogható jelentősége van annak, hogy ezen a tájvédelmi területen különleges fajokat védünk meg a kipusztulástól.

Összefoglalva tehát: felszólalásommal szerettem volna megemlékezni a Föld napjáról, kiemelve egy fontos eredményt a közelmúltból, és felhívnám a figyelmet, hogy a Föld-napi rendezvények még az elkövetkező napokban is tartanak, úgyhogy van még lehetőség a csatlakozásra.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)