Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először muszáj Hollik István képviselőtársam hozzászólására reagálni. A hozzászólásából az derült ki, hogy nagyon jól ismeri Soros Györgyöt. Nyilván tanulmányozta, hogy Soros György korábban hogyan támogatta a Fideszt. Viszont az is kiderült a hozzászólásából, hogy egyáltalán nem ismeri a civil mozgalmat, a civil szervezeteket.

Hollik képviselőtársam és Gulyás képviselő úr is azt mondta, hogy ennek a törvénynek az a célja, hogy az átláthatóságot növelje a civil szervezetek részéről. Ezen akkor lehetne elgondolkodni, ha ez lenne az első támadás a civil mozgalom, a civil szervezetek ellen. De a Fidesz kormányzása idején ez már a harmadik súlyos beavatkozás és támadás a civil szervezetek ellen.

Ez a mostani, a legutóbbi azért a legsúlyosabb, mert nemcsak ellenséget akar képezni a civil szervezetekből, hanem gyakorlatilag erkölcsileg is meg akarja őket semmisíteni, ugyanis azok a civilek, amelyek 7,2 millió forintnál nagyobb összegű külföldi támogatásban részesülnek, Németh Szilárd szavaival ügynökszervezetek.

Márpedig tudjuk, hogy az ügynökszervezetek ártanak a hazánknak, ezért nincs rájuk szükség, el kell őket törölni. Én nem az oroszországi, nem az azerbajdzsáni, nem a törökországi viszonyokhoz akarom ezt a helyzetet hasonlítani, hanem időben egy kicsit visszább megyek, és igenis, nagyon sok hasonlóság található a kádári időszakhoz képest. A ’80-as évek közepén, a pártállam utolsó szakaszában a politika szintjén valami hasonló történt a civilek ellehetetlenítése érdekében.

A politika direkt módon avatkozott be a civil szervezetek életébe. Talán jó néhányan tudják, hogy a ’80-as évek közepén kezdte a környezet- és természetvédő mozgalom szárnyait bontogatni, és ebben az időszakban jelentek meg a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozásnak a csírái. Az akkori pártállam vezetői féltek a civil kezdeményezésektől, a rendszerváltóvá erősödött Duna-moz­galom­tól, ezért szabályosan üldözni kezdték azokat a civileket, akik fel mertek lépni a bős-nagymarosi vízlépcső ellen. A politika legmagasabb szintjén tiltották meg, hogy országos környezet- és természetvédelmi szervezet létrejöhessen, és vegzálták azokat a személyeket, akik hittek abban, hogy a vízlépcső megépítése komoly természetvédelmi károkat okoz.

(11.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom elhessegetni magamtól azt a gondolatot, hogy a kormány talán attól fél, hogy a civil mozgalom fogja őt megbuktatni. Merthogy a kormány elment a falig a választójogi törvény testreszabásával, és azt hiszik, hogy az ellenzéki pártok a kormányváltásban nem tudnak erőt felmutatni.

Tisztelt Ház! És most nézzük meg, hogy mit rom­bolt le a kormány az elmúlt hét évben! A rendszerváltás utáni időszakban a hazai civil szféra gyors fej­lődésnek indult. Egyaránt voltak külföldi és hazai for­rások a civil projektekre. Jómagam a környezet- és természetvédő mozgalom fejlődését éltem meg, ami rövid időn belül Közép-Kelet-Európa egyik, talán legjelentősebb mozgalmává nőtte ki magát. De ko­moly teljesítményről lehet beszámolni mind a szo­ciális, mind az egészségügyi szférában is, de a kulturális, faluvédő, vidékfejlesztési szervezetek is elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki. A tényekhez tar­tozik, hogy ebben az időszakban amerikai alapítványok is jelentős forrásokkal támogatták a hazai civil szférát, de ez az idő előrehaladtával, és ahogyan a kormányzati támogatások növekedtek, úgy csökkent: elenyészővé vált az amerikai támogatás.

A nagyobb hazai civil szervezetek a ’90-es évek végére kiépítették a kapcsolataikat az európai civil ernyőszervezetekkel, így több lábra álltak. Ugyancsak ebben az időszakban, hasonlóan más országokhoz a kormány lehetővé tette a civil szervezetek számára, hogy forrásátadással együtt állami feladatokat vállaljanak át. Ezzel mindenki jól járt, mert megvalósulhattak olyan feladatok, amelyeket az állam nem tudott végrehajtani. Számos ilyen feladat volt a szociális, az egészségügyi, oktatási szférában, de a környezet- és természetvédelem területén is. Még a Fidesz első kormányzati ciklusában is ez a gyakorlat működött. De valami történt a Fidesszel (Kunhalmi Ágnes: Megrészegültek.), és a 2010-es hatalomra jutásukkal valami nagyon megváltozott.

Mint ahogyan a bevezetőmben említettem, a civiltörvény mostani módosítása a Fidesz civilek elleni fellépésének nem az első, hanem a harmadik fokozata. Az első fokozatban 2010 után a támogatások megvonása kezdődött el, és az úgynevezett saját civil szervezetek létrehozása. A Nemzeti Civil Alapot teljesen megszállta a kormány, Fidesz-közeliekkel feltöltötte. A független civil szervezetek támogatása radikálisan csökkenni kezdett. Ugyancsak folyamatosan csökkentek a szakminisztériumoknál korábban létrehozott civil szervezetek tevékenységének támogatására fordítható keretösszegek is.

A hazai források a megelőző két évtizedhez képest a töredékére csökkentek. És ez természetesen nem maradt hatás nélkül. Először a civilek elkezdték felélni a tartalékaikat, majd elkezdődtek a személyi és a szervezeti leépítések. Ismerek olyan, vidékfejlesztéssel, helyi fenntarthatósággal foglalkozó civil szervezeteket, amelyek korábban képzési központok infrastrukturális hátterének a megnyerésére nyertek el EU-s és hazai támogatásokat, és most ott tartanak, hogy nem tudják őket működtetni, mert nincs rá forrásuk. Van olyan szervezet is, amely már rákényszerült arra, hogy elárverezzék az oktatóközpontjukat ‑ de a kormánynak ők nem fontosak.

A hazai források elapadása után nagy segítséget nyújtott a civileknek a fennmaradáshoz a svájci és a norvég támogatási alap, valamint néhány amerikai és nyugat-európai alapítvány nem túl nagy összegű támogatása. A hazai pénzek megvonása után a kormány nekilátott a külföldi támogatások megszüntetéséhez is.

Ennek a példája volt az Ökotárs elleni kormányzati fellépés, ami példa nélküli volt a rendszerváltó Magyarországon. A Norvég Alapot egyszerűen a kormány le akarta nyúlni a civilektől. Arra pedig nem mondhatta a kormány, hogy Soros meg akarja venni a hazai civileket. A nemzetközi és a hazai tiltakozásnak köszönhetően ebbe beletört a kormány bicskája.

De a kormány nem nyugszik, és most már a megbélyegzésnél tart. Tegnap a CEU, ma a civilek ‑ és holnap ki kerül sorra? (Dr. Szél Bernadett és Demeter Márta tapsol. ‑ Taps az MSZP soraiból.)