Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselő­cso­port­ja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisz­telt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az előterjesztőként felszólaló Gulyás Gergely kép­viselőtársam is mondta, hogy nem fogja kihasz­nál­ni a rendelkezésre álló 30 percet, jómagam sem, hiszen nem egy bonyolult törvényről van szó, mind­össze nyolc szakaszból áll, azt hiszem, egyértelmű és világos.

A Fidesz-frakció támogatja a benyújtott tör­vény­javaslatot, mert az egyértelműen a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát szolgálja. 2011-ben fogadott el az egyesülési jogról, közhasznú jog­állásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támo­gatásáról szóló sarkalatos törvényt az Ország­gyű­lés.

Akkor is elismertük, hogy az emberek önkén­tes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlő­dé­séhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához. Az egye­sü­lé­si szabadság érvényesülése, valamint a civil szer­ve­ze­tek működési alapjainak megteremtése, társa­dal­mi­lag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elis­merése, közérdekű, illetve közhasznú tevé­keny­sé­gük támogatása alapvető érdekünk.

Az akkor lefektetett szabályok megfelelő jog­szabályi környezetet teremtettek a civil szervezetek hatékony működéséhez. A javító szándékú gyakorlati észrevételek alapján ma már mondhatjuk: a civil­nyíl­ván­tartás és -bejegyzés rugalmasabban és gyor­sab­ban működik az elmúlt évihez képest. Ahogy a teg­napi napon képviselőtársam kérdésére elhangzott, 2010 óta folyamatosan nőtt, összegszerűen 140-ről 202 milliárd forintra a civil szervezetek éves tá­mo­ga­tása. Az ellenzéki részről persze egyszerűbb csak a Nemzeti Együttműködési Alap egyébként nem cse­kély forráselosztását kiemelni, mint egészben be­mu­tatni a folyamatokat.

A civil szektorban a képlet egyébként nem egy­szerű. Az Amerikai Egyesült Államokban már 1938‑ban felismerték, hogy bizonyos szervezetek külföldi érdekeket képviselnek, ezért megalkották az úgy­nevezett Foreign Agents Registration Actet, le­egy­szerűsítve: a FARA-törvényt, amely regiszt­rá­ció­hoz köti a külföldi megbízókkal rendelkező szer­ve­ze­tek képviselőit.

Talán nem véletlen, hogy azon érdekcsoportok, akik a civil társadalom szerveződéseit igyekeznek fel­használni politikai célokra, az amerikai világból érkeznek.

(10.40)

Ahogyan azt a törvényjavaslat általános indoklása is fogalmazza, a különböző jogcímeken juttatott támogatások közvetlenül vagy áttételesen alkalmasak lehetnek a civil szervezetek befolyásolására, akár oly mértékben is, hogy az a civil szervezet alapvető céljait és érdekeit átalakítja. Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében.

Ezekre a folyamatokra az USA-t követően számos ország törvényhozása reagált. Nemzetközi összehasonlításban a külföldi szervezetekkel kapcsolatos legszigorúbb jogi szabályozást az izraeli parlament, a kneszet fogadta el idén, amikor megalkotta a civil szervezetek külföldi finanszírozásának bejelentési kötelezettségéről szóló átláthatósági törvényt. A törvény szerint a költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézmények által biztosított pénzforrásokból fedező civil szervezeteknek nemcsak az állam felé kell beszámolniuk tevékenységükről, hanem minden nyilvános okmányukban és hirdetésükben is, nyomtatott formában és az interneten egyaránt, jelezniük kell, hogy külföldről kaptak pénzügyi támogatást. Az izraeli törvény előterjesztői azzal indokolták a törvény megalkotását, hogy a civil szervezeteket azért finanszírozzák főleg európai kormányzatok, hogy ezáltal szóljanak bele Izrael belügyeibe, és az emberi jogok hangoztatásának ürügyén idegen érdekeket képviseljenek.

Tisztelt Ház! Tekintettel a nemzetközi példákra, a magyar törvényhozás már abban a szerencsés helyzetben van, hogy figyelembe tudja venni például a Velencei Bizottság kialakított követelményrendszerét. A nagy tekintélyű bírói testület egyértelműen leszögezte, hogy a külföldi forrásból finanszírozott NGO-k átláthatósága legitim cél lehet, ugyanakkor megbélyegzés körébe tartozik az, ha egyes szervezeteket azzal az indokkal emel ki a jogalkotó, hogy politikai tevékenységet végeznek. Az arányosságot biztosítja, ha a szabályozás pontosan rögzített minimális összeghez, illetve minimális időszakhoz köti a külföldi támogatásban részesülést. Úgy gondolom, az előterjesztők teljes mértékben figyelembe vették a megfogalmazott ajánlásokat, így a beterjesztett javaslat nemcsak az alkotmányossági követelményeknek felel meg, hanem nemzetközi összehasonlításban is megfelel a kívánalmaknak.

Az ellenzéki pártok részéről természetes az indokolatlan hisztériakeltés, a baloldali pártoktól nem is számítottunk másra, hiszen politikai céljaik szorosan egybevágnak vagy teljesen átfedésben vannak a külföldi érdekekkel. Napjaink legfontosabb társadalmi problémája a migránskérdés, amelyben teljesen egy platformra helyezkednek a Soros-féle szervezetekkel.

Nagy kérdés viszont, hogy a magát nemzeti érzelműnek tartott Jobbik az Alaptörvény módosításának leszavazása után ismét elárulja a szavazóit, és újra a migránspártiak oldalára áll. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy 2016 júniusában még ők adtak be határozati javaslatot, amely lényegesen szigorúbb feltételeket támasztott volna a civil szervezetek külföldi bevételeinek nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatosan. A Jobbik 2016 nyarán még valamennyi civil szervezetet, akik egymillió forint támogatást kaptak egy naptári éven belül külföldről, külföldi ügynökszervezetként bélyegzett volna meg. Habár az átláthatósági törvényjavaslatunkat tartották elfogadhatatlannak az ötpárti egyeztetést követően, és nem restek riogatni külhoni szervezeteinket sem, a szavazásnál kiderül, hogy mennyit fordult velük a világ nem egészen egy év alatt.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a benyújtott törvényjavaslat nem hoz létre új eljárást, elkülönített nyilvántartást, nem okoz aránytalan többletterhet a civil szervezetek számára, ugyanakkor széles körű garanciális szabályok érvényesülnek, úgy is mint a fokozatosság és az arányosság. Magyarország nemzeti és nemzetbiztonsági érdeke az átláthatóság garantálása a civil szervezetek esetén is, amely törekvés egyben szuverenitásunk egyik biztosítéka.

Kérem a tisztelt képviselőházat, hogy támogassa a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)