Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (A mikrofonját igazgatja.) Elnézést kérek, gubanc!

ELNÖK: Oldja meg a problémáját, képviselő úr, hogy felszólalhasson! Mit tetszik művelni?

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Összegubancolódott a zsinór, elnök úr. (Dr. Staudt Gábor: Nem számított rá, hogy fel kell szólalni!)

ELNÖK: Négy és negyed órás csúszásban nagy türelemmel várjuk, amíg megoldja ezt a gubancproblémáját a képviselő úr. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Köszönöm a türelmet, elnök úr. Szeretném bejelenteni, hogy lényegesen rövidebb lesz a hozzászólásom, mint Józsa képviselő úr elmúlt, összesen egyórás hozzászólása.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja. A törvényjavaslat két törvény 2018. január 1-jei hatálybalépése miatt került a törvényhozás napirendjére, mégpedig a két elfogadott törvény: az egyik az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a másik pedig a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény.

(18.00)

Tehát mindkét törvényünk 2018. január 1-jével újítja meg a közigazgatási eljárást, mind annak államigazgatási szintjén, mind pedig bírósági szintjén. Ehhez kapcsolódik a most benyújtott törvényjavaslat, amely jórészt, sőt döntően technikai módosításokat tartalmaz. Ahogyan az általános indoklás is tartalmazza, a 2018. január 1-jéig hatályba lépő közigazgatási perjogi tárgyú, illetve hatósági eljárásjogi tárgyú jogszabályokat hozzá kell igazítani a hatósági eljárásjog és a közigazgatási perjog új szabályozási rendszeréhez, és ez a törvénytervezet a törvényi szinten szükséges módosításokat tartalmazza. Tehát mindazokat a törvényeket módosítja az előttünk fekvő javaslat, amely törvények a két eljárási kódexhez kapcsolódnak.

Én figyelmesen hallgattam az államtitkár úr expozéját, amely tartalmazta mindazokat a módosításokat és mindazokat az irányokat, amelyek az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján módosulnának, én csak néhány újításra szeretném felhívni a figyelmet.

A kodifikáció elvi alapvetései többek között, hogy a bürokráciacsökkentés eddig elért eredményét a kormány és a törvényhozás tartsa fenn továbbra is. Másrészt, hogy az általános közigazgatási rendtartás igazán kivételesen enged csak eltéréseket a közigazgatási rendtartás főszabályai alól. Ezt is fenn kívánja tartani továbbra is a javaslat, azaz minél ritkább legyen a közigazgatási rendtartástól az eltérés.

Továbbá az ügyintézési határidők csak minimális emelése, minimális meghosszabbítása lehetséges, összesen legfeljebb a határidő egynegyedével módosulhat vagy egynegyedével hosszabbítható meg. Általános szabállyá tette a közigazgatási rendtartás a bírósághoz való fordulás lehetőségét, ezért a fellebbezés lehetőségét viszonylag ritkán tartalmazza az általános közigazgatási rendtartás, mivel ez kiüresítené a közigazgatási bíróság megerősítését.

Én is szeretném kiemelni a terminológiai változásokat. Azt gondolom, hogy ezek a terminológiai változások majd nemcsak a joggyakorlatnak, hanem nyilván a jogi oktatásnak is alapvető kulcskérdései lesznek. A terminológiai változásokat átvezeti ez a javaslat, elvégzi ezt az átvezetést, jogerő helyett véglegességnek nevezzük a határozat ilyen állapotát, bírósági felülvizsgálat helyett közigazgatási pernek fogjuk nevezni, fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság helyett azonnali végrehajthatóságnak kell nevezni a határozat ilyen formáját, és az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás helyett visszautasítás fogalmát vezeti be az általános közigazgatási rendtartás.

A szükséges módosítások másik nagy csoportja a közigazgatási perrendtartás miatti módosítások. Ezeknek egy jelentős része szintén technikai jellegű, valamint deregulációt tartalmaz, és a legfontosabb tartalmi módosítások pedig a következők: ahogy az előbb is említettem, a közigazgatási perrendtartás általánosságban biztosítja a közigazgatási tevékenységgel szembeni bírósághoz fordulás lehetőségét. Ez egy nagyon jelentős változás, nemcsak szemléletbeli, hanem gyakorlati jelentősége is van. Tehát a közigazgatási tevékenység a magyar jogállamban a bíróság teljes kontrollja alatt zajlik, és teljes bírósági ellenőrzés mellett tevékenykednek a közigazgatási szervek. Ezért nem szükséges külön a bírói út megnyitásáról rendelkezni az egyes ágazati törvényekben, és nagyon kivételes lehet az olyan eljárás, amelyben nincs helye bírósághoz fordulásnak.

A következő újítás, amit szeretnék kiemelni, hogy a bíróság reformatórius jogkörének kizárására csak különleges szakértelmet igénylő ügyek esetében kerülhet sor. Tehát ez azt jelenti, hogy míg korábban általános volt az a gyakorlat, és ez a közigazgatási eljárás egyik főszabálya volt, hogy a bíróság elsősorban hatályon kívül helyezéssel vagy megsemmisítéssel reagált arra, hogyha közigazgatási szerv határozata jogszabálysértő volt, most a főszabály éppen a bíróság reformatórius jogköre, és kizárásra, tehát a megváltoztatásra, a közigazgatási hatóság megváltoztatásának tilalmára csak kivételesen kerülhet sor. Ezt erősíti ez a mostani törvényjavaslat.

Mindezek alapján tehát, tisztelt Ház, úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat, amely alapvetően szakmai jellegű és koherens a már elfogadott két közigazgatási tárgyú törvényünkkel, szükséges ahhoz, hogy 2018. január 1-jétől zökkenőmentesen hatályba lépjenek ezek a törvények, és az előbb említett módokon ez a most előttünk fekvő törvény is hozzájárul a közigazgatás teljes jogállami kontrolljához, azaz a magyar közigazgatás minden szerve a független bíróság kontrollja alatt áll. Kérem ezért, hogy fogadják el a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiból.)