Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! (A mikrofonja nem működik megfelelően.)

ELNÖK: Kérek szépen egy hordozható mikrofont a képviselő úrnak. (Kézi mikrofont állítanak a képviselő elé.)

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm szépen. Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Ifjúsági Tagozata országos kampányt és egyben aláírásgyűjtést indított „Esélyt a továbbtanulásra!” címmel, amelynek célja az, hogy 2020-tól ne lépjen életbe az a jogszabály, amely alapján csak középfokú nyelvvizsgával lehetne bejutni a felsőoktatási intézményekbe, egyetemre, főiskolákra. Le kell szögezni rögtön az elején, hogy a Jobbik mindig is a nyelvtanulás mellett volt, részletes programunk van arra vonatkozóan, hogyan is fejlesztenénk a nyelvoktatást, és például az is nekünk köszönhető, a Jobbik javaslata volt, hogy az első nyelvvizsga ingyenes lett most már a fiatalok számára. Mi alapvetően a nyelvtanulás mellett vagyunk, ez a javaslatunk tehát nem ez ellen szól. Sőt, a hosszú távú céllal egyetértünk, azzal, hogy egy ilyen bemeneti követelmény legyen majd a felsőoktatási intézményekben.

Nekünk a problémánk az, hogy a 2020-as dátumot túl korainak érezzük. Miért is érezzük túl korainak? Azért, mert azt az alapvetést tartjuk helyesnek, hogy ha ilyen szigorú követelményeket szab egy kormány, akkor először a feltételrendszert, az ahhoz a követelményhez hozzásegítő feltételrendszert reformálja meg, márpedig a köznevelési rendszerünkben a nyelvoktatásra nagyon is ráférne a reform, ugyanis számos tanulmány, szakmai szervezet, sőt a tanárok maguk is azt támasztják alá, hogy a köznevelési rendszerben a nyelvoktatásunk nem képes felkészíteni a diákokat a nyelvvizsgára, így pedig, ha nem tudja felkészíteni őket, akkor sokan ki fognak szorulni a felsőoktatási intézményekből.

Azért is probléma ez, mert azok, akiknek a családi helyzetük, az anyagi helyzetük lehetővé teszi, hogy különórákra, nyelvtanfolyamokra járjanak, ők hozzáférhetnek, így majd elérhetik a nyelvvizsga szintjét, nyelvvizsgát tudnak tenni, számukra nyitva áll az ajtó majd a felsőoktatási intézményekben. De azon szegényebb sorsú családokból érkező diákok számára, akik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy különórákra több ezer forintot fizessenek, vagy éppen egy több tízezer forintos nyelvtanfolyamra beiratkozzanak, ők nem fogják elérni azt a nyelvtudásbeli szintet, hogy nyelvvizsgázni tudjanak, így előttük bezárul a felsőoktatási intézmények kapuja. Ez tehát, ez a 2020-as bevezetés egy anyagi alapú diszkriminációt jelentene a felsőoktatásban.

Ez nemcsak ebből a szempontból súlyos, hanem abból a szempontból is, hogy az elmúlt tíz évben egy nagyon súlyos felsőoktatási hallgatói létszámcsökkenést tapasztalhattunk: az elmúlt tíz évben a magyar társadalom 4,2 százalékáról 2,9 százalékára csökkent azon emberek száma, akik a felsőoktatásban vesznek részt. Több tízezres csökkenés tapasztalható tehát a felsőoktatási hallgatók számában, a felsőoktatás csendes leépítése zajlik, és ha ez a rendelet 2020-tól érvénybe lépne, akkor bizony felgyorsítaná ezt a folyamatot, márpedig Magyarország céljának annak kellene lennie, hogy minél több kiművelt, versenyképes fiatalja legyen, olyanok, akik a szorgalmuk és tudásuk alapján tudnak diplomát szerezni, nem pedig attól függően, hogy milyen a család anyagi helyzete.

A 2020-as bevezetéssel egyébként nemcsak a Jobbiknak vannak komoly kritikái, hanem hozzá kell tenni, hogy az összes ellenzéki párt is egyetért ezzel, ők is problémásnak tartják a 2020-as bevezetést, de hogy nehogy azt gondolják, hogy itt pártpolitikai kérdésről van szó, ezért szeretnék egy pártoktól független személyt is idézni. Konkrétan az alapvető jogok biztosa fogalmazta meg, idézem: „Az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét.” Székely László ombudsman javasolta az emberi erőforrások miniszterének a jelenlegi iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúrájának erőteljesebb fejlesztését, és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében is tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját. Részletesen indokolja egyébként Székely László, hogy miért is lenne ez fontos. Úgy gondolom, ő aztán nem vádolható pártpolitikai elfogultsággal, szakmai szempontokból vizsgálta meg ezt a kérdést, és ugyanarra jutott, mint amire mi.

Annak érdekében, hogy ez változzon, és a kormányra nyomást tudjunk gyakorolni, hogy elhalassza a bevezetést, ezért egy országos, részben felvilágosító kampányba kezdünk, részben pedig aláírásgyűjtéssel szeretnénk ezt a nyomásgyakorlást kifejezni. Facebookon szeretnénk kampányt indítani, illetve országosan a helyi tagjaink, aktivistáink és az ezzel a céllal egyetértőknek a segítségét várjuk az aláírásgyűjtésben. Nagyon örülök, hogy a tegnapi napon az egyik ellenzéki párt ifjúsági szervezetének vezetője már megkeresett, hogy ők is segítenek, és várhatóan mások is fognak ebben segíteni. Bízunk benne, hogy ennek hatására, ezzel a nyomásgyakorlással célt tudunk érni, és 2020-tól nem kerül bevezetésre ez a feltétel, hanem majd csak a későbbi években, ezáltal nem fogunk anyagi alapon diszkriminálni fiatalokat, és ezáltal több tízezer fiataltól elvenni azt a lehetőséget, hogy diplomát tudjanak szerezni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szilágyi György: Úgy van!  Taps a Jobbik soraiban.)