Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szerintem nagyon fontos a törvényről elmondani, hogy ez egy világnézeti alapú törvény, ami értelemszerűen nem probléma, hiszen az a lényeg, hogy a választópolgárok egy választáson világnézeti alapon választanak pártot, és amelyiknek többsége van, annak joga van világnézeti alapú törvénykezésre, csak nekünk, akik másképp indultunk a választáson, meg ebben a teremben van jogunk ezt világnézeti alapon kritizálni. (Szászfalvi László: Nyugodtan. Azért vagytok itt.) Az a helyzet, hogy amikor azt mondja államtitkár úr, hogy az egyházaknak természetes missziója részt venni a szociális ellátórendszerben, ez értelemszerűen egy tényállítás, amivel egyetértek, ugyanakkor véleményem szerint az államnak is természetes missziója a szociális ellátórendszerben való részvétel. Én azt látom nemcsak ebben a konkrét törvényjavaslatban, de a szociális kormányzás egészében, hogy vannak olyan részfeladatai a szociális ellátásnak, amiből az állam fokozatosan vonul ki, vagy jelenleg, úgy is mondanám, hogy nem vonul be kellő szinten.

Egy olyan dologgal kezdeném, ami elsőre nem feltétlenül tűnik úgy, mintha kapcsolódna ehhez a törvényjavaslathoz, de kapcsolódik. A német köztévében  nem tudom, hogy képviselőtársaim értesülteke róla  volt egy szerintem vérlázító riport arról, hogy felháborító, hogy Lengyelország lezárta a határait, és így azok a lengyel szociális munkások, akik idősgondozóként dolgoztak, nem tudtak átmenni a határon Németországba ellátni a munkájukat. Zárójelben: azért nem tudtak átmenni, mert nem volt szerződésük, szerződéssel ugyanis az ingázó munkaerőt átengedik, és Németországban egyszerűen több százezer olyan idősápoló van, akik szerződés nélkül dolgoznak. Pontosan tudjuk, hogy nagyon sok magyar idősápoló dolgozik ugyanígy Ausztriában és egyéb nyugat-európai országban. És azt is pontosan tudjuk, hogy Magyarországon is az idősgondozás és sok szempontból a felnőttfogyatékos-gondozás rettenetes munkaerőhiánnyal küzd. Ez azért fontos e törvény tekintetében, mert ez a rettenetes munkaerőhiány nem lesz pótolható azzal, hogy az egyházi intézményeknek folyamatosan pluszforrást biztosítanak, pluszjogköröket biztosítanak és jelen esetben pluszingatlant biztosítanak.

Az a világnézeti tartalma ennek a törvénynek, hogy jelenleg nem úgy hívják ezt a törvényt, hogy a szociális feladatok ellátása miatt civil szervezeteknek adunk át ingatlant. Ha bejönne egy törvény, amelyben lenne 120 ingatlan, amelyből 40 ilyen, 40 olyan, 40 esetleg valami önkormányzatokkal kötött egyezség, akkor azt mondanám, hogy ez értelemszerűen az államnak a része, hogy minél több partnert bevonjon abba, hogy ellássa ezeket a feladatokat. Az a helyzet, hogy az Orbán-kormány ideológiája a szociális kormányzás tekintetében az  és ez főleg az idős- és a felnőttfogyatékos-gondozásra igaz , hogy ezt a családnak kell elsődlegesen megoldani, ezt többször ki is szokták mondani, és az államnak csak abban a tekintetben szabad megoldania, ha a család nem tudja. Az a helyzet, hogy a család struktúrájának a változása miatt, tehát amiatt, mert a nukleáris család, illetve az azt megelőző családmodellek  és lehet vitatkozni, hogy ez egy jó vagy egy rossz dolog, de ez egy természeti tény, amit elmondok  felbomlottak, és mozaikcsaládok alakultak ki, egyszerűen nem fogja tudni a család önmagában az idősgondozás problémáját megoldani, ezért erre egy fokozott állami és nem egyházi szerepvállalás szükséges. És mivel nem fogja tudni az állam megoldani, ezért nem lehet egyedülálló, legtöbb esetben nagyon alulfizetett nőkre hárítani ezt a gondoskodó munkát. A gondoskodó munka  és itt jön be az én pártom világnézete  az nem egy megújuló munka folyamatosan, hanem egy olyan munka, amit ki kell fizetni az államnak, és mivel ezt ki kell fizetni, ezt nemcsak az egyházi intézményeken keresztül kell megtenni, hanem annak a természetesen közösségén keresztül kell megtenni, amit szerintem úgy hívunk, hogy jóléti állam, ami, ha jól tudom a Kereszténydemokrata Néppárt elmúlt 75 éves történetéből, a keresztényszociális mozgalom tekintetében szintén egy fontos európai vívmánynak tekinthető. (Szászfalvi László: Volt, igen.)

Sajnálom, hogy nincs itt Csárdi képviselőtársam, mert föltett szerintem egy érdemleges kérdést, hogy az egyházak miért nem üdvözölték még ezt a törvényt, miért nem adtak ki valami nyilatkozatot, hogy ez milyen szuper dolog. Én nem fogom azt mondani, hogy beszéltem egyházi fenntartókkal, mert akkor kellemetlen helyzetbe hoznám őket, tehát nem történt ilyen, viszont van egy olyan gondolatom, hogy nekik rossz az, ha megkapnak ingatlanokat, és ezek bár nagyon értékes  és ebben egyetértek Korózs képviselőtársammal, hogy ezek értékes ingatlanok , de jellemzően rettentő rossz állapotban lévő ingatlanok. Ha kapnak olyan ingatlant, ami mellé nem kapják meg azt a forrást, hogy ezt fenntartani vagy esetleg felújítani tudják, az ezt jelenti, hogy az állam egyszerűen áttestál egy feladatot, és jelen esetben nem finanszírozza meg ezt kellően. Sőt, vannak amúgy olyan konkrét ingatlanok, ahol műemlék-felújítási feladattól is így megszabadul az állam.

Van még itt egy olyan probléma  de majd a KDNP-s képviselőtársaim szerintem részletesebben be tudnak avatni, hogy ez mit jelent, bevallom, ennek nem vagyok a szakavatott tudója , hogy a prozelitizmus  azt hiszem, ez az a szó  problémája is felmerül az egyházi intézményekben. Ha jól tudom, ez az  pontosan, ahogy Sebián képviselőtársam mondta , hogy bizonyos területeken az országban, ha egy konkrét egyházi intézményben lehet csak idősek otthonában elhelyezkedni, akkor ott problémát okoz az, hogy esetleg egy másik felekezetű ember akar abban az intézményben elhelyezkedni, és ez egyfajta versengést jelent az egyházak között, ami véleményem szerint egy rossz dolog, de önöknek több ilyen jellegű kapcsolata van, mint nekem bármikor volt.

Továbbmennék, és ez nem konkrétan az ingatlanokhoz kapcsolódik, de kapcsolódik érdemben az Orbán-kormánynak az egyházak és a szociális szféra közötti politikájához, hogy azért azt a mai napig nem tudták megindokolni, kivéve ennek a ténynek a tagadásával, hogy ha annyi van, hogy itt engedjük, hogy az egyház egy természetes misszióját elvégezze, akkor miért kap 1,8-szeres szorzóval több pénzt az egyház per fő, mint amennyit kap az állami intézményekben lévő szociális vezetés. Erre azt fogja államtitkár úr mondani  ezt onnan tudom, bár nincs gömböm, tehát nem jóstechnikailag tudom ezt mondani, de mivel annyit leveleztem már Rétvári államtitkár úr kollégájával írásbeli kérdések folyamán ebben az ügyben, hogy ezeket a mondatokat már integráltam magamba , hogy ez nem igaz, mert másképp számítják, mert megnézik, hogy mi a különbség, és utána kipótolják majd később, a következő évben. De ez a kipótlás már úgy tekinti, hogy az államit és a rátett önkormányzati normát egybeszámítja, és azt pótolja ki az egyházival. Szerintem az egyháznak értelemszerűen van az államtól forrása, hogy végezzen akár ilyen szociális feladatokat is, de az egyháznak vannak egyéb forrásai. A gyülekezettől is kaphat pénzt ezer másik módon. Az a helyzet, hogy az önkormányzatnak meg az államnak meg csak az adóból van forrása. Tehát itt van az egyházi intézményeknek egy forrástöbbletük, és ez a forrástöbblet véleményem szerint, az én világnézetem szerint nem megfelelő.

Továbbmegyek. Ez látszik. Biztos jártak önök sok intézményben, egyházi, állami és önkormányzati intézményben, alapvetően jobb állapotban vannak az egyházi intézmények. Ez nem azért van, mert nem figyelnek az önkormányzatok vagy az állam nem kellően jó gazda, mert ez így volt régebben is, ez egyszerűen azért van, mert több forrást biztosítanak az egyháznak, amely ráadásul még magától is több forráshoz tud jutni az említett módon.

Az a helyzet, hogy az egész szociális ellátórendszert nem lehet egy ilyen világnézeti módon megoldani. Nagyon sok fejlesztést kellene bevinni, a szociális szektornak elengedhetetlen lenne a béremelése. Én nem értem, államtitkár úr, hogy a jelenlegi járványhelyzetben, amikor ugyanolyan kitettsége van a szociális dolgozóknak, mint az egészségügyi dolgozóknak, miért nem kaptak meg legalább egy ugyanilyen 500 ezer forintos egyszeri jutalmat. Pontosan tudja, hogy ugyanúgy megérdemlik, mint az egészségügyi dolgozók.

(18.10)

Ráadásul az otthongondozási díjat is végre rendezni kellene azoknál, akik nem a gyermeküket gondozzák otthon, hanem idős hozzátartozójukat legtöbben, ugyanis még az MNB is azt mondta  amit azért nem lehet egy ellenzék által kedvelt szervezetnek láttatni , hogy idősgondozás tekintetében lényegileg meg fog nőni az államnak a demográfiai mutatókból az, amit költeni kell, és hogy ez meg fog nőni, ezt nem fogják tudni az egyháznak a folyamatos pluszköltség, illetve pluszingatlanok juttatásával szabályozni.

Végezetül még azt el kell mondjam, hogy  hogy mondjam…  nekem nem lelki problémát okoz az a kifejezés, hogy valami misztikum van az egyházi intézményekben, meg hogy szellemi erőműként… (Szászfalvi László: Lelki!)  lelki erőműként, bocsánat, elnézést , lelki erőműként működnek. Szerintem gyönyörű dolog, hogyha valakik hittel, egy küldetésként dolgoznak egy ilyen intézményben, és biztos vagyok benne, hogy ez áthatja magát az intézményt is, és ez tényleg egy nagyon gyönyörű dolog. De nagyon sok állami intézményben ugyanúgy megvan a misztikum, hogy valaki 130 ezer forintért miért dolgozik segédápolóként. Ugyanúgy megvan ez a lelki erőmű hatása azoknak az embereknek, akik sok esetben nem istenhívők, és ők is ugyanúgy megérdemlik azt, hogy az állam, a kormányzat figyeljen rájuk, hogy megkapják azokat a pótlékokat.

Szóval, én azt gondolom, hogy nem ez alapján kellene itt különbséget tenni, annak ellenére, hogy önmagában ismételten az, hogy az egyház részt vesz vagy akár jelentősen részt vesz a szociális ellátórendszerben, nem egy rossz dolog.

Még egy utolsó gondolat. A szociális ellátórendszer alapvetően azért az ott dolgozókon múlik. Persze, nagyon fontos, hogy milyen állapotban van az épület, meg nagyon fontos, hogy az milyen fenntartású, de ezek az intézmények mind azért működnek, egyházi, állami, önkormányzati, civil, mert az ott dolgozó emberek működtetik ezeket az intézményeket. Szinte bármilyen számot néz  és tudom, hogy nem fogok tudni olyan számot mondani, amire államtitkár úr nem fog mondani majd egy másik számot, de akkor így mondanám inkább , szerintem még államtitkár úr is egyetért abban, hogy jelenleg a szociális dolgozók bére nem kielégítő. Nem kielégítő a tekintetben, hogy mennyit keresnek átlagban, mondjuk, a piacon akár a kereskedelemben.

Úgyhogy arra kérném államtitkár urat és a kormánytöbbséget, hogy legközelebb, amikor a szociális szektorral fog foglalkozni így az Országgyűlésben akár ebben a járványhelyzetben is, akkor azoknak az embereknek, akik most hősies küzdelmet folytatnak azért, hogy valahogy közösen tudjuk kezelni ezt a járványhelyzetet, a szociális dolgozóknak egy ugyanúgy járó egyszeri támogatás mellett rendezzék végre úgy a bérüket, ahogy megérdemelnék, akár egyházi intézményben, akár állami intézményben dolgoznak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)