Felszólalás adatai

DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném kezdeni, amivel a múltkor befejeztem; egy kicsit csalódott és elkeseredett voltam, de az elmúlt másfél nap kicsit kiigazított. Tudniillik megjöttek a visszajelzések, rendkívül sokan látták a szerdai politikai vitanapot, és nagyon sok telefon, személyes észrevétel azt támasztja alá, hogy egyre többen látják és értik, mi történik az országban. Ebből a szempontból, úgy gondolom, nagyon is hasznos, hogy mi itt politikai vitanap keretében vitatkozunk, megpróbálunk érveket mondani - az már kevésbé, hogy érveket be is fogadjunk.

Mindenekelőtt a mai napon az előkészítésről mondanék valamit. Úgy látszik, nagyon előnytelen helyzetben vagyunk, van, aki tudja a kottát, van, aki csak sejti, és van, akinek csak morzsák jutnak, hogy próbálja meg összerakni az informáltságát - és ebből bizony nagyon-nagyon rossz következtetések jöhetnek elő. Az egyik az, hogy meghallgattuk államtitkár urat, aki egy nagyon hosszú, részletes számfelsorolást mondott - elég nehéz volt követni -, de az már most látszik az első kontrollok után, hogy nem biztos, hogy minden szám megállja a helyét, legalábbis a számítások logikája itt-ott hibázik. És van egy másik: mivel ez írásban sem áll rendelkezésünkre, bizony még abban is nagyon kétlelkű vagyok, hogy két vagy három hét múlva nem más számokat fogunk látni. Az írásosság még egy szempontból hiányzik. Ha leírásra kerülnek dolgok, akkor például Kósa Lajos képviselőtársam sem kerülhet olyan rossz helyzetbe, hogy olyat mond, hogy 26 ezer forint a nyugdíjak reálértéke. Ezt nem nagyon értem, megmondom őszintén.

Azt kell mondanom, hogy a parlament még így is viszonylag előnyös helyzetben van, mert legalább tanácskozhat, és itt egy olyan vitát próbál lefolytatni, aminek persze a dolog természetes rendjéből fakadóan nem itt kellene végbemennie. Ezek az ügyek alapvetően az Érdekegyeztető Tanács keretébe tartoznának - abban az esetben persze, ha működne.

Önök nagyon kényesek egy dologra - ebben szerdán is nagyon világosan fogalmaztak -, hogy a kormány szavahihető. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Augusztus 18-án, közlönyben kihirdetett módon a kormány felelősséget vállalt, hogy szeptember 30-áig beterjeszti az Érdekegyeztető Tanács elé az ország költségvetését és az adótörvényeket.

(11.10)

Tekintettel arra, hogy írásbeli értesítés nem jött - október 2-át írunk -, a kormány ezt a szavát nem tartotta be. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Rögtön hozzá kell tegyem, hogy itt az érdekegyeztetés felfogásáról egy nagyon széles körű vita alakult ki; nagyon-nagyon sajnálom, hogy ilyet kell mondjak, de jó néhány felszólalónak nem volna baj elvégezni valami alapfokú szemináriumot. (Moraj a Fidesz padsoraiban.) Éppen ezért csak annyit tudunk kérni, hogy a kormány folytassa az Antall-kormány időszakában elkezdett érdekegyeztetési folyamatot, abban a felfogásban, olyan alapszabály szerint, olyan tartalommal, ha lehet egy picit jobban, jobb hatásfokkal, mint amit eddig tett, a kormányzat, a munkáltatók és a szakszervezetek között. Ha nem ezt teszi, akkor persze van egy rossz kilátás: a nyugdíjasok bizalma után lehet, hogy elvész a szociális partnerek bizalma is.

Én ezt az időtényező figyelembevétele miatt is mondom, mert önök teremtettek egy helyzetet a magyar parlamentben a késedelmes dokumentumbenyújtás miatt. November 16-áig sor kell kerüljön az adótörvényeknek és a költségvetést megalapozó törvényeknek a végszavazására. (Dr. Balsai István: Nincs ilyen törvény!) Ezt jelentette be a Ház elnöke a keddi bizottsági elnöki értekezleten. Ha viszont ez igaz, eddig az időpontig az összes bértárgyalásnak be kellene fejeződnie, ki kellene alakulnia a minimális bérnek, ki kellene alakulni az ajánlott bérmértékeknek, ami pedig, úgy látszik, a dolog tartalma miatt is egy eléggé hosszadalmas és nehéz folyamat lesz.

Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert miközben teljesen világos a kormányzat vezető személyiségeinek kinyilatkoztatásai alapján, hogy az országban a gazdaság rendben van, ma is megerősítésre került, nem indokolt módosítani az előirányzatokon, eközben nincsen válasz olyan alapvető kérdésekre, hogy tessék mondani, mi ez a rejtelmes ok, hogy ha 5 százalékkal növekszik az elosztható teljesítmények köre, nem lehet csak 2-3 százalék reálbér-növekedés. Mi az a rejtelmes ok, hogy azokkal a társadalmi csoportokkal szemben, akik a legnagyobb áldozatot hozták a jelenlegi helyzetért, jövedelemátcsoportosítás zajlik, és a három fő jövedelemtulajdonos, a költségvetés - maga az állam -, a munkáltatók és a munkavállalók között a munkavállalók rovására történik átcsoportosítás?

Még arra sincs világos válasz, bár a számokból nagyon jól kiolvasható, hogy egy egészen szokatlanul erős polarizáció kezd kialakulni a magyar társadalmon belül az önök által tervezett intézkedések következményeként. Erről engedtessék meg néhány mondat:

Azt gondolom, a most megismert számok alapján is egyértelműen megítélhető, hogy önök mindenekelőtt a gazdagabb társadalmi csoportokat részesítik előnyben az adótörvényeknél is, de előnyben részesítik az ország gazdagabb térségeit is. Hiszen az az elképesztő egészségügyi hozzájárulás-növekedés tulajdonképpen pont a legnehezebb foglalkoztatási régiókat hozza hátrányos helyzetbe, ahol a legalacsonyabb bérekkel foglalkoztatják az embereket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

De van itt még egy dolog, ami egyelőre csak nagyon burkoltan látszik. Tisztelt Uraim! Hogyha önök azzal a tervezett 6-7 százalékponttal kisebb nyugdíjemelést fognak végrehajtani, ez kényszerűen a nyugdíjak minimális értékénél is jelen lesz, a nyugdíjak minimális értékéből levezethető szociális juttatásoknál is jelen lesz, ebből fakadóan a normatíve adható szociális ellátások szintje ennyivel kisebb lesz, és ma még talán az alakuló önkormányzatok nem is gondolják, hogy az ő asztalukra fog lekerülni ennek a differenciának a fedezési kötelezettsége. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ezzel kapcsolatosan engedjenek meg még egy összefüggést. Én azt gondolom, hogy ezeket a jövedelmi kérdéseket ma a magyar parlamentnek az európai uniós csatlakozás tükrében kellene megnézni. Az európai uniós csatlakozás tükrében olyan dolgokról is el kellene gondolkozni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásnak nemcsak maastrichti követelményei vannak költségvetésről, fizetési mérlegről, inflációról, hanem van egy szociális dimenziója is.

Önök, akik a szociális érzékenységüket elég hangosan, jelszószerűen mondják, nem engedték sürgősséggel napirendre tűzni a Szociális Charta soron kívüli ratifikálását, noha minden előkészület befejeződött (Taps az MSZP padsoraiban.), és úgy tűnik, hogy azt sem nagyon óhajtják tudomásul venni, hogy miközben a teljesítmények az Európai Unió átlagához képest már közel 40 százalékos mértéket érnek el a multinacionális cégeknél, amelyek Magyarország legnagyobb teljesítményét adják, a fizikai dolgozók az anyaországhoz képest egytized bérért dolgoznak. Úgy gondolom, így nem lehet átmenni a szociális Európába.

De nem lehet még egy másik módon sem: a szociális Európához, tisztelt uraim, kategóriák tartoznak, érdekegyeztetés, tartozik hozzá olyan kategória, hogy szakszervezet, amit önök még eléggé nehezen tudnak a szájukon kiejteni, bár ebben a mai napon kétségkívül egészen horribilis előrelépés történt.

Még valami, ami az európai uniós csatlakozáshoz tartozik. Tisztelt Uraim! Én azért utaltam arra, lehet, hogy bántó módon, hogy meg kell nézni alapdokumentumokat, vagy tanulmányozni kell az európai uniós csatlakozás néhány szociális természetű jogharmonizációs problémáját is, mert a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben, amit Magyarországon rövidítve ILO-ként ismernek, a kormányon, a munkáltatókon és a szakszervezeteken kívül senki nincs benne világméretekben. Nincs benne - bocsánatot kérek, nem akarok megsérteni senkit - az Orvosi Kamara, tisztelt miniszter úr, de nincs benne a sarki vegyeskereskedő sem. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: A szomszédasszony!) Ez egy világosan körülhatárolt kör, ennek van megállapodási joga.

Amit viszont önök nagyon sokszor, jó angol nyelvtudásra hivatkozva megfogalmaznak, sajnos, ha szó szerinti fordításban átkerülne egy némethez, mosolyognának önökön. Tudniillik valaki próbálja meg lefordítani németre szó szerint az angol "brother" megszólítást - mosolyogni fognak a németek. De ha lefordítják szó szerinti fordításban az angol irodalom "ipari kapcsolatait", akkor is mosolyogni fognak. Ezért mondom, hogy a szociális dialógus, tisztelt Kósa úr, az angolban nem azt a tartalmat takarja, amit ön szó szerinti fordításban gondol.

Befejezésképpen, hiszen az időm eléggé előrehaladt, egy dolgot szeretnék még mondani, ami egy kicsit a tegnapi aktualitásokkal függ össze. Sajnálatos ténynek tartom, hogy egy rendezvény, ami több száz embert megmozgat, megjelenik a magyar közszolgálati médiumban, és egy felelős miniszter kommentálja a nyugdíjasok érdekképviseleti fórumát, pártfórumnak minősíti. (Közbeszólás az MDF padsoraiból: Miért, nem az?) Én azt gondolom, hogy ez eléggé durva dolog.

A másik, hogy olyan szót használ, aminek nem tudom, ismeri-e a pontos tartalmát. Azt mondta, hogy demagóg módon hatunk a tömegekre. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Tisztelt Uraim! Szeretném felolvasni a Magyar Értelmező Kéziszótárt, ha esetleg nincs önöknek a birtokában: "A demagógia nagyhangú, hazug ígérgetés és az érzelmek, szenvedélyek felelőtlen felszítása a tájékozatlan néptömegek megnyerésére, népcsalás, népámítás." (Taps és közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Stimmel! Úgy van!)

Tisztelt Uraim! Örülök, hogy tetszik. Nem tudom, a befejezés is tetszeni fog-e; ha a demagógia, ennek a tartalma önöknek tetszik, akkor az önök minisztere nem egyebet mondott, mint hogy a részt vevő hétszáz ember buta, felkészületlen, és ezeket lehet izgatni. Ha önöknek ez a véleménye a nyugdíjasokról, az persze egy más kérdés. (Hegyi Gyula közbeszól. - Taps az MSZP padsoraiban.)

A másik dolog, tisztelt uraim, hogy az idézet még egy szempontból érdekes. Ahogy például Kósa képviselő úr elmondta a felszólalását, azok a féligazságok bizony tényleg a népámítás kategóriájába tartoznak, sőt, talán még az a jelző is megállja a helyét, hogy ez egy újkori népbutítás.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

(11.20)