Készült: 2024.05.04.15:31:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2013.02.12.), 238. felszólalás
Felszólaló Dr. Aradszki András (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:01


Felszólalások:  Előző  238  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az atomenergia felhasználása az egészségügyi ellátásban, a villamosenergia-termelésben, az iparban, a mezőgazdaságban és a tudományos kutatás számos területén a társadalom javát szolgálja. Az atomenergia helytelen alkalmazása vagy fegyverként való felhasználása azonban súlyos veszélyekkel jár. Ezért az atomenergia alkalmazása területén kezdettől fogva kiemelt szerepe van a biztonságnak. Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és rendszeres hatósági ellenőrzés mellett történhet, a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van.

Az atomenergia sokrétű alkalmazása és az alkalmazás biztonságával összefüggő kérdések jelentősége is indokolja, hogy az Országgyűlés tájékoztatást kapjon az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról. Ezért az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény kötelezi az Országos Atomenergia Hivatalt, hogy évente jelentést készítsen a kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, beleértve azt a tevékenységet is, amelynek megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes elvi egyetértése szükséges.

A jelentések elkészítésében a feladatkörrel rendelkező minisztériumok és központi közigazgatási szervek működtek közre. Az atomenergia biztonságos alkalmazását felügyelő hatósági rendszer keretében a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával összefüggő hatósági feladatok az Országos Atomenergia Hivatalt hatáskörébe tartoznak. Az egészségügyért felelős miniszter az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat útján látja el a sugárveszélyes létesítményekkel, a sugárbiztonsággal és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat.

2009 és 2011 között Magyarországon közel 1200 munkahelyen alkalmaztak radioaktív anyagot vagy ionizáló sugárzást előállító berendezést. Munkahelyi sugárforrásból származó sugárbaleset, személyi baleset szintű sugárterheléssel járó rendkívüli esemény ezen időszak alatt nem következett be. Egy munkavállaló esetén sem fordult elő az 50 millisievert/év foglalkozási dóziskorlát túllépése.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a nukleáris létesítmények biztonsági helyzetének általános értékelése megfelelő eredményt mutat. A Paksi Atomerőmű, a Budapesti Kutatóreaktor és az Oktatóreaktor a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemeltek. A Paksi Atomerőműben 2009-ben volt egy esemény, amely a 7-es fokozatú nemzetközi skálán INES-2 besorolást kapott. A hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot, és a környezeti kibocsátási határértékek is megfelelőek voltak.

A nukleáris létesítmények őrzés-védelmét a rendőrhatóság illetékes szervei az év során rendszeresen ellenőrizték. Meg kell jegyezni, hogy ezek az intézmények - kiemelten a Paksi Atomerőmű - fegyveres biztonsági őrség fenntartására kötelezett gazdálkodó szervezetek. Az ellenőrzések alapján megállapítható volt, hogy a létesítmények védelmi rendszerének műszaki színvonala megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak.

(18.40)

A fegyveres biztonsági őrség a vonatkozó hazai és nemzetközi rendelkezéseknek megfelelően, esetenként azt meghaladó műszaki színvonalon, teljesen feltöltött létszámmal látta el éves tevékenységét.

A rendészeti hatósági tevékenység keretei között az atomenergia alkalmazásával összefüggésben kezdeményezett közigazgatási eljárásokban a rendőrség aktív szakhatósági feladatokat látott el. A rendőrség nagy aktivitású zárt sugárforrások alkalmazásának engedélyezése során kiemelt figyelmet fordított a fokozott biztonsági feltételek kialakítására és ellenőrzésére. Alapvető feltételként határozták meg a sugárforrások tárolása során az elektronikus vagyonvédelmi jelzőrendszerek alkalmazását, illetve a sugárvédelmi megbízottak kinevezése esetén a büntetlen előélet rendszeres gyakorisággal történő ellenőrzését. A 2009. év során négy, a 2010. év során egy rendkívüli esemény rendészeti szempontú kivizsgálását kezdeményezték. 2011-ben a rendőrség 18 helyszíni bejárást és ellenőrzést hajtott végre, és négy rendkívüli eseményt zárt le közigazgatási eljárás keretei között.

A 2011. évi jelentés azonban néhány eseményről is beszámolt, amelyhez hasonló az előző években nem történt. Ezek közül, ami a Magyarországon történt eseményeket illeti, fontos megemlítenem a 2011 őszén tapasztalt jelenséget, amikor a korábbi határértékhez képest az aeroszolmintákban emelkedett radioizotóp-aktivitáskoncentrációt mért az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet. Az eset nem igényelt azonnali beavatkozást, viszont a megemelkedett aktivitást a rendkívül érzékeny mérőműszereknek köszönhetően a szomszédos országokban is mérni lehetett, és a jelenség nagy nemzetközi és hazai visszhangot is kapott. A kibocsátó, az Izotóp Intézet Kft. sugár-egészségügyi tevékenységi engedélyére vonatkozóan az elsőfokú hatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és az OTH soron kívül ellenőrzést kért az illetékes kormányhivataltól. Az ellenőrzések során megállapítást nyertek a hiányosságok. Az ellenőrzés során az Izotóp Intézet szárazdesztillációs gyártási tevékenységét fellebbezésre tekintet nélkül azonnali hatállyal felfüggesztették, és az Izotóp Kft. ezt a tevékenységet azóta sem végzi.

Tisztelt Ház! Meg kell említenem, hogy 2011-ben fordulóponthoz érkezett a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítására irányuló folyamat is. Az Országos Atomenergia Hivatal által meghatározott kritériumok alapján a Paksi Atomerőmű összeállította és benyújtotta az 1-es blokk üzemidő-hosszabbításának engedélyezéséhez szükséges biztonsági dokumentumokat. Az alapos és szakszerű előkészítésnek köszönhetően az üzemidő-hosszabbítási kérelmet a hatóság 2012 decemberével jóváhagyta.

Fontos megemlítenem az európai kapcsolatok tekintetében azt, hogy 2011-ben az Európai Unió történetében először egy magyar elnökségi félév volt. A magyar elnökség EU-tanácsi szinten vezető szerepet vállalt a fukusimai események reagálásának megszervezésében. Jelentős esemény volt, hogy a Tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjában több más anyag mellett sikerült konszenzussal lezárni az Unió első, radioaktív hulladékok elhelyezésével foglalkozó irányelvének szakmai vitáját.

Tisztelt Ház! Az atomenergia békés célú felhasználásának intézményi rendszere a jelentés értelmében a 2009., 2010. és 2011. években kiállta a gyakorlat próbáját. Ez a független intézményrendszer az atomenergia-előállítók, valamint a nukleáris anyagok felhasználói magas szintű szakmai munkájának mint előfeltételnek köszönhetően megítélésem szerint a jövőben is biztosítani képes az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságát. A jelentés tartalma fontos üzenetet hordoz, nevezetesen azt, hogy lehet atomerőművet biztonságosan és hatékonyan üzemeltetni. Ennek a tudatnak, ténynek abban van jelentősége, hogy szigorú társadalmi kontroll mellett biztonsági szempontú akadálya nincs az erőmű üzemidő-meghosszabbításának és a Paksi Atomerőmű bővítésének, amely bővítés hosszú távon megerősítheti hazánk villamosenergia-ellátásának biztonságát. Ez a szándék korábban is kifejeződött a magyar energiastratégia tartalmában, amit a tisztelt Ház korábban elfogadott. Ez a stratégia számol azzal, hogy hosszú távon alkalmazni tudjuk az atomenergiát, hosszú távon jelentős energiaforrása lesz Magyarországnak a Paksi Atomerőmű működése.

Mindezekre figyelemmel és ennek tükrében, a KDNP nevében kérem képviselőtársaimat, hogy a jelentés elfogadását szavazataikkal támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  238  Következő    Ülésnap adatai