Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Minden országban, így Magyarországon is szükség van egy olyan intézményre, amely a nemzetgazdaság előtt álló és állami részvételt is igénylő fejlesztési, beruházási feladatokat lát el, tevékenységét a köz érdekében és elsősorban nem haszonszerzés céljából folytatja. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igények és forráskezelési feladatok végrehajtása érdekében indokolt az Országgyűlés által 1996-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. jogutódjaként létrehozott Magyar Fejlesztési Bank Rt.-re vonatkozó, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben lévő szabályozórendszer felülvizsgálata és külön törvénybe foglalása.

Az MFB Rt. tevékenységét eddig is a közérdek szolgálata jellemezte, a feladatai körében végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységét elsősorban nem haszonszerzés céljából, hanem a nemzetgazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében végzi. Az MFB Rt. az állam gazdaság- és fejlesztéspolitikai célkitűzései megvalósításának az eszköze. Az MFB Rt. részt vesz a gazdaság versenyképességét javító infrastrukturális fejlesztésekben, a hazai vállalkozások finanszírozásában.

Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat elfogadásával a jogalkotó komplex egésszé teheti a hitelintézetekre vonatkozó szabályzásnak azon rendszerét, amely szerint a szakosított hitelintézetekről külön törvény rendelkezik. Az MFB Rt. nemzeti és nemzetközi társintézetek, fejlesztési bankok által nyújtott jelentős forrásokat használ fel, ezért a bemutatott elméleti indokok mellett a külön törvényi szabályozás gyakorlati indoka, hogy az önálló, a korábbinál részletesebb rendelkezéseket tartalmazó törvényi szabályozás által az MFB Rt. a nemzetközi pénzpiacon kellő súllyal, világos, könnyen áttekinthető státussal jelenhessen meg, ennek nyomán az MFB Rt.-vel szembeni üzleti bizalom növekedjék.

A törvényjavaslat megteremti az MFB Rt. számára azt a szabályozási környezetet, amely lehetővé teszi, hogy a fejlesztési célkitűzések megvalósításának aktív és kezdeményező szereplőjeként hozzájáruljon a kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez. Az MFB Rt. a magyar bankrendszeren belül speciális szerepet tölt be: az állam tartós tulajdonában lévő fejlesztési bankként elsősorban a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozásában, illetőleg egyes projektek kereskedelmi bankokon keresztül történő refinanszírozásában tölti be meghatározó szerepét.

A törvényjavaslat meghatározza az MFB Rt. gazdaságpolitikai elvárásoknak megfelelő feladatait, ezekhez igazodóan szélesíti a mozgásterét, forrásbevonási lehetőségeit, rugalmasabbá teszi a kockázatvállalás mértékét. A működéshez fűződő államérdekre tekintettel a törvényjavaslat tartalmazza az MFB Rt. szervezetére és működésére vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat és garanciális elemeket is.

Az alkotmányossági és versenysemlegességi követelményekre tekintettel a törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Rt. a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag a feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan végezheti. E tevékenységi körök a pénzforgalmi számlavezetés kivételével a hatályos szabályozásban is szerepelnek.

A törvényjavaslat elkészítésekor áttekintettük az MFB Rt. helyzetét, a magyar gazdaságban és a bankrendszerben elfoglalt helyét és a szabályozás várható hatását. Az MFB Rt. pénz- és tőkepiaci részesedése a számítások szerint nem éri el a 3 százalékot, s a törvényjavaslat elfogadása sem hoz olyan változást, amely a jelenlegi helyzethez képest módosítaná az MFB Rt. piaci pozícióját.

A szabályozásból származó előnyöket és hátrányokat összhatásukban vettük figyelembe. A prudenciális szabályok tekintetében megállapított korlátok mértékéből származó esetleges előnyt az azonos körben jelentkező hátrányok, mint a tevékenységek korlátozottsága és a nem profitorientált működés kellően ellensúlyozzák. A korlátok mértékéből származó előnyök egy speciális, közérdekű pénzügyi szerepkör hátrányainak kiegyenlítését szolgálják. A szabályozás semmiképpen nem eredményez negatív diszkriminációt a többi hitelintézettel szemben, mivel az MFB Rt. egy speciális, állami feladatokat ellátó, szakosított hitelintézet.

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a kormány az Eximbank Rt. mellett kérte az MFB Rt. mint szakosított hitelintézet kivételi listára helyezését az Európai Unió banki irányelvei alól. A kivételi listára kerülés a gyakorlatban a közösségi prudenciális előírások alóli felmentést jelenti. A tárgyalások során az Európai Unió jelezte, hogy milyen szempontok alapján dönt a kivételi listára kerülés engedélyezéséről, amelyek az alábbiak:

A szakosított hitelintézet nem végez határon átnyúló tevékenységet, illetőleg a külföldön végzett tevékenysége során nem támaszt versenyt a külföldi partnerekkel szemben. A szakosított hitelintézet nem vagy csak kismértékben versenyez más hitelintézetekkel. A szakosított hitelintézet korlátozott körben és meghatározott területen fejti ki tevékenységét. A szakosított hitelintézet külön jogszabály alapján és/vagy külön felügyelet alatt működik. A szakosított hitelintézet jellemzően állami tulajdonban van.

Az EU képviselői a tárgyalások során jelezték, hogy a felsorolt kritériumoknak való megfelelés jelentős mértékben elősegíti a kérés pozitív elbírálását. Az Európai Bizottság 2000. november 13-án bocsátotta ki e témában az úgynevezett közös álláspontot, amellyel elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank Rt. kivételi listára helyezését. Az önök elé terjesztett törvényjavaslat elfogadása megerősítené a szakosított hitelintézet kivételi listára helyezésének megalapozottságát, és mivel a szabályozás a többi kritériumot nem sérti, így az EU-konformnak tekinthető. (Keller László: Szerintetek!)

A törvényjavaslat szerint az MFB Rt. egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet, részvényei névre szólóak, forgalomképtelenek, és 100 százalékban a magyar állam tulajdonában vannak. A törvényjavaslat az MFB Rt. jegyzett tőkéjét a jelenlegi 47 milliárd 980 millió forintról 2001. június 30-áig 60 milliárd forintra javasolja felemelni, amelynek forrása a Magyar Köztársaság 2001. évi és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényben biztosítva van.

(9.10)

A törvényjavaslat meghatározza az MFB Rt. számára az állam gazdaságpolitikai elvárásaihoz kapcsolódó feladatait és a feladatok ellátása érdekében végezhető tevékenységek körét.

A törvényjavaslat részletezi az MFB Rt.-nek a költségvetéshez fűződő kapcsolatait. Annak érdekében, hogy közérdekű feladatainak ellátásához a bank a legkedvezőbb feltételekkel jusson forrásokhoz, a kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettség teljesítéséért, továbbá a kormány megbízásából harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.

Az éves költségvetési törvény elfogadása során az Országgyűlés határozza meg az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvehető hitelek, valamint a kibocsátott kötvény együttes állományának felső határát, illetve a kormány megbízásából az MFB Rt. által a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia-ügyletek állományának felső határát.

Az MFB Rt. az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban nemzetgazdasági szinten is meghatározó jelentőségű beruházások finanszírozójaként lép fel. A stratégiai feladatok ellátása érdekében olyan jelentős kockázati koncentráció integrálódik, melynek következtében a hitelintézeteknél meghatározott prudenciális szabályoktól eltérően, speciális szabályozórendszer kidolgozására volt szükség. A törvényjavaslatban megfogalmazott szabályok csak az indokolt és szükséges mérték tekintetében térnek el a hitelintézetek prudenciális szabályaitól.

Az MFB Rt. tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a társaság felügyelőbizottsága, a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetve az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is ellenőrzi. A rendelkezésre álló saját források folyamatos bővítése érdekében az éves eredményt kizárólag a tőketartalék növelésére lehet fordítani.

Az MFB Rt. egyszemélyes részvénytársaság, ahol a közgyűlés jogait a magyar állam nevében a kormány által kijelölt miniszter gyakorolja. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki öt évre. Az igazgatóság elnöke egyben a szakosított hitelintézet vezérigazgatója.

Az MFB Rt. a pénz- és tőkepiac sajátos szereplője, így az alkalmazottaknak a kereskedelmi bankoknál szokásos magasabb szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkezniük, és ezen túlmenően szigorú összeférhetetlenségi követelményeknek is meg kell felelniük.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat elfogadásával önök megteremtik a magyar gazdaság további növekedésének jogszabályi alapjait, mindazoknak az infrastrukturális beruházásoknak, fejlesztéseknek a megvalósulását, melyek az állami szerepvállalás nélkül nem valósulnának meg, illetve az Európai Unió által Magyarországnak biztosított források hatékony és bankszerű továbbítását a gazdaság szereplői részére.

Tisztelettel kérem önöket, hogy a fentieket figyelembe véve, támogassák a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban. - Keller László: A lenyúlást!)