Felszólalás adatai

ELNÖK: Rozgonyi Ernő, a MIÉP képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez: "A MÁV, a West End, és ami mögötte van" címmel. Rozgonyi képviselő urat illeti a szó.

ROZGONYI ERNŐ (MIÉP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Mint köztudott, a West End létrehozásának ötlete a MÁV Rt. vezérkarától ered. Úgy hírlik, Tömpe-Sipos-Urbán elvtársak mesteri hármasa az ötletgazda. Indult az ügylet 3,8 hektáron, azután 5,3 hektárra nőtt, és ma úgy tűnik, hogy az étvágy csillapíthatatlan - ki tudja, mi lesz a vége. A Demján Sándor nevével is fémjelzett TriGránit Rt. - vezérigazgató Bartha Ferenc - rendelkezik a területtel. Úgy tűnik, hogy a kanadai Much cég pedig a befektető. Jó volna tudni, milyen üzletet kötött a MÁV, és mindebből kinek lesz haszna. Egy dolog biztos, a kanadai csoport teljes állami garancia mellett szerzett hitelből, és nem saját tőkéből fogja a beruházást megvalósítani. A beruházás és a piaci értéken történő majdani hasznosítás így teljesen kockázatmentes - mármint a kanadaiaknak. Mellesleg jegyzem meg, ilyen feltételek mellett magyar vállalkozó is akadna. De hol kap magyar cég ilyen ajánlatot? Saját hazájában biztos nem!

A következőket kérdezem:

Az állomási területek eladása során reális értéken történtek-e az ingatlanhasznosítások? Sikerült-e az így befolyt összegekből valamit a vasúti rekonstrukcióra is költeni vagy annak finanszírozására fordítani? Sikerült-e a pályaudvar részleges felülépítéséből legalább annyi kiegészítő pénzforrást szerezni, hogy a felülépített szerkezet alatt korszerű, a jelenlegi előírásoknak megfelelő vasúti pálya, biztosítóberendezés, utastájékoztatás és a többi valósuljon meg? Vannak-e olyan koncepciók, amelyekben lehetőséget kaphat a hazai kis- és középvállalkozói réteg is? Megalapozott vasútüzemi, utasforgalmi, technológiai vizsgálatok alapján készültek-e a Nyugati pályaudvar vasúti koncepciótervei, hogy a csillogó épületek mellett a vasúti létesítmények is valahogy a kor színvonalán valósuljanak meg?

A Nyugati tér átalakulása, tömegközlekedési súlyának felértékelődése, a vasúti kapcsolatok és az ott ezért megkövetelt biztonsági kérdések komplex kezelést igényelnek. Ezért fontos a szakhatóságok összehangolt munkája az engedélyezési eljárások törvényes végrehajtásánál. Aggasztó, hogy a kivitelezés érvényes építési engedélyek nélkül folyik, a hivatalos aláírások és eljárások megkerülésével, nem először az ilyen nagy beruházásoknál. A kész tények elé állított állami érdekeltség, kötelezettségek viszont mindig hátrányos kompromisszumra kényszerülnek.

Miért a vasúti feladatok elhagyásával alakulnak az építési fázisok? Miért barkácsolják a Ferdinánd-hidat, és a megnövelt, felülépített vasúti terület pénzbeni megváltása megtörtént-e? Ki és hogyan képviseli ebben az esetben a vasút érdekeit? Miért a vasút kényszerül a beruházó által okozott idő- és pénzügyi zavar miatt szakmai visszalépésekre? Miniszter úr... - illetve államtitkár úr, elnézést -, mint a MÁV Rt. alapító tulajdonosi képviselője milyen döntésekkel, közreműködésekkel vesz részt a szereplők számára kölcsönösen előnyös megoldások kialakításában?

Kénytelen vagyok ezeket a kérdéseket feltenni, hiszen olyan nevek állnak e mögött az ügylet mögött, hogy az ember óhatatlanul rákérdez. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

ELNÖK: Az interpellációra Manninger Jenő közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol.

MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr kérdéssorozata jóval meghaladja azt a keretet, amelyre a válasz négy percben összesűríthető. Ennek ellenére a részletek mellőzésével igyekszem néhány lényeges kérdésre kitérni.

Elöljáróban le kell szögeznem, a beruházás pénzügyi hátterét, az ingatlanfejlesztés egyéb lehetőségeit nem mi vizsgáltuk. A képviselő úr által felvetett kérdések jelentős részére az előző kormány alatt születtek döntések. Mindenképpen elmondható azonban, hogy a beruházás a MÁV Rt. szolgáltatásait és fejlesztését nem veszélyezteti. A leromlott állagú épületeket a MÁV évtizedek óta nem használta, és a jövőbeni vasúti forgalom ellátásához sem szükségesek e területek.

Az ingatlant a MÁV Rt. 1997-ben nyilvános árverésen értékesítette. Ennek során nem tettek különbséget a vállalkozók között. A beruházás egyébként a hazai kis- és középvállalkozók számára elsősorban azzal a lehetőséggel járhat, hogy egyes részterületeken bekapcsolódhatnak a kivitelezésbe, és letelepedhetnek a városközpontban.

A pályázatok elbírálásakor a tárca és a MÁV Rt. vezetése figyelembe vette a Nyugati pályaudvar általános rekonstrukciójára készített koncepciót. A legfontosabb feltétel az volt, hogy a tervezett építkezés illeszkedjen a pályaudvar későbbi felújítására készített tervekhez. A pályázat nyertesének a területért fizetett összegen felül a mai kor követelményeinek megfelelő létesítményekkel kellett pótolni azokat az elbontott épületeket, amelyekre a vasútnak továbbra is szüksége van. Példa erre a már elkészült modern szociális épület.

A pályaudvari vágányok részleges felülépítésének jogáért külön fizetett a beruházó, az elbontott vasúti pályát pedig saját költségén kell helyreállítania. A már említett rekonstrukciós terv szerint ezen a területen a már korszerű D-55-ös biztosítóberendezés épül, amelynek megvalósítását nagyrészt a befizetett összegből fedezzük, a beruházó további hozzájárulása mellett. Mindezeken túl az építtetőket terheli egy új utascsarnok, valamint a felülépítést és a csarnokot összekötő látványos üvegtető építése is.

(14.50)

Megállapodás született továbbá arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a West End Kft. közösen vállalják a Ferdinánd-híd felújításának költségeit. Az építkezés megkezdése előtt mind a főváros, mind az Országos Műemléki Felügyelőség elfogadta a terület részletes rendezési tervét, és hozzájárult a tervezett hasznosításhoz. A vasúti létesítmények kivitelezése a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a szakhatóságok hozzájárulása, illetve a Közlekedési Főfelügyelet engedélye alapján folyik. Itt kell megjegyeznem, hogy a beruházás megkezdése épp azért húzódott évekig, mert a minisztérium csak akkor adta hozzájárulását a szerződések megkötéséhez, a felülépítés engedélyezéséhez, amikor a vasút érdekeit biztosítva látta.

Az Európában széles körben alkalmazott vasútpálya-felülépítés eddig ismeretlen volt Magyarországon. Ennek ellenére tárcánk eddig egyetlen esetben sem adott engedélyt az érvényben lévő szabályoktól való eltérésre. Épp most van elbírálás alatt egy ilyen kérelem, de a felmentést csak abban az esetben adjuk meg, ha a biztonsági követelmények maradéktalanul teljesülnek.

A beruházás pénzügyi háttere, a beruházásnak a városfejlesztésben és a kereskedelemben betöltött szerepének megítélése nem a tárca feladata. De elmondhatom, hogy az építésre az érvényes városrendezési szabályzatok és besorolások szerint kerül sor. Személyes meggyőződésem pedig az, hogy ha a leromlott városrészek helyén új üzletközpontok épülnek, az mindenképpen a város javára válik.

Összegzésként elmondhatom, hogy az értékesítésnek az lett az eredménye, hogy a teljes pályaudvari rekonstrukcióhoz hiányzó milliárdok ellenére legalább a pályaudvar egy része megújul. Így egy modern, vonzó létesítmény jöhet létre, amely reményeink szerint újabb utasokat csábít a vasútra, és ebben jelentős szerepe van az ingatlanfejlesztésnek is.

Kérem a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megkérdezem az interpelláló képviselőt, elfogadja-e a választ.

ROZGONYI ERNŐ (MIÉP): Tisztelt Államtitkár Úr! Én nagyon örülnék annak, ha valóban nyugodt lehetnék a tekintetben, hogy itt minden a legnagyobb rendben van az előkészítéstől egészen a már elvégzett munkálatokig és a jövőben elvégzendő munkálatokig. Én erről nem voltam, és tulajdonképpen a válasza révén sem vagyok teljes egészében meggyőzve. Én annak örülnék, ha a minisztérium azért alaposan utánanézne annak az ötlet születésétől napjainkig, hogyan is néz ki ez az egész beruházás, kinek az érdeke húzódik meg emögött.

Leszámítva azt, hogy igen, egy jól sikerült városrész mindenkinek tetszhet és az nagyon jó lehet, azért én tudok arról, hogy az összes kiskereskedő kikérte magának a környéken, és fel van háborodva, a közlekedésrendészet sincs oda az ötlettől, a parkolási lehetőségek nincsenek megoldva. Úgyhogy én nagyon kérem a minisztériumot, hogy szíveskedjék ennek az ügynek egy kicsikét a mélyére kaparni, utánanézni. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ezt a választ nem tudom elfogadni. Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 194 igen, 37 nem, 17 tartózkodás mellett az államtitkár válaszát elfogadta.

Göndör István, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez: "A Matáv-privatizáció árnyékában" címmel. Göndör képviselő urat illeti a szó.