Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jövő évi központi költségvetés kapcsán nemcsak a miniszter úr, de már a képviselőtársaim is több dolgot kiemeltek. Én elsősorban a gazdasági stabilitás jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet, ennek a stabilitásnak ugyanis az európai uniós tagságunk szempontjából rendkívül nagy az értéke. Ha az uniós csatlakozásunk óta elmúlt tizenöt év mérlegét kívánjuk megvonni, akkor egy pillanatra sem felejthetjük el, hogy 2004. május 1-jét követően sok évig képtelenség volt gazdasági vagy pénzügyi stabilitást elvárni az akkori magyar kormányoktól. Az utóbbi években viszont Magyarországot a fegyelmezett, kiszámítható költségvetés jellemzi évről évre, folyamatosan. Így mára a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában.

2020-ban is érvényes az a célkitűzés, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme legalább 2 százalékponttal haladja meg az európai növekedés átlagát. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a GDP-növekedés dinamikus marad, így annak üteme 2019-ben és 2020-ban is várhatóan 4 százalék lesz. E stabilitás eredménye, hogy napjainkban rekordalacsony szinten van a munkanélküliség, hogy az átlagbérek dinamikusan növekednek, hogy megszülethettek a népesedési fordulatot ígérő családvédelmi intézkedések is.

Az európai uniós tagságunk szempontjából minden évben újra és újra értékelnünk kell az államháztartási és államadóssági kérdéseket is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly elérésére irányuló törekvéseknek köszönhetően a költségvetési hiányt 2012 óta stabilan a GDP 3 százaléka alatt tudjuk tartani.

Tavaly a kormányzati szektor hiánya a GDP 2,2 százalékát tette ki, míg jövőre ez várhatóan a GDP 1 százaléka alatt lehet. Ez mindenképpen említésre méltó, sőt nagyjelentőségű teljesítmény.

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya évek óta fokozatosan csökken. Tavaly ezt sikerült 71 százalék alá szorítanunk, jövőre pedig akár a GDP 66 százaléka alá süllyedhet. Nyilvánvaló, hogy a GDP-arányos államadósság-csökkenés már folyamatos, ha sikerül ezt a tendenciát folytatnunk, az államadósság néhány éven belül már az Alaptörvény szerint is kívánatos módon a GDP 60 százaléka alatt lehet.

A stabilitás és a kiszámíthatóság olyan alapvető, maastrichti kritériumoknak megfelelő értékek, melyekre joggal lehetünk büszkék, de meg is kell őket becsülnünk. Számos uniós tagállam ugyanis folyamatos küzdelmet folytat a magas államadóssággal, a fiatalkori munkanélküliséggel, és különféle szociális feszültségekkel is szembe kell nézniük. Hazánkban viszont egyértelműen biztosítottak a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltételei.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő év a 2014-20-as uniós költségvetési időszak utolsó esztendeje, noha jól tudjuk, az egyes programok tényleges lezárására még 2020 után is lesz lehetőség. Az elmúlt hét év alatt Magyarország összesen 12 000 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutott az Európai Tanács 2013. februári ülésén született megegyezésnek köszönhetően.

A kohéziós politika fejlesztési programjainak keretében összesen több mint 7600 milliárd forint összegű fejlesztési forrás áll a kedvezményezettek rendelkezésére. A többlet-kötelezettségvállalás lehetőségével élve az esetleges forrásvesztés elkerülése érdekében ezen fejlesztésekre eddig 107 százalékos kötelezettségvállalás történt.

A vidékfejlesztési program keretében további 1300 milliárd forint uniós forrás használható fel. Az összeg szintén teljes egészében meghirdetésre került, a kötelezettségvállalás szintje 101 százalék.

Az európai hálózatfinanszírozási eszköz célja a transzeurópai hálózatok közlekedési, energetikai és távközlési beruházásainak finanszírozása. Magyarország a saját tagállami keretét teljes egészében lefedte sikeres pályázatokkal.

A korábbi időszakhoz hasonlóan 2020-ban is több jogcímen érkeznek olyan jelentős összegű támogatások hazánkba, amelyek a hazai költségvetésben nem jelennek meg, folyósításukra azon kívül kerül sor. A költségvetésen kívüli támogatások között a területalapú támogatások dominálnak. Ezek várhatóan 413 milliárd forint értékben kerülnek kifizetésre 2020-ban.

Mindent egybevetve, 2020-ban várhatóan közel 1500 milliárd forint uniós forrás áll a hazai infrastrukturális, kohéziós, környezetvédelmi és egyéb projektek megvalósítására, amit összesen közel 430 milliárd forintnyi költségvetésen kívüli támogatás egészít majd ki. A központi költségvetési hozzájárulás az uniós forrásból megvalósuló célokhoz 397 milliárd forintot tehet ki jövőre.

Végezetül szeretném hangsúlyozni: az úgynevezett felülről nyitott uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának. 2020-ban ugyanakkor a gyorsuló végrehajtás és az előlegekkel való elszámolás miatt felgyorsul majd a 2014-2020-as fejlesztési időszakhoz kapcsolódó uniós források lehívása.

Összességében kimondhatjuk tehát, hogy a gazdasági stabilitás a 2020. évi költségvetés által biztosított. A váratlan helyzetekre is megfelelő tartalék áll majd rendelkezésre. Kérem képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)