Készült: 2024.04.28.23:01:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

234. ülésnap (2005.06.07.), 35. felszólalás
Felszólaló Lezsák Sándor (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:25


Felszólalások:  Előző  35  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kilenc esztendővel ezelőtt lépett hatályba a most módosítás előtt álló, a tisztességtelen piaci magatartást szankcionáló törvény. Akkoriban választókerületemből hoztam példákat, hogy mit várunk az új törvénytől, s most úgy látom, hogy a módosításra javasolt paragrafusok zöme közigazgatási természetű változás lesz, azaz a tisztességtelen piaci magatartással kapcsolatos lakossági panaszok orvoslása területén nem várható jelentősebb változás.

Milyen panaszokkal szembesülnek a képviselők leggyakrabban, milyen panaszokkal találkozom a Duna-Tisza közén Bács-Kiskunban? Nagyon gyakoriak az olyan vásárlásra buzdító, kedvező hitelnyújtást kilátásba helyező ígéretek, amelyekről hamar kiderül, hogy egyáltalán nem kedvezőek, sőt megtévesztők voltak a hitelfolyósítás terheire vonatkozó információk. Ezzel rokon terület az is, hogy megtakarító jellegű életbiztosítást ígérnek biztosítóintézetek, majd egy-két esztendő elteltével felsrófolják a számlavezetési költségeket, s nemhogy növekednének a biztosított megtakarításai, de még a befizetett összegektől is jelentősen elmaradnak.

Általános az az elvárás, hogy a korábbiakhoz mérten a Gazdasági Versenyhivatalnak több jogosítványt kellene adni az egyre gyakrabban tapasztalható pénzintézeti visszaélések megfékezése érdekében. Egy ilyen változás nem kell érintse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a munkáját, hiszen esetünkben nem a pénzügyi ellenőrzést kellene erősíteni, hanem a fogyasztók érdekvédelmét. Nincs olyan állami ellenőrző hatóság, amelyik a gazdasági társaságok kisebbségi tulajdonosainak az olyan jellegű érdeksérelmeivel foglalkozna, amelyek végső soron tisztességtelen piaci magatartásból származnak. Az általános vélemény az, hogy a kisebbségi tulajdonosnak a gazdasági társaság közgyűlésén kellene keresnie az igazát, amire kisebbségi résztulajdona miatt nincs esélye. Bíróságon sem kereshet jogorvoslatot, mert ő nem férhet hozzá azokhoz a bizonylatokhoz, amelyekhez egy állami ellenőrző hatóság hozzáférhet.

Néhány Bács-Kiskun megyei példával hadd érzékeltessem ezt a problémát. Hazai kereskedő cég többségi tulajdonosa rendszeresen Magyarországra szállíttatja a külföldi boltjaiban pangó készleteket, irreálisan drága áron, ily módon az itthon termelt hasznot számlákon keresztül magának juttatja ki. A hazai vállalat tisztességtelen ügyletek miatt válik versenyképtelenné a túl nagy készlet miatt, és a kisebbségi tulajdonosok nem kapnak semmilyen osztalékot a befektetéseik után.

Egy másik példa: külföldi anyavállalat az egész nemzetközi vállalatcsoport összes külföldi útját a magyarországi leányvállalat költségére állítja ki, legfeljebb arra vigyáz, hogy például a Spanyolországból Japán felé útnak induló delegáció útba ejtse Budapestet is. A hazai cég teljesen esélytelen a hazai versenyben, hiszen nagyságához mérten sokszoros üzletkötési, utaztatási költségek terhelik. Nemcsak a kisebbségi tulajdonos hozamesélyei reménytelenek, hanem a magyar adóhatóságok előtt is érdemét tekintve hamisak, felpumpáltak a vállalat kiadásai.

Még egy példát hadd mondjak: hazai gyógyszerkutató panaszkodik a nyomott keresetére. Pang a keresete, mert az itthoni kutatások eredményeit, az új gyógyszereket az anyavállalat külföldi vállalataiban vezetik be és gyártják le. Az itthoni vállalatnak és azon belül a kisebbségi tulajdonosnak kell kitermelnie a kutatás költségeit, míg a kutatás haszna külföldön bukkan fel.

Ezekkel a példákkal érzékeltetni kívántam, miszerint az elmúlt kilenc esztendő példái bőségesen figyelmeztetnek minket arra, hogy a versenyfeltételek olyan értelemben is lehetnek tisztességtelenek egy vállalati közösség vagy a kisebbségi tulajdonosok számára, hogy a többségi tulajdonos hozza tudatosan versenyhátrányba a hazai céget egyéb érdekei - elsősorban üzleti magánérdekei - miatt. Sajnos a figyelmeztető példák ellenére ennek a gondnak ellentmondanak, és a megoldás területén nem érzékelek előrelépési szándékot.

Tisztelt Ház! Módosító indítvánnyal próbálom majd megfogalmazni javaslatunkat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)




Felszólalások:  Előző  35  Következő    Ülésnap adatai