Felszólalás adatai

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy az elmúlt közel négy évben méltatlanul kevés szó esett a Magyar Honvédség állapotáról, a Magyar Honvédség helyzetéről, a honvédelem ügyéről, ezért jó, ha néha legalább szót ejtünk erről az Országgyűlés színe előtt, hiszen fontos nemzeti ügyről van szó.

Bár tudjuk mindannyian, hogy jól működő nemzetközi szervezetek tagjává vált, tagjává lett Magyarország, amelynek köszönhetően jelentős mértékben erősödött Magyarország biztonsága, kiszélesedett a biztonsága, azonban nem árt, ha odafigyelünk arra, amit saját házunk táján is megtehetünk, tehát nem elegendő az, hogy NATO-tagokká váltunk és az Unió tagjává váltunk, nyilván ez erősíti a biztonságunkat, de saját biztonságunkért nekünk is tennünk kell, saját felelősségi körünkből adódóan.

Év vége felé pedig különösen fontos, hogy ennek a ciklusnak bizonyos értelemben a honvédelem ügyében tett tevékenysége kapcsán egyfajta egyenleget próbáljunk megvonni. Nyilván az öt perc kevés arra, hogy ezt az egyenleget megtegyük, de azt hiszem, fontos, hogy ma itt beszéljünk erről. Nyugodtan hátradőlhetünk-e a székünkben, minden rendben van-e a Magyar Honvédség háza táján, a honvédelem ügyében? Azt hiszem, hogy önámítás lenne, ha ezt állítanánk és ezt mondanánk.

A biztonság alapérték, tudjuk mindannyian jól, azt hiszem, hogy valljuk mindannyian is ezt az értéket, azonban az államnak elsődleges célja és feladata Arisztotelész óta az emberek biztonságának és boldogulásának a megteremtése. Felelőtlen az az állam, amely nem tesz ennek érdekében, és nem hozza ki magából a maximumot.

A 2004. évi CV. számú honvédelmi törvény Magyarország biztonságát három pillérre építi: egyrészt a Magyar Honvédségre, a saját erőre, másrészt a NATO-ra, szövetségeseinkre, harmadrészt pedig az állampolgárok hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére.

Azt hiszem, hogy a Magyar Honvédség jelenlegi állapotát, jelenlegi helyzetét nézve, ennek a dicsérete, azt hiszem, valóban az önámítás kategóriába tartozna. Hagyományőrző fegyvernemi maradványokkal láthatjuk a Magyar Honvédséget, néhány ezer fő könnyűlövész katonával. Talán mi sem példázza jobban a Magyar Honvédség jelenlegi állapotát és a politikai vezetés - hogy mondjam - preferenciáit, hogy mondjuk, karácsonyra hogyan készül a Magyar Honvédség. Megtudhattuk a sajtóból, hogy hastáncversennyel és szépségversennyel készül, volt már csókkirályválasztás is. Tehát ez nagyon-nagyon fontos dolog, de azt hiszem, hogy talán az országvédelmi képességet kellene erősíteni.

A washingtoni szerződés 5. cikkelyének hangsúlyozása helyett ajánlanám a kormány figyelmébe a 3. cikkely megfontolását. A 3. cikkely kimondja, hogy a felek, azaz a tagországok kötelesek fenntartani és kifejleszteni egyéni és kollektív védelmi képességeiket. Tehát ennek érdekében sokkal többet kellett volna tenni az elmúlt időszakban. Az állampolgárok honvédelmi tudatának a fenntartása érdekében is ugyan történtek apró lépések, sokkal inkább erőteljesebben kellene ez irányba is mozdulni.

Azt állítom, hogy válsághelyzet esetén sajnos komoly problémák lépnének fel az ország védelmében, ami a saját képességeket illeti. Egy esetleges mozgósítás szinte lehetetlen lenne, vagy időben rendkívül lelassult és elnyúló lenne. Tudjuk, hogy nincsenek kiképzett és mozgósítható tartalékosok, illetve bocsánatot kérek, az a pontos megfogalmazás, hogy valójában vannak tartalékosok, ez 17 fő. Most az idő rövidségére való tekintettel név szerint nem sorolnám el őket, de talán megérdemelnék ők is, akik szerződéses viszonyt létesítettek a Magyar Honvédséggel, és vállalták a tartalékos katonai szolgálatot.

Tehát van mit tennünk ezen a területen, és ezt békeidőszakban kell megtenni. Tehát örülök annak, hogy az elmúlt héten a minisztérium végre ráállt erre az útra, és szervezett egy konferencián Székesfehérváron. Én magam is részt vettem, és megértette a minisztérium is az idők szavát, megértette a NATO szempontjait is, hiszen a NATO is kimondja, hogy szükség van tartalékosokra, ezen a konferencián a hadtudomány számos jeles képviselője is felszólalt, örülök annak, hogy a hadtudomány által is fontosnak tartott szempontokat is a tárca igyekszik most már apró mértékben megfogadni. Tíz éve próbálkozom, és folyamatosan törekszünk arra, hogy a tartalékos rendszer kiépítése érdekében valami történjen. Egy apró lépést tettünk az elmúlt héten. Nyilván még hosszú az út, hogy ezen végighaladjunk, és egy működőképes tartalékos rendszere legyen az országnak.

Nyilván fontos lenne a közgondolkodás, a közvélekedés megváltoztatása, a honvédelmi tudat erősítése, fontos lenne Magyarország és a Magyar Honvédség országvédelmi képességének a további erősítése az elégséges védelem érdekében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és az önkéntes tartalékos rendszer ösztönző rendszerének a kidolgozása. Ebben várjuk majd az együttműködést a következőkben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)