Felszólalás adatai

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! El tudom képzelni, hogy valahol Európában még elcsodálkoznak egy ilyen határozaton, Magyarországon azonban senki nem csodálkozik. Látva az elmúlt időszak kényszeres törvényalkotását, a jogbiztonság fokozatos felszámolását, a magánjogi viszonyokba való rendszeres jogalkotói beavatkozást, az Alkotmánybíróság meggyengítését, az alkotmányos kontrollt biztosító intézmények függetlensége ellen indított támadássorozatot, mi, akiket szintén aggodalommal tölt el a magyarországi helyzet, igazán nem csodálkozhatunk.

A kormány ugyanakkor egészen más okból nem csodálkozik. Meggyőződése a kormánynak, hogy a múlt csütörtökihez hasonló határozatok, kezdeményezések jobb esetben kizárólag félretájékoztatásból, elemi tudatlanságból, a valós viszonyok ismeretének hiányából, rosszabb esetben pedig a ma már mindenütt ott bujkáló ellenség aknamunkájából erednek, és bárki, aki e kritikákat itthon a legcsekélyebb figyelemre méltatja avagy esetleg egyetért velük, nem más, mint hazaáruló. Ellenség kívül-belül, árulás és összeesküvés mindenütt, megint vesztünkre esküdtek ádáz hatalmak.

Normális körülmények között megmosolyognánk ezt a letűnt korokra és rendszerekre emlékeztető üldözési mániát, de a körülmények ezúttal sajnos nem normálisak. A helyzet, fájdalom, bonyolultabb a kormány forradalmi világképénél, így aztán nem meglepő, hogy a kormány folyamatosan kettős beszédre kényszerül az európai ügyekben.

A kettős beszéd mindig álságos viselkedést rejt. Itt nem pusztán arra gondolok, hogy Orbán Viktor 2006 októberében még arra szólította fel az európai intézményeket, hogy ne támogassák az akkori magyar kormányt, sőt vonják meg a finanszírozást. Ezt hogyan értékelnék ma önökkel szemben, uraim? Talán árulást emlegetnének? Vagy ez mégiscsak azt jelenti, hogy az európai intézményeknek van valamiféle tekintélyük, a szavuk mégiscsak számít valamit? Tudjuk, természetesen csak abban az esetben, ha a mindenkori ellenség ellen irányíthatóak ezek a szavak, ha úgymond ellenünk, akkor nyilván süket fülekre találnak.

A kettős beszéd és kettős gondolkodás nyilvánul meg abban is, ahogyan a kormány tagjai egymással versenyre kelve bizonygatják, hogy úgy fogjuk a bírált jogszabályokat módosítani, ahogyan azt a Bizottság kéri. Brüsszelben békülékenységről, Budapesten pedig összehangolt támadásokról, Magyarország ellen intézett támadásokról, a szuverenitásunkat fenyegető merényletekről szól ez a kettős beszéd.

Természetesen igaz, hogy egy ilyen parlamenti határozat nem jogszabály, nem kötelező érvényű. De mindaddig, amíg a kormány azt hiszi, hogy mindez elintézhető jogi érveléssel, prókátori fogásokkal és csavaros magyarázatokkal, addig baj van. Önök nem veszik tudomásul, hogy mindez, még akkor is, ha sok esetben valóban elvi, ideológiai különbségek állnak a háttérben, egy általános európai értékvita része, egy olyan párbeszéd része, amelynek felvétele és folytatása mellett Magyarország hitet tett, sőt kötelezettséget is vállalt akkor, amikor az Európai Unióhoz csatlakozott.

Őszintén remélem, hogy a kormány képes lesz ezt a párbeszédet Európával jóhiszeműen és felelősséggel lefolytatni. Nyilvánvalóan jobb lenne, ha mindezt sikerült volna megfontolt, körültekintő és igazságos törvénykezéssel megelőzni, ha hazánk ma nem állna bírálatok és gyanúsítások kereszttüzében. De jelenleg ott áll, és ezért felszólítjuk a kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megvalósuljon jogrendünk összhangja az európai normákkal. Bízom abban, hogy a magyar diplomácia képes lesz ebben a feladatban az eddigieknél hathatósabban támogatni a kormányt, a kormány pedig az eddigieknél nagyobb felelősséggel lesz képes rendezni európai ügyeinket.

Már most is folynak ellenünk eljárások, ám az ország érdekei súlyosan sérülhetnek, ha valóban elindul Magyarország ellen az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás, hiszen felfüggeszthetik szavazati jogunkat és megvonhatják az uniós forrásokat. A túlzottdeficit-eljárás miatt ez a veszély egyre fenyegetőbb, a kohéziós alapok esetében már jövőre akár 500 milliárd forinttal csökkenhet a forrás. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek, ez veszélyeztetné igazán az ország önrendelkezését.

Önök miatt a kettős beszéd kísértete járja be Európát. Nincs szükségünk kísértetekre. Nem akarunk Európa különce, fenegyereke lenni, hanem a közösség megbízható, elismert tagjai között a helyünk.

Köszönöm a figyelmet. (Babák Mihály: Taps nincs!
- Pálffy István: Sok reakciót nem látok!)