Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az nem lehet vitás, hogy a XXI. század szégyene, ami 2006 őszén történt, amit a szocialista hatalom művelt Magyarországon. 2006 októberében a dicsőséges forradalom és szabadságharc méltóságteljes megünneplésére készült az ország, és 50 év telt tel.

Az 1956-os forradalom a magyar népnek a diktatúra és a szovjet megszállás elleni szabadságharca, valamint a XX. századi magyar történelem legmeghatározóbb eseménye volt. 1956. október 23-án a kommunista pártvezetés a fegyvertelen tömegbe lövetett, a véres sortűznek nagyon sok ártatlan ember, fiatalok, egyetemisták, békésen tüntetők estek áldozatul. Sajnos, az ország több napon át folytatott hősies szabadságharca elbukott. A forradalom leverését brutális megtorlás követte, hiszen a szabadságharc résztvevőit embertelen körülmények között börtönbe zárták, és nagyon sok honfitársunkat kivégeztek.

50 évvel később az MSZMP utódpártja, az MSZP irányította az országot, és mintha a történelem ismételte volna önmagát. 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc beszéde, amelyet 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelmük után mondott el Balatonőszödön, az MSZP frakcióülésén. Az őszödi beszédet, annak részleteit ismeretlen személyek ismeretlen érdektől vezérelve eljuttatták több újság szerkesztőségébe, és így a beszéd szinte órák alatt a közvélemény számára ismertté vált. De mit is mondott? Természetesen a trágár szavait nem fogom megismételni: "Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondtunk, az nem igaz. Nem csináltunk semmit négy évig. Másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este." - mondta Gyurcsány Ferenc. Az emberek kivonultak az utcára, kormányellenes tüntetések kezdődtek vidéken és a fővárosban egyaránt. A felháborodást tovább fokozta Gyurcsány Ferenc cinikus nyilatkozata, miszerint a tüntetésre ugyan lehet számítani, de majd megunják és hazamennek - mondta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő Balsai-jelentés a 2006 őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgálja és mutatja be. A jelentés nyolc fejezetből áll. Az őszödi beszéd kiszivárogatása után Sólyom László köztársasági elnök úr a következőt nyilatkozta: "A hír morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozzák." - mondta az elnök úr.

2006. szeptember 18-án a tüntetések tovább folytatódtak. A Kossuth térről a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió székházához vonult, és kérték, hogy a petíciójukat olvassák be, de a Televízió vezetősége nem állt velük szóba. Ezt követte az MTV ostromának elhíresült eseménysorozata. A jelentés első fejezete feltárja, hogy a szeptember 19-21. időszakban milyen brutális események valósultak meg. Könnygránátokat dobnak, illetőleg lőnek, a fiatalok fejsérülést szenvednek. Egy fiatalt a fülénél talált el a gránát, súlyos sérülést szenvedett. Egy tiltakozót közvetlen közelről lőttek hasba a rendőrök. Hat-nyolc fiatalt úgy vertek össze, hogy nem tudtak lábra állni. Egy embernek kiverték három fogát. Gumibottal megvertek négy embert. Nyakon lőttek gumilövedékkel egy fiatalembert.

(18.30)

A mentők 16 sérültet szállítottak kórházba. Három nap alatt 200 embert vettek őrizetbe.

Ezen előzmények után került sor októberben az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a megemlékezések megtartására. Az akkor még hatályos alkotmány 62. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról kimondta, hogy a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog. Ez természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a rendőrségnek engedélyeznie kell a békés célú rendezvényeket, hanem azt is jelenti, hogy biztosítani kell az állampolgárok gyülekezési jogának érvényesülését, ezen jogok zavartalan gyakorlását, és a rendőrségnek biztosítania kell a gyülekezési joggal élők békés elvonulását is.

Ezzel szemben mi történt október 23-án? A Civil Jogász Bizottság jelentésének 71. oldalán a következő olvasható. Az egyik szemtanú a következőt mesélte el. "2006. október 23-án reggel többedmagammal vidékről indultunk megnézni az '56-os forradalom 50. évfordulójának tiszteletére rendezett zászlófelvonást. Fényképezőgéppel felfegyverezve próbáltuk megközelíteni a Kossuth teret. Az első megdöbbenésünk a Bajcsy-Zsilinszky utcában történt, amikor ráfordultunk az Alkotmány utcára, nagy, magas, vastag vaskerítésbe ütköztünk, a háta mögött pedig rendőrökkel. Mondtam, hogy a zászlófelvonást jöttünk megnézni, engedjenek be. A rendőrök nem néztek a szemembe, de közölték: nem, próbáljuk meg máshol.

Mit csinál az ember, ha a zászlófelvonást már nem örökítheti meg, megörökíti, hogy miért nem. A rendőrök háta mögött volt egy rendőrautó, valaki pedig onnan kamerázta a tömeget. Egyszer csak megindultak a rendőrök, és közvetlen a tömeg előtt megálltak, az első sorban rekedtem a testvéremmel együtt, több idős ember között. Egyszer csak hirtelen meglöktek, én meg elestem. Szétnyíltak és próbáltak behúzni, miközben az emberek is húzni akartak engem. Végül a rendőrök győztek. Miközben vertek, rádöbbentem, hogy ez egy jól kitalált provokáció volt a részükről. Amikor a földön voltam, páran rám térdeltek, szitkozódtak, a kezemet a hátam mögött összefogták, megbilincseltek, a fejemet még mindig ütötték. Egy idős néni az ablakból kiabált: ne bántsák, ne bántsák! Rájuk néztem, és a nagymamám jutott az eszembe, aki már régen meghalt, de nagyon szerettem."

És még egy mondat: "Több idős korú tanú megdöbbenve mondta el azt is, milyen megrázó volt számukra, hogy miután 1956-ban a magyar szabadságért harcoltak, börtönbe kerültek, megkínozták őket, barátaikat, hozzátartozóikat veszítették el, most, az 50. évfordulón, 16 évvel a rendszerváltás után azok szorítják ki őket az ünneplésből, akik a forradalom leverőinek szellemi örökösei, illetve személyükben a forradalom leverői." Azt hiszem, hogy ez az idézet önmagáért beszél. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gyalázat!)

Aztán a véres események délután folytatódtak. Szintén a Civil Jogász Bizottság jelentéséből - amire hivatkozik a Balsai-jelentés is - azt idézném, hogy "Október 23-án délután 4 óra: S. F. a feleségével és barátjával a Bajcsy-Zsilinszky úton tartott a Fidesz nagygyűlése felé. Magyar zászló volt a kezükben. A rendőrök terelni kezdték a Deák tér felé, felszólítás nélkül, valamint gumilövedékeket lőttek ki rájuk. Ő szinte azonnal megsebesült az oldalán és a combján. A Péterfy Sándor Utcai Kórházba szállították, megműtötték. Feljelentést tett az ügyészségen."

A Fidesz-gyűlésen 16 és 18 óra között folyamatosan rendőrségi helikopter követte a fejleményeket, a tömeg mozgását. Néhány perccel azután, hogy a Fidesz-gyűlés véget ért, a Deák térről a rendőrsorfal intenzív tömegoszlatási rohamba kezdett. A rendőrök gumibottal és más eszközökkel manuálisan bántalmazni kezdték a járókelőket, illetve a Fidesz-gyűlés hazatérni vágyó résztvevőit. A Fidesz ünneplő tömegének nagy részét a Deák téri metró felé terelték. A rendőrség rohamot indított, rászorítva a Deák téri csata résztvevőit a megemlékezőkre, halálfélelmet és pánikot keltve a távozni szándékozó ünneplők soraira. Nagy számú sérülést okoztak, elszabadult a pokol.

A fideszes ünneplők tömegeit, békés járókelőket, különböző, étteremben békésen vacsorázó magyar és külföldi embereket vertek össze az oda berohanó rendőrök vagy rendőrruhába bújt bűnözők. Eluralkodott a pánik az emberek körében. Tisztességben megőszült idős emberek éppúgy, mint fiatalok, férfiak, nők, gyermekek és felnőttek fejvesztve menekültek a lépcsőházakba zárkózva.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentésből, a Balsai-jelentésből egyértelműen kitűnik, hogy a rendőri intézkedéssorozat egyik legjelentősebb mulasztása az volt, hogy a rendőri erőket folyamatosan támadó erőszakos tömeget - megkockáztatom, hogy szándékosan - a Fidesz-rendezvény békés résztvevői felé nyomták. Így szándékosan olyan zűrzavart hoztak létre, amely kilátástalanná tette a békés tüntetők elkülönítését a radikális rendbontóktól. Ezt követte a tömegoszlatás folytatása, amikor is könnygázt, gumilövedéket és vízágyút vetettek be. A rendőrségről szóló törvény legfontosabb alapelve, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazásának arányosnak kell lennie. A jelentés 43. oldalán olvasható, hogy a tömeg összességében nem minősült általánosságban véve felfegyverzettnek, vagyis gumilövedéket egyáltalán nem lehetett volna használni.

A jelentés 50-51. oldalán Takács Albert, az akkori állampolgári jogok országgyűlési biztosának véleménye szerint a helyszínt pusztán el nem hagyó, passzív ellenállást tanúsító tömeg oszlatására elégséges lett volna oszlató sorfalat alkalmazni, és biztosan nem felel meg a szükségesség-arányosság elvének a gumilövedék használata.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentés nagyon helyesen felveti a rendőri vezetők és Gyurcsány Ferenc felelősségét. Megállapítja a jelentés, hogy a rendőri vezetők csak a legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot. A miniszterelnök több sajtónyilatkozatában elismerte, hogy a 2006. évi őszi események során folyamatos kapcsolatban állt a rendőri vezetőkkel, illetve a rendelkezésre álló információk szerint a budapesti rendőrkapitány az események során rendszeres kapcsolatot tartott a miniszterelnökkel. Erre figyelemmel felmerül a lehetősége annak, hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket a főkapitány megvitatta, egyeztette a miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel.

Tisztelt Országgyűlés! Ami 2006. október 20-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére. Erre tekintettel, az előzőekben felsoroltakra, valamint a jelentésben kirészletezettekre, felvetődhet a büntető törvénykönyv 261. § (1) b) pontjában megfogalmazott terrorcselekmény elkövetésének a lehetősége. A Balsai-jelentés ezt rendkívül részletesen taglalja, amit most szeretnék ismertetni.

A Btk. 261. § (1) bekezdése szerint: "aki abból a célból, hogy a lakosságot megfélemlítse, a (9) bekezdésben meghatározott, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő."

A Btk. azt is kimondja a 261. § (4) bekezdésében, miszerint a terrorcselekmény előkészülete is bűncselekmény. "Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Azt gondolom, hogy a Balsai-jelentésnek ezek a megállapításai, tisztelt Országgyűlés, önmagukért beszélnek. Ezért, ellentétben Schiffer képviselőtársammal, az előttem szólókkal egyetértve kérem tisztelettel a Balsai-jelentés elfogadását a tisztelt Háztól.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)