Készült: 2024.09.21.21:27:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

72. ülésnap (2015.05.12.), 118. felszólalás
Felszólaló Földi László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:15


Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács által 2009-ben készített „Jövőkereső” című dokumentum szerint a hazai háztartások sokaságából hiányzik a környezeti tudatosság és a megfelelő ismeret, az ehhez az életvitelhez szükséges technikai háttér, valamint az ebbe szükséges befektetések képessége vagy szándéka. A piac kínálta lehetőségek is beszűkítik a fogyasztók választási lehetőségeit. A környezetileg jobbnak, társadalmilag hasznosabbnak kicsi az ismertsége és az elérhetősége, és általában drágábbak is. Ez található a 2009-es dokumentumban.

A fogyasztás tendenciái szorosan összefüggnek a vásárlási szokások megváltoztatásával. A harmadik program időszakában lassuló intenzitással ugyan, de tovább emelkedett a bevásárlóközpontok száma. Folyamatosan növekedett az egyszer használatos, rövid élettartamú termékek fogyasztása, illetve a csomagolóanyagok használata, miközben ezek újrahasználata vagy anyagában más funkcióval való használata hazánkban még nem megoldott vagy ritka. Az újrahasználatot nehezíti például a gépjárműiparban, az elektronikai iparban vagy a háztartási gépek, kisgépek esetében a „vegyél újat” szemlélet, valamint többnyire nem megoldott vagy aránytalanul drága ezen berendezések javítása. További probléma a betétdíjas üvegek, palackok alacsony aránya. A vásárlók körében ma még gyenge, de erősödő pozitív tendencia az egészséges élelmiszerek, illetve az ökológiai gazdálkodásból származó termékek iránti kereslet növekedése.

A harmadik program során számos intézkedés történt az egészséges életmód és a környezettudatos fogyasztás előmozdítására. Például környezeti nevelés, információterjesztés, bioélelmiszer-fogyasztás, környezetbarát közlekedés ösztönzése. Azonban még jelentős erőfeszítések szükségesek az erőforrások takarékos használatára épülő fogyasztói kultúra megvalósítása érdekében. Az értékrend és életmódváltás szükségességét a lakosság egészségi állapota is indokolja, amely jelentős mértékben elmarad attól a szinttől, amelyet jelen gazdasági körülményeink már lehetővé tennének. Az értékrendben bekövetkező érdemi változást nehezíti a hosszú távú gondolkodás háttérbe szorulása, az anyagi értékek megszerzésére és a növekvő fogyasztásra ösztönző eszközök hatása, például reklámok, a média által közvetített viselkedési minták, valamint a takarékosságra, mértékletességre biztató lehetőségek és minták hiánya.

(16.30)

2012-ben az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítását. A környezeti és egészségügyi biztonság növelését célzó új szabályok biztosítják, hogy a géntechnológiával módosított növényeket, illetve az Európai Unió által a jövőben esetlegesen engedélyezendő újabb, géntechnológiával módosított fajtákat ne lehessen korlátok nélkül bevonni a köztermesztésbe Magyarországon. Tegnap a miniszter úr kérdésemre azt válaszolta, hogy Magyarország egyáltalán nem kíván GMO-s növényeket termeszteni. A kormány csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, hogy az állatok takarmányozása is GMO-mentes legyen, de nem állnak meg a szójánál, más takarmányokra is kiterjesztenék ezt. A Kárpát-medencében száz olyan növényfajta van, amely takarmányozásra alkalmas. A kormány a hús, a hal, a tojás, a méz GMO-mentes jelölését is igyekszik megteremteni.

2025-re az új globális kihívások széles spektrumot mutatnak a jövőkutató szakértők véleménye szerint. Új ökológiai probléma adódhat a globális felmelegedés következményeiből, amely megnyilvánulhat a természeti erőforrásokért folyó egyre erőteljesebb küzdelemben, a növekvő migrációban és az erőszakra való hajlam megerősödésében, amennyiben az emberiség az elkövetkező években nem tesz ezek ellen hathatós intézkedéseket. A termőföld-erózió és -kimerülés szintén globális problémaként jelentkezhet. Gazdaságpolitikai szempontból elképzelhető, hogy az Európai Unió belső konfliktusai felfokozódnak, illetve a világgazdaság további destabilizálódása, a kiváltságos és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek közötti különbségek további növekedése is kihívásként merül fel.

A világszintű trendek érintik hazánk jelenlegi állapotát és továbbfejlődését is. A 2025-ig várhatóan megnyilvánulható hazai komplex problémák közül kiemelendők véleményünk szerint a klímaváltozás és annak következményei; a határokon átterjedő környezetszennyezés; az innovációs folyamatok erőtlensége; a háztartások méretének csökkenése és környezetterhelésük növekedése; a fogyasztás túlzott ösztönzése; a fogyasztási, táplálkozási, lakhatási, ruházkodási szokások átalakulása; az egészségre ártalmas élelmiszerek fogyasztása; a lakosság általános egészségi állapotának romlása és az életszínvonalbeli különbségek növekedése, polarizálódása.

Véleményünk szerint hazánk természeti adottságainak és erőforrásainak figyelembevételével a következő legfontosabb stratégiai kihívások előtt állunk: az erőforrások takarékos, hatékony használatára támaszkodó környezetbarát gazdaság megteremtése; a biztonságos és jó minőségű élelmiszer- és vízellátás biztosítása, ahol a termőföld és a vízkészletek védelme, fenntartható hasznosítása, magas szintű biztosítása szükséges; a biológiai sokféleség fenntartása; a környezeti lehetőségekhez és korlátokhoz illeszkedő területhasználat. Mindezek mellett fontos tényezője a jövőképnek a lakosság megélhetésének, lakhelyén való érvényesülésének biztosítása is. Természetesen e jövőkép minden tényezőjének megvalósítása hosszabb időszakot és következetes lépéseket, széles körű társadalmi támogatást és cselekvést igényel, amelyhez az elkövetkezendő hat évre szóló feladatok végrehajtása is aktívan hozzájárulhat.

Környezetünk védelme alapvető kérdés, de nem mindegy, hogy miként visszük véghez ezt a kötelező feladatot. Úgy kell cselekednünk, hogy az ne csak nekünk hozzon rövid távú eredményeket, hanem az utánunk következő generáció is élvezhesse a mostani döntések pozitív hatását, ennek pedig az alapja az, hogy átgondolt, megfontolt döntést hozzunk. Úgy kell alakítanunk a környezetvédelem törvényi hátterét, hogy annak pozitív hatásai ne csak most, hanem a jövőben is érezhetőek legyenek.

Mindezekkel együtt a KDNP frakciója javasolja a tisztelt Háznak, hogy a T/4582. számú határozati javaslatot támogassa és fogadja el. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai