Felszólalás adatai

Miről van szó? A kormányváltás óta ismét felerősödtek Romániában a kisebbségellenes hangok és intézkedések. Románia most már ott jár, hogy ott a magyarellenességgel most már nemcsak szavazatokat lehet szerezni, hanem kormányt is lehet buktatni, paradox módon egyébként a kisebbségi képviselők jóváhagyásával és hozzájárulásával. A marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye volt a bizalmatlansági indítvány oka.

Mi történt csak az elmúlt néhány hétben, és hogyan tudott erre reagálni a magyar diplomácia, illetve a magyar nemzetpolitika? Rögtön itt van a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye. Világossá vált, hogy semmilyen szándék erre vonatkozóan nincsen, az ezzel kapcsolatos rendeletet vissza kívánják vonni. A marosvásárhelyi táblabíróság fel is függesztette az ezzel kapcsolatos ítélkezést. Veszélybe került tehát az önálló orvosi kar megalakítása.

Az új román kormány első intézkedései közé tartozott, hogy leváltották Erdélyben ez összes magyar prefektust - négy megyének, Hargitának, Kovásznának, Szilágynak és Hunyad megyének volt magyar prefektusa, kormányhivatal-vezetője a mi fogalmunk szerint -, illetve hat alprefektust. Őket leváltották, nem is akárkiket raktak a helyükbe: Kovászna megyébe pedig Codrin Munteánut, aki már korábban betöltötte ezt a tisztséget, és a magyarellenes intézkedéseiről lett híres.

A kormány új választójogi törvényt kíván elfogadtatni, amely választójogi törvény egyértelműen hátrányosan érinti az erdélyi magyarságot, hiszen eltörli a mostani vegyes rendszert; csak egyéni választókerületekben gondolkodik, ami nyilvánvalóan ellehetetleníti vagy legalábbis jelentősen csökkenti a magyar képviseletet a román parlamentben.

Ismét előkerült a regionalizációs törvény. Ez ellen Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke egyébként tegnap a román miniszterelnökhöz írt nyílt levélben is tiltakozott, az ellen, hogy a Székelyföldet fel kívánják darabolni. Ez korábban is vita tárgya volt már. Ismét világossá vált, hogy az új román kormánynak egyáltalán nincsen szándékában az, nemhogy a Székelyföld autonómiáját elismerje, amely célért önök is csak fél szívvel és jórészt csak szavakban harcolnak, nemhogy az autonómia elismerése nem került szóba, hanem a Székelyföldet semmilyen önálló területi egységként vagy regionalizációs fejlesztési egységként az új kormány nem kívánja elismerni.

(9.20)

Továbbra is helyén van a Mátyás király-szobornál található Nicolae Iorga-tábla, ami a nemzetünket gyalázza, Mátyás királyt románnak nevezi. Egy olyan szoborról beszélünk, Mátyásnak a szobráról, amely magyar-román államközi együttműködés alapján, többek között magyar állami pénzből is felújításra került, pontosan tisztázva annak a részleteit, hogy a szobor, illetve a felújítás hogyan fog kinézni. Erről a tábláról nem volt szó. Ez a nemzetünket gyalázó, sértegető, provokáló tábla mégis ott maradt, ezek ellen önöknek szintén nem volt egy szava sem. És ami a legsúlyosabb, az, hogy a sok éven keresztül fektetett kisebbségügyi törvényt ugyan el kívánják elvileg fogadni ősszel, azonban abból törölni kívánják a kulturális autonómiára vonatkozó kitételeket.

Mi az önök válasza mindezekre? Diaconescu román külügyminiszter annak idején kijelentette - nem olyan régen volt, néhány héttel ezelőtt -, hogy magyar-román államközi viszonynak az autonómia semmilyen formája nem lehet része. Erre Martonyi János képes volt azt nyilatkozni körülbelül ugyanaznap vagy másnap, hogy "Sokan érezzük úgy, hogy a magyar-román kapcsolatok a két modern állam fennállása óta soha nem voltak olyan jók, mint ma."

Szépen illik ez abba a sorba egyébként, amikor Martonyi János Robert Ficót egy olyan nyilatkozattal köszöntötte a választás után, amelyben arról beszélt, hogy Szlovákiával az eddig tapasztalt biztató együttműködés folytatásában reménykednek. Nos, ez a biztató együttműködés hét magyar fiatal félholtra verésében testesült meg most Pozsonyban a hétvégén, akiket csak azért bántalmaztak szlovák bőrfejűek, mert magyarul beszéltek.

Répás Zsuzsanna tartott egy kétéves évértékelő sajtótájékoztatót. A határon túli magyarságot ért problémákra a következő veretes kifejezéseket tudta használni: őszintén reméli, reményének ad hangot, bízik benne - a problémák megoldásáról beszélek -, illetve sajnálattal értesült. Németh Zsolt államtitkár úr pedig az előbb felsorolt, erdélyi magyarságot ért jogsérelmek és jogsértések kapcsán annyit mondott egy múlt heti sajtótájékoztatón, hogy számára aggodalomra ad okot az, ami Romániában történik.

Eljutottunk ahhoz a szégyenhez, kedves kormánypárti képviselőtársaim, hogy a szocialisták határozottabban kiállnak az elcsatolt területeken élő magyarok érdekében, mint önök. Tabajdi Csaba EP-képviselő kisebbségellenesnek nevezte ezeket az intézkedéseket, egy demokratikus jogállamban megengedhetetlennek. Távol álljon tőlem, hogy az MSZP-t bármiben dicsérni szeretném vagy felmagasztalni, csak egész egyszerűen arra vagyok kíváncsi, államtitkár asszony, hogy mikor hajlandóak végre tudomásul venni, hogy ez a Nyugat-Európában megszokott (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), jófejkedő szalondiplomácia itt, Kelet-Közép-Európában, ahol balkáni játékszabályok vannak, nem működik. Tessék végre felvenni a kesztyűt (Az elnök ismét csenget.) és határozottan, világosan kiállni az elszakított magyarság érdekében!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)