Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr, Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy először nagyon röviden az előzményekről beszéljek.

A bírói gyakorlat az elmúlt időszakban többször is enyhébben ítélte meg a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakot, akkor is, amikor a pedofil bűnelkövető a gyermek hozzátartozója volt, vagy a gyermek az ő felügyelete alatt állt. A Kúria jóhiszeműen és a gyermekek fokozott védelmét szem előtt tartva adott szigorú iránymutatást a bíróságoknak, azonban túllépte saját hatáskörét. Ezért az Alkotmánybíróság, szintén a kötelezettségét teljesítve, megsemmisítette a Kúria vonatkozó iránymutatását, de lehetőséget is adott a parlamentnek a törvény szigorítására.

A gyermekek alkotmányos védelme szerepel az Alaptörvényben is. Magyarország Alaptörvénye kiemelten védi a családokat, valamint a gyermekeket; azon belül is a gyermekek jogát a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az Alaptörvény azt is egyértelműen rögzíti, hogy gyermekeink a sikeres Magyarország garanciái. Éppen ezért azok a bűnelkövető pedofilok, akik veszélyeztetik gyermekeink testi, szellemi vagy erkölcsi egészségét, valójában Magyarország jövőjét is veszélyeztetik.

A Fidesz és a KDNP elkötelezetten támogatja a gyermekvállalást és a gyermeknevelést. A gyermekvállalás, gyermeknevelés támogatása mellett azonban az államnak védelmeznie is kell a gyermekeket, ha kell, a büntetőjog eszközével is. Tehát nem elég csak támogatni családpolitikai eszközökkel, hanem ha kell, akkor a büntetőjog eszközeivel is oda kell lépni, ha kell, akkor szigorítani kell a büntetőjogon.

Miről szól ez az előterjesztés, ez az indítvány, amit benyújtottam? ‑ és köszönöm szépen azoknak, akik eddig csatlakoztak az önálló indítványhoz. A most előttünk lévő büntető törvénykönyvi módosítás egy egyértelmű szigorítás. Az indítvány lényege, hogy a 12 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális erőszakot, ha az elkövető a gyermek hozzátartozója vagy a gyermek nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése vagy egyéb módon a hatalma, befolyása alatt áll, akkor 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntesse a Btk., függetlenül attól ‑ és itt ez egy nagyon fontos kérdés ‑, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a gyermek beleegyezésével követték el. Vagyis felállítjuk azt a vélelmet, hogy a 12 év alatti gyermek akaratnyilvánításra képtelen.

A Fidesz-KDNP részéről elfogadhatatlannak tartjuk a gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazásokat. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények morális és erkölcsi értelemben is a legsúlyosabb bűncselekmények, ezek közül is kiemelten kell büntetni azokat a cselekményeket, amikor pont az az elkövető, akinek gondoskodnia kellene a gyermekről. Az ilyen elkövetőkkel szemben, akik visszaélnek egy gyermek bizalmával, kizárólag csakis a legszigorúbb fellépésnek van helye. Itt egyébként Horváth László képviselőtársam szokta elmondani azt, amivel maximálisan egyetértek, hogy ez az árulásnak a legcsúnyább fajtája, amikor valaki pont azzal él vissza, hogy bíznak benne, valaki azzal él vissza, hogy egy gyermek bízik benne, hiszen rábízták ezt a gyermeket, hogy gondoskodjon róla ‑ egyetértek.

Engedjék meg, hogy egypár szót szóljak arról, hogy még milyen előzményei vannak ennek a Btk.-módosításnak, hiszen itt ülünk régóta a parlamentben, tudjuk, hogy már többször hoztunk, módosítottunk, szigorítottunk törvényeket annak érdekében, hogy nagyobb legyen a gyermekek biztonsága az élet minden területén. Csak pár szóval szeretnék kitérni arra, hogy például eleve az új büntető törvénykönyvünk szigorúbban bünteti a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Aztán: a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bántalmazások elévülhetetlensége 2014 decemberében lépett hatályba. Ezen önálló indítvány értelmében a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális tárgyú bűncselekmények ‑ köznyelvben a pedofil bűncselekmények ‑ nem évülnek el.

2017. január 1-jén lépett hatályba az a több törvényt, nemcsak Btk.-t, hanem javarészt gyermekvédelmi törvényt, szociális tárgyú törvényeket, családjogi törvényt, egészségügyi törvényt érintő módosítási csomag ‑ ez egy átfogó módosítás volt ‑, amelyet Horváth László képviselőtársammal nyújtottunk be. Itt csak kiragadva egy-két példát, nagyon fontosnak érzem, amiket módosítottunk, például a minisztérium honlapján közzétett szakmai módszertant. Ennek a módosításnak a célja az, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének szakmai módszereit alkalmazva járjanak el a jelzőrendszer tagjai, elősegítve ezzel a veszélyeztetett gyermek érdekében történő egységes fellépést. Itt mondanám, hogy nagyon fontos, hogy minél korábban lépjünk fel a gyermek érdekében, és nagyon fontos az is, hogy minél hatékonyabb és gyorsabb legyen a gyermeknek vagy adott esetben a családnak nyújtott segítség.

Aztán ilyen módosításunk volt a gyámhatósági eljárásban az együtt nevelkedő testvérek ügyeinek együttes kezelése. Fontos módosítás volt, hogy a gyámhatóságnak a gyermek, illetve a gondnokság alatt álló személy érdekében történő gyors és határozott fellépését is segítse az a módosítás, amely szerint nem mellőzhető meghallgatás, tárgyalás megtartása, és ennek érdekében mellőzhető az elővezetés, az előzetes ügyészi jóváhagyás, az akkor él, ha azonnali intézkedés szükséges.

Aztán van egy olyan módosítás, amely megtiltja a kiskorúak esetében az ellátás visszautasítását a házi gyermekorvos és a védőnő által nyújtott egészségügyi ellátás tekintetében is. Ez is nagyon fontos, hiszen a gyermekvédelmi jelzőrendszer alappilléreiről beszélünk, a házi gyermekorvosról és a védőnőről.

Aztán egyértelművé kellett tennünk azt, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként az egészségügyi ágazatban dolgozókra is a gyermekvédelmi törvény szabályai az irányadók. Ez a rendelkezés elősegíti azt, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók a jelzési kötelezettségüknek meg tudjanak felelni.

A mai napon, pár órával ezelőtt fogadta el a Magyar Országgyűlés ‑ három képviselőtársunk kivételével mindenki ‑ a foglalkozástól való eltiltás kötelező végleges hatálya alkalmazását.

(14.20)

Ugye, ez arról szól, hogy ha egy bíró valakiről kimondja, hogy egy kiskorú vagy kiskorúak sérelmére szexuális tárgyú bűncselekményt követ el, akkor köteles végérvényesen a foglalkozástól való eltiltást is alkalmazni mellékbüntetésként. Köszönjük szépen az együttműködést.

Visszatérve a most előttünk fekvő, benyújtott önálló indítványra, szeretném még egyszer elmondani, nagyon fontosnak érezzük azt, hogy kimondjuk a büntető törvénykönyvben: egy megdönthetetlen vélelem az, hogy ha szexuális indíttatású bűncselekményt követnek el 12 év alatti gyermek kárára, sérelmére, akkor ne kelljen, ne is lehessen bizonyítani azt, hogy a gyermek beleegyezett, ha hozzátartozóról vagy rábízott gyermekről, ha valamilyen hatalmi viszonyról van szó. Tehát ha ez a gyermek, családtag rá van bízva valakire, felügyeletére van bízva, bármilyen hatalmi viszonyban van ezzel a személlyel, akkor is lehessen szigorúbban büntetni az elkövetőt, tehát ne pusztán 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetéssel lehessen büntetni, hanem legyen ennek a felső határa 15 év. És, mint mondtam, ne jöhessen azzal a pedofil bűncselekmény elkövetője, hogy megpróbálja és adott esetben bizonyítja, hogy a rábízott gyermek beleegyezett ebbe az erőszakos szexuális cselekménybe. Ilyen nincs. 12 alatti gyermeket úgy kell venni, hogy nem egyezett bele, nem is egyezhetett bele, hiszen nem is tudja, mi történik vele. Nem egyezhetett bele ebbe a bűncselekménybe, ezért ez már önmagában minősítő körülmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények tehát morális és erkölcsi értelemben is a legsúlyosabbak. Ezek közül is kiemelkedően büntetendőek azok a cselekmények, amikor a tettes olyan személy, akinek épp hogy gondoskodnia kellene a gyermekről. Ezen javaslatunk, amely előttünk fekszik, megegyezik a Kúria tavaly novemberi jogegységi határozata szerinti szándékkal, vagyis azzal, hogy attól függetlenül, kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel lehessen büntetni az elkövetőt. Az Alkotmánybíróság tulajdonképpen lehetőséget adott a Magyar Országgyűlésnek arra, hogy a büntető törvénykönyvet ennek a célnak megfelelően, ennek szellemében módosítsa. Kérem szíves támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)