Felszólalás adatai

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 202 igen, 56 nem szavazattal, 16 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Rubovszky György, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Civilek a jogszabály-előkészítésben" címmel. Rubovszky György képviselő urat illeti a szó.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tudom, hogy ez a második interpelláció a jogalkotásnál, de garantálom, hogy egészen más szemszögből fogom ezt a kérdést feltenni önnek.

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényből eredően a társadalmi egyeztetés során mind a magánszemélyeknek, mind pedig a társadalom különböző csoportjait képviselő szervezeteknek lehetőségük nyílik a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által előkészített jogszabálytervezetek, illetve szabályozási koncepciók véleményezésére. Ennek célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tudomásom szerint az elmúlt időszakban 47 civil szervezettel kötött stratégiai partnerségi megállapodást. A stratégiai megállapodások célja, hogy a kiemelkedő szakmai tapasztalattal és kimagasló tudású szakemberekkel rendelkező civil szervezetek hozzájáruljanak a civil szektort érintő jogszabályok előkészítéséhez, és így jobb minőségű, végrehajtható és az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok születhessenek.

A társadalmi véleménynyilvánítás az egyik legfontosabb eszköze a hatékony jogalkotásnak. A társadalom különböző csoportjainak érdekeit fontos figyelembe vennünk, hogy senki ne érezze úgy, hogy a demokratikus keretek között nem fejthette ki véleményét egy-egy jogszabály társadalmi vitájában.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen eredményei vannak a kormány és a stratégiai partnerek közötti együttműködésnek. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amikor a kormányzat kialakította a 2010. évi CXXXI. törvényben rögzített stratégiai partneri rendszert, az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy minél jobb minőségű jogszabályokat alkossunk. Nyilvánvalóan azoknak a bevonása a jogszabályalkotásba teremtheti a legjobb minőséget, akik maguk annak a jogszabálynak az alkalmazásával, különböző rendelkezéseivel nap mint nap foglalkoznak. Éppen ezért közel száz stratégiai partneri megállapodás jött létre a kormányzat és különböző érdekképviseletek, civil szervezetek, egyesületek, kamarák és mások között.

Sokszor illetik a kormányzatot azzal a kritikával, hogy nem konzultál eleget, volt erről szó már itt a mai délután során is. Ha nem konzultál, akkor az a baj; ha konzultál, akkor pedig az a baj. Mert ha konzultál, az sokba kerül, meg lassú; ha nem konzultál, akkor pedig ráerőlteti az emberekre a saját akaratát.

(15.00)

Nos, a stratégiai partnerség pont arról szól, hogy azok, akik nagyon széles társadalmi rétegeket jelenítenek meg, őket reprezentálják, vagy akik nagyon mély szakmai tudással rendelkeznek, akik komoly tudományos munkát folytatnak, vagy akiknek nagyon nagy a nemzetközi beágyazottsága, azok váljanak egyfajta stratégiai partnerévé az egyes tárcáknak. Az ő számukra nemcsak azok az egyeztetési formák biztosítottak, mint mindenki más számára az általános egyeztetés keretében a kormany.hu-ra kitett jogszabályok bizonyos időn belüli véleményezésével kapcsolatban, és nemcsak a korábbi kereteket erősítik meg, amelyek továbbra is működnek, hanem egyes szervezetek számára nem egy angolszász típusú lobbitevékenységben, hanem inkább egy német típusú érdek-képviseleti, kamarai rendszerben biztosítja azt, hogy akár jogszabályalkotásra vonatkozó igény vagy akár egyes, már futó vagy előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciójánál egyes koncepcionális kérdéseket meghatározzanak, elmondják az ő tapasztalataikat. Ez azért hasznos a számukra, hiszen növeli a jogszabályok legitimációját, növeli az alkalmazhatóságát, vagy egész egyszerűen csak érthetőbbé teszi a jogszabályok szövegét mindenki számára.

Bízunk benne, hogy ez a végrehajtását, a végrehajthatóságát is növeli a jogszabályoknak. Sokszor láttunk olyan torzókat az elmúlt évek jogalkotásából, amelyek már elfogadásukkor láthatóan alkalmazhatatlanok voltak, nemcsak azért, mert nem a hétköznapi ember számára érthető nyelvezettel születtek meg, hanem azért is, mert a szabályok életszerűtlenek voltak. Mi azt szeretnénk, ha az államot nem akadályként érzékelnék a különböző cégek, vállalkozások vagy akár az állampolgárok is, hanem segítőként, ha nem kerékkötőnek, hanem segítségnyújtónak, partnernek tartanák a kormányzatot. Éppen ezért számtalan szervezettel kötöttünk már ilyen megállapodásokat. Csak párat hadd emeljek ki: a Joint Venture Szövetség, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, Ügyvédi Kamara, a Civil Összefogás Fórum, a Szabadalmi Ügyvivő Kamara, a Védjegy Egyesület vagy sok nemzetiségi önkormányzat, például a Németek Országos Önkormányzata. Ezek a szervezetek rendre eljuttatják a véleményeiket, amelyeket mi személyes egyeztetések során igyekszünk minél inkább megismerni. Itt van a kezemben például az Amerikai Kereskedelmi Kamarának a polgári törvénykönyvhöz benyújtott nagyon alapos véleménye, amelyből nagyon sok rész, főleg a gazdasági társaságra vonatkozó könyvekben, illetőleg a jogi személyekkel kapcsolatban meg is jelenik majd a kormányzati álláspontban az új polgári törvénykönyvvel kapcsolatban. Ezzel is szeretnénk intézményesíteni azt a köteléket, amely a kamarák, az érdekképviseletek, a civil szervezetek között és a kormányzat között létrejöhet.

Úgy gondoljuk, hogy egy valódi, jó minőségű jogalkotás csak akkor valósulhat meg, ha azokkal konzultálunk, azokkal egyeztetünk - és ezt meg is tesszük rendre, ennek a különböző eredményeit, kisebbeket, nagyobbakat, attól függ, melyik törvénynél, önök is láthatják, a kormány által benyújtott jogszabályokban -, akik ezt tulajdonképpen alkalmazni fogják, hiszen az ő véleményükkel a jogszabályalkotás színvonala lehet magasabb, mi pedig érdekeltek vagyunk érthetőbb és magasabb színvonalú, minél kevesebb hibát tartalmazó jogalkotásban a kormány részéről.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint gyakorló jogász is azt mondom, hogy a jogalkotás leglényegesebb pontja, hogyha olyan jogszabályokat tudunk szerkeszteni és elfogadni, amelyek a társadalom támogatásával jönnek létre, és így sokkal valószínűbb az önkéntes jogkövetés, mint az, hogy a jogszabályok betartására kényszerítsük az állampolgárokat. Én ezt az utat nagyon helyesnek és követendőnek tartom.

Nagyon szépen köszönöm a választ, és természetesen elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   53-59   59-64   65-72      Ülésnap adatai