Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, és engedjék meg nekem, ma egy idézetet hoztam az oktatásról, az iskoláról és a tanulásról, hogy egy fontos törvényjavaslat, egy fontos törvénymódosítás került a tisztelt Ház asztalára. Ahogy államtitkár úr is említette az expozéjában, nagyon gyorsan változik a gazdaság, változnak a társadalmi viszonyok körülöttünk, és egy tudásalapú gazdaságot kell fölépíteni, egy olyan gazdaságot, amelyben ha jó az oktatási rendszer, jó a szakképzés, akkor az egyén lehet sikeres, ha megszerzi ezt a szakképesítést. Tehát jó a tanulónak, a diáknak, jó annak a családnak, ahonnan a diák jön. Jó lehet a gazdaság számára, hiszen ha egyre több szakember, egyre több szakképzettséggel rendelkező ember áll a gazdaság rendelkezésére, akkor az azt a folyamatot eredményezi, amit hallottunk az expozéban, hogy nő a foglalkoztatottság. 70 százalék fölött vagyunk, talán mondhatom, hogy a rendszerváltozás óta ez a legmagasabb. Talán még emlékeznek, hogy 1993-ban 1,5 millió munkahely szűnt meg Magyarországon, egy nagyon nehéz helyzetbe került az ország, és mintegy 700-750 ezer kényszervállalkozóról beszéltek az akkori hírek, most pedig ott vagyunk, hogy több mint 4,5 millió ember dolgozik, és a foglalkoztatottság 70 százalék fölött van. És jó a társadalom számára, mert ha a munkaerőpiac így fejlődik, és hozzáértő, szakképzett emberek vannak, az hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez.

De nemcsak gazdasági értelemben gondolom ezt, hanem műveltségi értelemben is, hiszen a szakképzett munkaerő vagy a szakképzett ember tudja alkalmazni a modern technológiát, amely gyorsan, itt a szemünk előtt jelenik meg. A digitalizációs tartalmat be tudjuk építeni ebbe a folyamatba. Csak hadd jegyezzem meg önöknek zárójelben, hogy egy autószerelőnek, mondjuk, 30-40 évvel ezelőtt elég volt, hogyha megvoltak a szerszámok. Ma számítógépes ismeret nélkül nem tud létezni, hiszen a hibakódokat, a hibafeltárást a számítógépen nézik meg először az autószerelők. Ez javítja a versenyképességet is.

Hadd mondjam azt, hogy magában a törvényjavaslatban is benne van, de ahogy hallottuk az expozéban, 2011-től folyamatos a szakképzés átalakítása, megújítása, de benne van a biztos finanszírozás, amely működik, az oktatói megbecsülés  itt béremelés várható, és ennek a fedezete is megvan , a szakoktatók, mérnök-tanárok, közgazdász-tanárok, más szakemberek bevonása a képzésbe, tehát gyakorlati tudással rendelkező emberek bevonása a képzésbe, az állandó továbbképzés megteremtése  maga a törvény előír egy négyévente kötelező továbbképzést , az ágazati kompetenciák fejlesztése, az ágazati készségek fejlesztése. Ezek velem is azt mondatják, hogy valójában itt egy komoly változásról, mélyreható változásról, talán ki merem mondani, paradigmaváltásról is lehet szó.

Melyek ennek a mélyreható változásnak az elemei? Először a szerkezete és utána a részletek.

Az egyik az, hogy tartalmi kérdésekben is változik a képzés. Változik a képzés tartalmi kérdésekben, ha ágazati alapkészségeket vagy ágazati kompetenciát fognak tanulni az első évben a szakképző iskolában, technikumban is, de a szakképző iskolában is. Az ágazatról való alapismereteket megtanulják, utána jön a szakirányú képzés, a szakmai képzés, amely mondjuk, egy hároméves szakképző iskolában tehát egy év ágazati alapozó ismerek vagy alapismeretek és két év szakirányú képzés. Ez nagyon lényeges, hogy tartalmilag is változik.

Ott van a módszertan, hogy hogyan juttatjuk el ezt a tudást. És nemcsak elméleti tudásról beszélünk, hanem a gyakorlati képzésben a gazdasági élet szereplőivel, a kamarával, az ágazati készségtanáccsal, a szakképzési innovációs tanáccsal, a vállalati képzési tanáccsal, tehát sok olyan új intézmény van, ahol a gyakorlati szakemberek, a gyakorlatban élő szakemberek ott vannak és a gyakorlati képzést segíthetik.

Ez a törvényjavaslat lehetővé teszi azt, hogy átlátható, átjárható legyen a rendszer. Hadd mondjam azt az átjárható rendszerre, hogy a technikusi képzés… Az iskolatípusról is szólt államtitkár úr, hogy gyakorlatilag két iskolatípust különítünk itt el: a technikumot és a szakképző iskolát. A technikum osztatlan képzésű lenne, ötéves képzés, tehát az érettségi után még egy év képzéssel lehet technikusi oklevelet szerezni, és természetesen tovább lehet tanulni. Sőt, ha az öt év után olyan jó eredmények vannak, akkor a felsőoktatásban bizonyos szakterületen felvételi nélkül  talán ezt egy kicsit félve mondom ki  megfelelő eredmények alapján tovább lehet tanulni. Tehát átjárható ez a rendszer.

Mindenképpen van egy középfokú végzettséget adó része, és a technikumból lehet menni egyetemre, főiskolára. De a szakképző iskolából is megvan az a lehetőség, a három plusz kettes, hogy a szakképzés, a szakma megszerzése után érettségit szerezhessenek.

Természetesen ehhez mit kell tenni? Szükség van egy vonzó környezetre, a vonzó környezetnél infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, ágazati alapozó tanműhelyekre, a digitális tartalom beépítésére a szakképzésbe, és egy új érdekeltségi rendszerre, amelynek a részleteiről még szólni fogok  remélem, marad időm , az egyik az oktatók motiválása béremeléssel, szakmai kihívásokkal, és a diákoknak pedig ösztöndíj. Mindenki, aki a szakképzésbe jelentkezik, kaphat ösztöndíjat.

(18.10)

Akkor nézzük a részleteket, hogy is áll ez! Nem szeretnék, tisztelt képviselőtársaim, ezt főleg ellenzéki képviselőtársaimnak mondom, abból az irányból közelíteni ehhez a törvénymódosításhoz, hogy gimnázium vagy technikum, szakképzés vagy általános gimnázium. Szabad iskolaválasztás van, én nem állítanám szembe. Szükség van arra, hogy ha valaki jó tanuló, akkor gimnáziumba megy, és onnan egyetemre, főiskolára, de szükség van a szakemberekre is. Aki technikumba megy és jó képességű, az természetesen diplomát szerezhet. Tehát abba a vitába szerintem kár belemenni, hogy most hányan jelentkeznek gimnáziumba, vagy hányan jelentkeznek a régi nevén szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába… (Arató Gergely közbeszól.) Nem, nem! Arató képviselőtársamat egy kis nyugalomra intem. (Arató Gergely: Az nehezen megy!  Közbeszólás az MSZP képviselői köréből: Most még nyugodtan mondta!) Tehát azt szeretném mondani… (Az elnök csenget.) Még nyugodtnak tűnik. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Tehát a tudatos szakmaválasztásnál ott tartok, a vonzó környezet, a szülőkkel való beszélgetés, a pályaorientáció kapcsán, hogy érdemes ma Magyarországon szakmát választani. És természetesen aki tovább akar tanulni, ez a rendszer lényege, nyitott, rugalmas, átjárható a rendszer, az eljuthat egyetemi, főiskolai diplomáig.

A másik, ami nagyon lényeges, és ebből a törvényjavaslatból kiolvasható, hogy a szakképzés és a vállalati szféra közötti együttműködés erősítésére alapozó képzésekről beszélünk. És ez azt jelenti, hogy aki szakmát választ, a biztos megélhetést nyújtó szakma képesítését megszerzi, egy olyan rendszerben, ahol ezt megszerezte, akkor el tud helyezkedni a munkaerőpiacon, így a gazdaság igényeit is kielégíti. És ahogy a bevezetőmben mondtam, van egy egyéni sikeres életút, ami jó a közösségnek is, hiszen azt hiszem, az evidens, vagy azt hiszem, hogy talán sokunk számára nyilvánvaló, hogy minél több szakképzett munkaerőre van szüksége a magyar gazdaságnak.

Engedjék meg, hogy egy rövid példát elmondjak. Nem olyan régen egy munkáltatói fórumon vettem részt, ahol vállalkozók, cégek képviselői jelentek meg mint munkaadók, és arról panaszkodtak, hogy nincs már munkaerő, akit fel tudnának venni, vagy hogy ha valakit felvesznek, akkor egy rövid ideig ott van, és elmegy. Egy hátrányos helyzetű járásban, Tiszavasváriban volt ez a munkáltatói fórum, a Tiszavasvári járás településeinek, ottani gazdálkodóknak, vállalkozóknak, cégvezetőknek. Egy nagyon érdekes statisztikát vetített ki ott egy munkaügyi szakember a munkanélküliségről. Zárójelben jegyzem meg, hogy 12 százalék volt a munkanélküliség 2010-ben, most 3,4 százalék. De a hátrányos helyzetű régióban, Tiszavasvári térségében 20-25 százalék között volt a munkanélküliség tíz évvel ezelőtt, most pedig 7-8 százalék. Még mindig az országos átlag duplája, de ott is jelentősen csökkent, ezt el kell ismerni. Kivetítette ez a munkaerőpiaci szakember, hogy kikből tevődnek össze a munkanélküliek, akik regisztrált álláskeresők. És kiderült az, hogy körülbelül 1670 munkanélküli van Tiszavasvári járás területén, ez egy 30 ezres járás  mondom, 7-8 százalék , és ebből 1372 általános iskolai végzettséggel rendelkezik vagy azt sem végezte el, funkcionális analfabéta, vagy nincs meg a 8 osztálya, hogy egyértelműen fogalmazzak. Tehát a diploma, a szakképesítés mindenképpen véd a munkanélküliség ellen.

És akkor hadd jegyezzem meg azt is, mert kardinálisan ezt el kell mondani, hogy az is örvendetes tény, hogy a szakképzés átalakításával kapcsolatos törvény módosítását megelőzte a szakképzési stratégia, amelyet Szakképzés 4.0 néven tavasszal tárgyaltunk, és március 28-án vált ez ismertté, ami azt jelenti, hogy összhangban van azzal, hogy előbb van egy vízió, egy stratégia, és utána igazítjuk hozzá a jogszabályi kereteket. Ahogy az államtitkár úr is mondta, keretjellegű ez a jogszabály, lehetőséget ad rugalmasan az alkalmazkodásra.

És van még egy dolog. A Nemzeti alaptanterv bevezetése 2020. szeptember 1-jén esedékes vagy akkor fog történni, és ez a szakképzési törvény is hatályba majd január 1-jén lép, de valójában az oktatási rendszerben 2020. szeptember 1-jétől jelenik meg.

Az új iskolatípusokról már beszéltem, tehát a technikumról és szakképző iskoláról. Engedjék meg, hogy megemlítsem, hogy akik nem tudták eldönteni még, hogy hová adják a gyereküket, lesz egy Dobbantó-program  ha önök olvasták a törvényjavaslatot, akkor abban van egy Dobbantó-program , ha az iskola vállalja a pedagógiai programban, akkor ott ők kitalálják, hogy milyen irányba menjenek tovább, és lesz egy műhelyiskola, amely részszakképesítést ad. Vannak itt, akik tudják, bizottsági üléseken is tárgyaltunk erről, hogy ez felváltaná a szakképzési hídprogramot, mert nem volt igazán sikeres a szakképzési hídprogram… (Arató Gergely közbeszól.) Nem, az sem. Kár ezt előrevetíteni, Arató képviselőtársam! A gyakorlati életből kell kiindulni. A szakképzési hídprogram helyett a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás elkerülésére lenne ez a program. Elismerem azt, hogy ezen még dolgozni kell, és nem könnyű feladat, mondjuk, 10 százalék alá csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyók számát. Most olyan 11,5 százalék körül vagyunk.

Aztán hadd említsem meg, hogy új szakmastruktúra is lesz, és az oktatásnak és a képzésnek új rendszere is. Ezt csak röviden megemlítem. Mivel az időm fogy, ezért szeretném én is aláhúzni, amit államtitkár úr mondott, hogy a szakmaszerzés két szakma erejéig ingyenes, és 25 éves korig nappali képzésben lehet ezt megvalósítani, és egy szakképesítés is ingyenes.

A vizsgáztatásnak is új rendszere lesz, és a vizsgák is új módon fognak megtörténni.

Engedjék meg, mivel az időm fogy, hogy talán még két dolgot elmondjak, az ösztöndíjról szeretnék még szólni és a szakképző intézmények alkalmazottairól.

Először az ösztöndíjról. Tehát mindenkinek jár, aki nappali rendszerű oktatásban részt vesz; az ágazati alapoktatásban, a szakirányú oktatásban és egyes előkészítő évfolyamok, műhelyiskolák esetében is jár. Emellett 2 ezer tanuló, hátrányos helyzetű 2 ezer tanuló és jó tanulmányi eredményt elérő tanuló, mert ez feltétel, Apáczai-ösztöndíjat kaphat, és új elem a törvényben, hogy egyszeri pályakezdési juttatást is kapnak a szakmát szerzett diákok, akik így könnyebben tudnak elindulni az életben.

Említettem az oktatók helyzetét. Szeretnénk az oktatást rugalmasabbá tenni, és egy béremelés is várható, aminek a 35 milliárdos kerete rendelkezésre áll. Ez körülbelül 30 százalékos béremelést jelent. Ha kiszámítjuk, egy átlagos emelés mintegy 100 ezer forintot jelent egy olyan embernek, akinek most a fizetése, mondjuk, néhány év tanítás után iksz összeg, ez plusz 100 ezer forintos emelést jelent, mintegy 30 százalékos emelést. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Tehát összegezve szeretném elmondani, hogy ez egy kiérlelt, jó javaslat. Szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)